Kezdőlap » x-demokrata » Új erők a Majdan ideológiai vonalán
Szvjatoszlav Vakarcsuk ukrán rocksztár, a Golos párt vezetője a győzelem jelét mutatja az ukrán választási kampány egyik kampányeseményén Kijevben, 2019. június 25-én Fotó:EUROPRESS/Sergei Supinsky/AFP #moszkvater

Új erők a Majdan ideológiai vonalán

Kik állnak Vakarcsuk és Szmesko mögött? – A Majdan vonalát követő frissen megjelent pártok is igyekeznek magukat eladni az eddigi politikában érintetlenként

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

Szvjatoszlav Vakarcsuk ukrán rocksztár, a Golos párt vezetője a győzelem jelét mutatja az ukrán választási kampány egyik kampányeseményén Kijevben, 2019. június 25-én Fotó:EUROPRESS/Sergei Supinsky/AFP #moszkvater
Szvjatoszlav Vakarcsuk ukrán rocksztár, a Golos párt vezetője a győzelem jelét mutatja az ukrán választási kampány egyik kampányeseményén Kijevben, 2019. június 25-én
Fotó:EUROPRESS/Sergei Supinsky/AFP

Előrehozott parlamenti választásokat tartanak 2019. július 21-én Ukrajnában. A háborútól sújtott, gazdaságilag is ingatag lábakon álló országban öt évvel a forradalom után ismét jelentős politikai átalakulás zajlik. Vajon valódi rendszerváltozásról van szó, vagy csak újabb garnitúraváltásról? Kik emelkednek fel új szereplőkként, és kik kerülnek a süllyesztőbe a régi politikusok közül? Kitől mit várhatnak az ukránok, és mire számíthatnak a kárpátaljai magyarok a választásokat követően? Ukrán választási körképünk többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. A sorozat második részében a Majdan ideológiai vonalát követő újabb politikai erőkkel foglalkozunk.

A 2013-2014 fordulóján a Majdanon kialakult „egységfront” folyamatosan széttöredezett az évek során. Nem csupán a koalícióra lépő csoportok szakítása okán, hanem annak köszönhetően is, hogy a Majdan vezető alakjai – enyhén fogalmazva – nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és főképp saját ígéreteiket. Ez pedig nem csupán Zelenszkijnek kedvezett, hanem azoknak is, akik ugyan az elmúlt öt év politikai vonalát követik, de önmagukat az új elnökhöz hasonlóan az eddigi politikában érintetlenként tudják eladni. Ezek közül is kiemelkedik Szvjatoszlav Vakarcsuk, a népszerű énekes és Változások Hangja (Holosz Zmin, röviden csak Holosz (Hang)) nevű pártja, valamint Ihor Szmesko, Ukrajna Biztonsági Szolgálatának egykori vezetője, aki Erő és Becsület nevű formációjával vág neki a parlamenti választásoknak.

„Természetesen a változások szelét sokan igyekeznek saját vitorlájukba fogni”

Legutóbb szóltunk arról, hogy mind Hrojszman miniszterelnök, mind az elnöki székből két hónapja távozó Porosenko is arculatváltással igyekszik a frissesség látszatát kelteni. De hasonlóval próbálkozik Mihail Szaakasvili egykori grúz elnök is, aki a Majdant követően Porosenko barátjaként került magas közigazgatási tisztségekbe Ukrajnában, később azonban megromlott a kapcsolata az akkori elnökkel. Kettejük konfliktusa odáig fajult, hogy Szaakasvilit szinte szó szerint a hajánál fogva dobták ki az országból, és frissen kapott ukrán állampolgárságától is megfosztották. Zelenszkij egyik első intézkedésével visszaadta neki az ukrán papírokat, „Miho” pedig rögtön vissza is tért Kijevbe, és Új Erők Mozgalma néven meg is méretteti magát a választáson. A hurrá-optimizmus azonban, amit a forradalom után az országba érkező, oroszellenes reformátor szerepében tetszelgő Szaakasvili kiváltott, ezúttal elmaradt, és a nem is annyira Új Erők Mozgalmának támogatottsága jelenleg alig éri el az egy százalékot.

„Nem így Vakarcsuk, akinek pártját, a Holosz-t az utóbbi hetekben stabil befutóként mérik, és jelenleg 7 százalék körüli eredményt jósolnak neki”

A munkácsi születésű Vakarcsuk az egyik legismertebb ukrán együttes, az Okean Elzi frontembere – ezt a tényt be is veti kampánya során, ingyenes koncertekkel színesítve felszólalásait. Nem most ismerkedik a politikával, 2007-ben Viktor Juscsenko akkori elnök Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem nevet viselő tömbjének listáján szerepelve parlamenti képviselővé vált, egy év után azonban lemondott mandátumáról. Később is aktívan kommentálta az országban zajló eseményeket, az elnökválasztáson való indulása is szóba került, a közvélemény-kutatások a 2018-as év folyamán 7-10 százalék körüli eredményt jósoltak neki. Zelenszkij azonban mondhatni ellopta a show-t Vakarcsuk elől, és talán ezzel is magyarázható, hogy az énekes az elnökválasztás második fordulója előtt ugyanazzal a jelszóval fordult rajongóihoz, amit ezekben a napokban Porosenko hívei is terjesztettek: Ne poénból szavazz!

Vakarcsuk azóta a régi politikusok, s így a Porosenko-rezsim kemény kritikusává alakult át, és tagadja, hogy ez az üzenete Porosenko melletti kiállás lett volna. Ez persze nehezen hihető, azonban nem csak ez gátolja pártja népszerűségének növekedését. Ahogy gyakoribbá válnak televíziós felszólalásai,

„egyre nyilvánvalóbbá válik teljes inkompetenciája bizonyos kérdésekben”

Hrojszman a parlament létszámának csökkentésére vonatkozó javaslatával kapcsolatban szorította zsákutcába az inkább általánosságokban beszélő énekes-politikust, a Timosenkóval szembeni leégése pedig már mémmé vált. Kiderült ugyanis, hogy a gázárak és a fizetések viszonyáról értekező Vakarcsuknak fogalma sincsen arról, hogy mennyibe kerül a gáz köbmétere a lakossági fogyasztók számára.

Vakarcsuk persze két érvvel hárítja el az inkompetenciára vonatkozó vádakat. Egyrészt a „kompetens”, régi politikusok tevékenységének eredménytelenségére hivatkozik, másrészt szakértőket felvonultató csapatára. Valóban, a lista befutó helyein egy sor gazdasági szakértőt találunk, akik az elmúlt években tevékeny szerepet vállaltak az Európai Unió és Ukrajna gazdasági közeledésében, elsősorban különböző európai és amerikai befektetők és alapítványok képviselőiként, és a kormányzat gazdasági tanácsadóiként.

A Vakarcsuk mögött összeálló csapat leginkább három, egymáshoz szorosan kapcsolódó érdekcsoporthoz köthető.

„A Tomas Fiala cseh vállalkozó körül csoportosuló európai üzleti körökhöz (European Business Association, EBA), Viktor Pincsuk oligarchához (aki nem mellesleg Leonyid Kucsma korábbi elnök veje), és a Demokrata Párthoz köthető nemzetközi alapítványok rendszeréhez, különös tekintettel a Soros György által alapított Újjászületés Nemzetközi Alapítványra (Mizsnarodnij Fond Vidrodzsennya, MFV)”

Így a lista második helyén Julija Klimenko áll, aki 2015-2016 között Aivaras Abromavičius litván származású ukrán gazdasági miniszter helyettese volt, de felügyelő bizottsági tagja a Gazdasági Stratégiai Központ (Centre for Economic Strategy, CES) nevű agytrösztnek – melynek egyik alapítója maga Vakarcsuk volt – és a Transparency International Ukraine (TI Ukraine) vezetőségében is dolgozott. Utóbbi szervezet korábbi vezetője, Jaroszlav Jurcsisin szintén ott van a párt listáján, a hetedik helyen. Jurcsisin az MFV vezetőségében is részt vett, amely alapítvány tavaly a CES második legnagyobb támogatója volt – Fiala után, aki egyébként felügyelőbizottsági tagja is a CES-nek. Fialát ott találjuk a TI Ukraine elnökségében is, és ő vezeti a már említett EBA-t is, amelynek a Holosz harmadik helyen szereplő jelöltje, Kira Rudik szintén tagja. Rudik emellett az Ukrajnai Amerikai Kereskedelmi Kamara igazgatósági tagja is. Negyedik helyen szerepel Jaroszlav Zseleznyak, aki előbb Abromavičius tanácsadója volt, majd a SAGSUR rövidítésű, a kormányzat mellett működő gazdasági tanácsadó testület tagja lett. A huszonötödik Pavlo Kuhta szintén a SAGSUR tagja.

Hogy mennyire egyazon klikkhez tartozó személyekről van szó, jól mutatja, hogy a SAGSUR-ban a CES egy további felügyelőbizottsági tagját (Ivan Miklos) és egy tanácsadóját (Andrij Bojcun) találjuk, a CES igazgató-helyettese pedig Natalija Best, aki szintén Abromavičius munkatársa volt annak minisztersége idején, míg az ő férje, Brian Best a Fiala vezette Dragon Capital nevű cég ügyvezető igazgatója. A Dragon Capital Ukrajna egyik legjelentősebb kereskedelmi ingatlanokban utazó befektetési ügynöksége, amely 2015-ben Dragon Capital New Ukraine Fund néven közös befektetési alapot hozott létre a Soros Györgyhöz tartozó Ukrainian Redevelopment Funddal. A CES felügyelőbizottságának egy további tagja, Jarina Kljucskovszka pedig a Holosz kommunikációs igazgatója és a lista 32. helyezettje.

Az ötödik és a tizedik helyen a legnagyobb ukrán AIDS-ellenes szervezet – korábban HIV-vírussal Élők Összukrán Hálózata, ma 100 % Élet – két korábbi munkatársát találjuk, Olekszandra Usztyinovát és Olha Sztefanisinát. Usztyinova ma az Ukrajna Páciensei nevű betegsegítő alapítvány vezetőségi tagja, Sztefanisina tavalyig ennek igazgatója volt, míg ki nem nevezték az egészségügyi miniszter helyettesének. Usztyinova emellett a Korrupcióellenes Központ vezetőségi tagja is. A 100 % Élet egyébként a Korrupcióellenes Központ legfontosabb támogatója – az MFV mellett, és ugyanez a két szervezet az Ukrajna Páciensei Alapítvány fő finanszírozója is.

Viktor Pincsuk és alapítványa pedig hosszú évek óta a Demokrata Párthoz köthető alapítványi hálózat legfontosabb ukrajnai partnere, többek között a Clinton Alapítvány egyik támogatója, Ukrajnán belül pedig az euroatlanti kezdeményezések egyik motorja. A három fentebb említett érdekcsoport egyik közös projektjeként nevezhető meg az Új Vezetők című, a jövő politikusainak felfedezésére hivatott televíziós verseny, amely Pincsuk ICTV nevű csatornáján vetítettek, zsűrijében pedig ott volt Olha Ajvazovszka, az MVF vezetője, valamint Hlib Vislinszkij, a CES igazgatója is. A projekt első tíz helyezettje közül ketten is – Szerhej Zamidra és Rosztiszlav Zauralszkija Holosz támogatásával szállnak harcba idén az egyéni képviselői mandátumért.

„A másik új, de a Majdan vonalát követő párt az Ihor Szmeskóhoz köthető Erő és Becsület

Szmesko Ukrajna Biztonsági Szolgálatának vezetője, aki egykori tisztként egyfajta ukrán de Gaulle szerepében próbált megjelenni, az elnökválasztáson némiképp meglepetésre 6 százalékos eredményt ért el, és ezzel az első fordulóban a hatodik helyen végzett. Eleinte pártjának is bejutást jósoltak, mára azonban támogatottsága a felére olvadt, és 2,5-4 százalék körül mérik. A népszerűség csökkenése azután következett be, hogy Szmesko nyilvánosságra hozta pártlistáját. Miközben Szmesko Vakarcsukhoz hasonlóan új erőként pozícionálja magát, amelynek nincs köze az elmúlt évek botrányaihoz és kudarcaihoz, listája tele van az előző Legfelsőbb Tanács képviselőivel. A lista második helyén Szmesko mögött Olena Szotnik, a Szamopomics képviselője áll, a harmadik helyet Refat Csubarov, Porosenko pártjának krími tatár képviselője foglalja el, a negyedik pedig a szintén szamopomicsos Ivan Mirosnicsenko, akit agrároligarchák parlamenti strómanjának tartanak.

„Persze maga Szmesko személye sem olyan makulátlan, mint amilyennek láttatni kívánja magát. Neve gyanúba keveredett a Viktor Juscsenko elleni 2003-as mérgezéses merénylet kapcsán”

A pártlista összeállítása pedig rossz nyelvek szerint nem annyira szakmai, mint anyagi szempontok szerint történt, állítólag 2-3 millió dollárért lehetett helyet vásárolni rajta. Így kerülhetett be Mirosnicsenko mellett még néhány, agrár- és egyéb oligarchákhoz köthető figura, jelentősen rontva ezzel az Erő és Becsület pártjaként fellépő tömörülés esélyeit. Sokáig kérdéses volt, hogy kik is állnak Szmesko mögött, felmerült, hogy a Kucsma ideje óta relatíve visszavonultságban élő erők reaktiválták magukat, és építették fel Szmeskot, mint rendpárti jelöltet. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy végső soron csupán a bezuhant nagyobb tömörülések maradványaiból összeálló üzleti vállalkozásról van szó, amelynek törekvéseit azok nyilvánvalósága torpedózta meg.

Illetve Anatolij Sarij videóblogger, aki Szmesko kampányfőnökével, Dmitro Gordon (Hordon) ismert televíziós személyiséggel és véleményvezérrel való konfliktusa okán kritikái egyik célpontjává tette a Szmesko-féle formációt. A konfliktus oka, hogy Gordon nem tett közzé cáfolatot az oldalán megjelentetett, Sarijjal kapcsolatos hamis információk kapcsán.

„Így Gordon, akinek valószínűleg nagy szerepe volt abban, hogy Szmesko ilyen jó eredményt ért el az elnökválasztáson és felkerült az ukrán politikai térképre, most inkább terhére vált jelöltjének”

Érdekesség, hogy az Erő és Becsület jelöltismertető rendezvényén ott volt Vaszil Maruscsinec, a korábbi hamburgi ukrán konzul, akinek náci nézeteit éppen Sarij leplezte le tavaly nyáron. Sarij egyébként saját pártja révén maga is részt vesz a parlamenti választáson, róla azonban már csak a következő részben lesz szó.