„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
Alexandar Vucsics szerb és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Belgrádban 2024. május 8-án
Fotó:EUROPRESS/AFP
A Nyugat-Balkán Kína számára beruházási szempontból aranybánya, hiszen Európa olyan területéről van szó, amely még a mai napig is bőven rendelkezik befektetési potenciállal, pláne az infrastruktúra fejlesztésében. A térség másik nagy előnye, hogy Európában van, ráadásul vízen és szárazföldön egyaránt fontos kereskedelmi útvonalak haladnak át a térségen.
„Nem véletlen tehát, hogy Kína már jó néhány éve szemet vetett a térségre, és igyekszik kihasználni ezt a stratégiai potenciált. Ennek az egyre nagyobb ütemű erősödésnek a jeleit láthatjuk manapság”
Az Európai Unió változatlanul a Nyugat-Balkán legfontosabb gazdasági partnere. Szerbia külkereskedelmének 58,3 százaléka kötődött az EU-hoz 2024-ben, amíg Kína részesedése csupán 10 százalék volt. Az adott évben beáramló működőtőke 37,6 százaléka érkezett az unióból, Kína viszont már megközelítőleg az egyharmadát adta. Noha a korábban felhalmozott befektetési állomány alapján egyelőre még az EU vezet, az utóbbi adat gyors kínai előretörést jelez. A becslések szerint 2024-ben a kínai működőtőke állomány Szerbiában a GDP közel 9, az uniós pedig mintegy 38 százalékának felelt meg.
A térség többi országában a kínai működőtőke súlya jóval kisebb. Albániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban alig kimutatható, Montenegróban és Észak-Macedóniában pedig a GDP 1 százaléka alatt marad.
„A kínai jelenlét tehát erősen Szerbia-központú. A Nyugat-Balkánon 2023-ig felhalmozott 5,6 milliárd eurós kínai működőtőke-állományból 5,4 milliárd, vagyis 96 százalék Szerbiában összpontosult”
Ezek az adatok arra világítanak rá, hogy a kínaiak igyekeznek jó pozíciókat foglalni a Balkánon. Bányákban, acélipari üzemekben, autópályákon, vasúti biztosítóberendezésekben, távközlési hálózatokban és közbiztonsági rendszerekben igyekeznek a befolyásukat kiépíteni.
Számos nyugat-balkáni beruházásnál a kínai ajánlat egyetlen csomagban tartalmazza az állami vagy államilag támogatott hitelt, a kínai fővállalkozót, az alkalmazott berendezéseket, a szoftvert és esetenként a későbbi karbantartást is.
Ez vonzó lehet olyan kormányok számára, amelyek gyorsan szeretnének infrastruktúrát építeni, ugyanakkor korlátozott tőkével és gyenge projekt-előkészítési kapacitással rendelkeznek. Ezzel ugyanis az elkészült infrastruktúrából magas politikai hasznot realizálhatnak a legközelebbi választáson. Hosszabb távon azonban a rendszernek megvannak a maga hátrányai a célország számára, a kínaiak épp ebben tudnak gazdasági hasznot realizálni.
„A fogadó ország később akkor is az eredeti partnerhez kötődhet, amikor már új finanszírozót keresne, vagy például a potenciális csatlakozás előtt az uniós biztonsági és műszaki követelményekhez kívánná igazítani a rendszert”
Így sokkal effektívebben építhetik ki a kínaiak a saját befolyásukat a térségben, lépésről lépésre…
A montenegrói Bar–Boljare-autópálya első, 41 kilométeres szakasza jól példázza a kínai finanszírozás kockázatait. A beruházás költsége 809 millió euróról közel egymilliárdra emelkedett, emellett a dollárban felvett hitel árfolyamkockázata és a projekt gazdasági mérete jelentősen rontotta az ország adósság pályáját. Az esetet ugyanakkor leegyszerűsítő lenne csak kínai adósságcsapdaként értelmezni, mivel a problémát a gyenge projekt előkészítés, a bizonytalan megtérülés és a pénzügyi kockázatok Montenegróra gyakorolt hárítása együtt okozta. Beszédes, hogy a következő szakasz már EBRD-hitelből és uniós támogatásból, szigorúbb közbeszerzési, környezeti és ellenőrzési feltételek mellett valósulhat meg.
„Szerbiában talán még kiterjedtebben jelent meg a kínai jelenlét az utóbbi időben, az ország a kínai gazdasági jelenlét nyugat-balkáni központjává vált”
Kínai vállalatok szereztek meghatározó pozíciókat a rézbányászatban, az acéliparban, a gumiabroncsgyártásban és más feldolgozóipari ágazatokban, munkahelyeket őrizve meg és növelve az ország export kapacitását. A befektetések ugyanakkor főként nyersanyag- és energiaigényes, viszonylag alacsony technológiai színvonalú ágazatokban összpontosulnak, ami környezeti és munkaügyi kockázatokat is felvet az országban.
„Szerbia Peking számára az uniós piac kapuját jelenti, a gazdasági összefonódást pedig szoros politikai együttműködés kíséri”
Mindez növeli egy későbbi külpolitikai vagy szabályozási irányváltás költségét, mivel számos munkahely, exportbevétel és helyi gazdasági érdek függ a kínai kapcsolatok fennmaradásától, ami az esetleges uniós csatlakozásnál problémákat vethet majd fel.
„A nyugat-balkáni országoknak kényes nagyhatalmi érdekek mentén kell óvatosan, de határozottan lavírozniuk”
Kivétel nélkül érdekük az európai uniós integráció is, ám a politika és a pillanatnyi hatalmi érdek olykor mást diktál, hiszen amíg a csatlakozásra várnak, bármely nagyhatalommal megéri a politikai vezetés számára üzletet kötni.
Az írást jegyezte: Makronóm
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater