Kigolyózták a Jablokót a parlamenti választásokról

Az orosz Legfelsőbb Bírósága kizárja a Jablokót a választásokból. A döntést egy másik párt, a Rogyina által benyújtott keresetet követően hozták meg, és az ügyészség is támogatta. A döntés nem érte meglepetésként az orosz médiát és a politikai köröket sem. Inkább azt furcsállották, hogy eredetileg engedélyezték a Jabloko indulását. Látva azonban a rendszeren kívüli ellenzék felsorakozását a párt mögé, a rendszer korrigált, és a kizárással minimalizálta a kockázata annak, hogy a kampány a béke melletti és elleni küzdelemmé, azaz a háborúról szóló vitává alakuljon.

A Jabloko elnöke, Nyikolaj Ribakov az ítélet kihirdetése után elmondta, hogy szerinte nincs semmilyen jogalap a párt kizárására a választásból
Fotó:EUROPRESS/Igor IVANKO/AFP

Az orosz Legfelsőbb Bíróság törölte a veterán orosz politikus, Grigorij Javlinszkij alapította Jabloko regisztrációját a parlamenti választásokon induló pártok listájáról, miután helyt adott a Rogyina párt keresetének. A Jabloko fellebbezni fog az ítélet ellen. A Rogyina elnöke Alekszej Zsuravljov eltitkolt külföldi finanszírozással, valamint „tiltott közösségi hálózatokban végzett hatalmas, a Nyugat-finanszírozta munkával” vádolja a Jablokót. Emellett még azzal is, hogy szélsőséges tevékenységet folytat. A Jabloko elnöke, Nyikolaj Ribakov az ítélet kihirdetése után elmondta, hogy szerinte nincs semmilyen jogalap a párt kizárására a választásból. Mint hangsúlyozta, minden dokumentumot ellenőrzött a Központi Választási Bizottság, és az indulás engedélyezéséről egyhangú döntés született. Emlékeztetett arra, hogy az igazságügyi minisztérium többször is vizsgálta a pártot különféle jogsértések után kutatva, de semmi törvényelleneset nem talált.

„Az Oroszországi Föderáció Központi Választási Bizottsága július 29-én regisztrálta a párt országos listáját a szeptember 18. és 20. között zajló parlamenti választásokra, amelyen az „A békéért és a szabadságért” jelszóval kívánt indulni. A mindössze 43 szóból álló választási programjában a Jabloko azonnali tűzszünetet, diplomáciai lépéseket és békekötést sürget Oroszország és Ukrajna között”

A Jabloko ellen más orosz pártok vezetői is felszólaltak. A kommunisták elnöke, Gennagyij Zjuganov azzal vádolja a Jablokót, hogy nem támogatják az orosz államiság megerősítésének politikáját és egyszer sem ítélték el az ukrán hatóságok lépéseit. A Liberális Demokrata Párt vezetője, Leonyid Szluckij arra szólított fel, hogy minősítsék a Jablokót nemkívánatos szervezetnek, mivel azt javasolja, hogy Moszkva kezdjen béketárgyalásokat Kijevvel. Az Igazságos Oroszország párt vezetője, Szergej Mironov szintén azt rótta fel, hogy a párt a különleges hadművelet ellen lép fel, az ország számára megszégyenítő béke megkötését ígéri, és „külföldi ügynököket támogat.

„A jelenlegi orosz belpolitikát figyelve valóban nem az a meglepő, hogy egy ilyen programmal kizárták a Jablokót a választásokból, sokkal inkább az, hogy egyáltalán engedélyezték az indulását”

A Jabloko volt ugyanis az egyetlen olyan párt a szavazólapon, amely a háború befejezését szorgalmazta, ezért a rá leadott szavazatok száma váratlanul magas lehetett volna. Már csak azért is, mert a Levada Központ, egy független moszkvai székhelyű közvélemény-kutató cég szerint az oroszok 66 százaléka támogatja ugyan a háborút, 62 százalékuk azonban béketárgyalásokat szeretne, és csak 28 százalék támogatja feltétel nélkül az ellenségeskedés folytatását. Közben minden ötödik orosz azt mondta, hogy egyáltalán nem követi a háborúval kapcsolatos híreket.

„A Jabloko választási kampánya tehát azzal fenyegetett, hogy komolyan megzavarja a Kreml információs programját, amelynek célja jelenleg a társadalom mozgósítása a háború folytatására”

Ezzel a háttérrel Javlinszkij és pártja a béke hirdetésével erős disszonanciát kelthetett volna, és kiszámíthatatlan folyamatokat indíthatott volna el a társadalomban. Ez igaz volt a Központi Választási Bizottság végső szavazati százalékától függetlenül, vagy attól függetlenül, hogy egyáltalán bejutott volna-e az Állami Dumába.

„A párt programját nézve sokakat tehát eleve meglepett a háború befejezéséért kiálló párt regisztrálása, ami számos találgatást indított el”

Egyes elemzők úgy látták a hatalomnak szüksége van egy csatornára, amelyen keresztül a polgárok levezethetik az elégedetlenségüket. Mások mindezt azzal magyarázták, hogy a Jablokóra azért van szüksége a Kremlnek, hogy elvegye a szavazatok egy részét a gyorsan erősödő Új emberek párttól. Felvetődött az is, hogy Putyin jó személyes kapcsolata Javlinszkijjal szerepet játszott abban, hogy eredetileg zöld utat kapott a Jabloko az indulásra. Egy másik elmélet szerint a Jabloko felvételét az orosz „békepárt” lobbizta, amely számos támogatóval rendelkezik az orosz elit körében. Eszerint az elmélet szerint e köröknek megvoltak az erőforrásai ahhoz, hogy szorgalmazza a Jabloko felvételét a szavazólapra, de ahhoz már ez kevés volt, hogy a Legfelsőbb Bíróságon megvédje azt. Végül a párt eltávolítását szorgalmazó „szilovik” szárny győzött. Egy újabb teória szerint a Jabloko kezdeti felvétele a hatóságok politikai húzása volt, hogy a kvázi liberális és háborútól megfáradt választókat az állítólagosan liberális Új emberek párt – amelyet a Kreml projektjének tekintenek – és a Jabloko között hígítsák fel, megakadályozva mindkettőjüket abban, hogy jelentős számú szavazatot szerezzenek. Javlinszkij pártjának e teória szerint az 5 százalékos küszöb alatt kellett maradnia.

“Aztán látva Javlinszkijék népszerűségének növekedését, és az ellenzéki, valamint háborúellenes szavazók felsorakozását körülötte – különösen Navalnij szövetségesei arra buzdították a szavazókat, hogy Jablokóra szavazzanak -, a Kreml úgy döntött, hogy felhagy az ilyen összetett taktikákkal, és egyszerűen eltávolította Jablokót a választásokról”

Megint más értelmezés szerint nem volt komplex terv. Egyszerűen félreértés történt a különböző szervek között, végül a Központi Választási Bizottság, mivel nem kapott időben egyértelmű utasítást, bejegyezte a Jablokót, és a párt választásokból való kizárásának felelősségét a Legfelsőbb Bíróságra hárította.

„Így az egyetlen pártot, amely közvetlenül ellenezte a háborút, kizárták a választásból. Ezek után csak azok a pártok maradnak a szavazólapon, amelyek különböző mértékben támogatják a <különleges katonai műveletek> folytatását, esetleg ebben a kérdésben egyszerűen csak a Kreml iránymutatását követik, vagy mint például az LDPR, akár annak eszkalációját szorgalmazzák”

Az ukrajnai háború azonnali leállításának a kérdése így lényegében kikerül a kampányból. Így minimalizálódott a kockázata annak, hogy a kampány a béke melletti és elleni küzdelemmé, azaz a háborúról szóló vitává alakuljon. Egyébként már 2024-ben sem tudott rendszer- vagy háborúkritikus jelölt indulni a választáson, akkor Borisz Nagyezsgyin regisztrációs kérelmét dobták vissza. Nagyezsgyint azóta külföldi ügynöknek nyilvánították, és azóta a mostani újabb kizárás után el is hagyta az országot.

Így a kommunista párt maradt a leginkább rendszerkritikus erő az orosz parlamenti választáson. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) ugyan rendszeresen háttérmegállapodásokat köt a hatalompártnak számító Egységes Oroszországgal, a parlamenti pártok közül a legtöbb protest elemet tudja a sorai között. A KPRF képviselői közül Vjacseszlav Marhajev például arról beszélt nemrég, hogy Oroszország szociális robbanás szélén áll, Renat Szulejmanov pedig a „különleges katonai művelet” mielőbbi lezárását szorgalmazta. Maga a pártvezetés azonban. élén az alapító elnökkel, Gennagyij Zjuganovval, igyekszik jó kapcsolatot fenntartani a Kremllel, a párt programjának a Győzelem Programja nevet adták, és a fő kérdésekben támogatásukról biztosítják az elnököt.

„A kommunisták számára régóta fennálló dilemma tehát ismét előkerül. Egyrészt, a párt előtt van tér a növekedésre, másrészt viszont egy aktívabb kampány révén elveszíthetik a Kreml jóindulatát, és akár a hatóságok figyelmét is magukra vonhatják. Alkuk révén viszont biztosítható a párt meglévő pozícióinak a megőrzése”

Ráadásul vannak olyan vélemények, hogy a Kreml szeretné letaszítani a KPRF-t az örökös második helyről. A felmérések szerint az LDPR-nek és az Új Embereknek is lehet esélye megelőzni a kommunistákat, a nevével ellentétben nem annyira liberális-demokrata, mint inkább radikális nacionalista LDPR pedig bele is állt a KPRF elleni kampányba egy a szovjet időszak vallási alapú üldöztetéseit bemutató projekttel. Némiképp érdekes fordulat, hogy a Nyugat- és tőkeellenes retorika mellett a KPRF az internetes korlátozások elleni tiltakozást választotta egyik saját témájának, ezen a területen azonban a magát a nagyvárosi, fiatalabb középosztály pártjaként pozicionáló Új Emberek hitelesebbek lehetnek.

„A kormányzó Egységes Oroszország párt üzeneteinek középpontjában így vagy úgy a háború áll. Nem csupán aktualitásként, hanem mint az Oroszország fejlődési útját is meghatározó eseményként, amely útnak a szuverenitás védelme, a technológiai innováció és az új, hazafias és világnézetileg is elkötelezett társadalmi elit kialakítása a fő sarokpontjai”

Mint a bejegyzésében Kosztur András is megjegyzi, a párt listáját ennek jegyében ezúttal Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti, akit az orosz külpolitikában a keményvonalasok képviselőjeként tartják számon. A második helyen Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester áll, aki inkább „hatékony menedzserként”, a technológiai és gazdasági fejlesztések szorgalmazójaként, egy 21. századhoz illő világváros vezetőjeként pozícionálja magát. Ha Lavrov az orosz érdekek védelmének ígéretét hivatott hordozni, akkor Szobjanyin a nagyvárosi középosztálynak tett ígéret arra, hogy életmódjuk nincs veszélyben, és a szuverenitás és a politikai stabilitás drasztikus lépések nélkül is megóvható. Harmadik helyre Jevgenyij Poddubnij haditudósító került. Ő is egy ígéret, és egyben gesztus is, éspedig arra vonatkozóan, hogy a katonák és a háború kimenetele miatt aggódó radikálisok hangja meghallgatásra talál a Kremlben is. A negyedik helyen Marija Ljvova-Belova elnöki gyermekjogi megbízott szerepel, aki azon túl, hogy a szinte kötelező női jelöltként és a rendszer emberi arcának képviselőjeként van a listán, a Nyugat számára is üzenet. Ljova-Belova ugyanis az, akit Putyin mellett a Nemzetközi Büntetőbíróság elé akarnak citálni az ukrajnai gyerekek kérdése miatt. A lista ötödik helyezettje szintén a „különleges katonai művelethez” köthető személy, Vlagyiszlav Golovin tengerészgyalogos, az Oroszországi Föderáció Hőse, az ukrajnai harcok résztvevője, aki a Hősök Ideje nevű, a veteránok közigazgatási szerepvállalását segítő program egyik résztvevője is volt. Golovin jelölése a katonák, veteránok és családjaik felé irányuló üzenet, a katonák megbecsülését, a háború utáni integráció ígéretét hivatott hirdetni.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com