Kezdőlap » x-demokrata » Új elnök, új esély!
„Új elnök, új esély!” Olga Shulyateva kijevi háziasszony konyhájában nézi az ukrán televízió adását Volodimir Zelenszkij választási igéreteiről 2019. április 7-én, az ukrán elnökválasztás előtt #moszkvater

Új elnök, új esély!

Óvatos optimizmusra ad okot, és esélyt kínál a kétoldalú kapcsolatok újragombolására Volodimir Zelenszkij megválasztása. Ukrajna az elnökválasztás után címmel tartottak konferenciát Nyíregyházán

„Új elnök, új esély!” Olga Shulyateva kijevi háziasszony konyhájában nézi az ukrán televízió adását Volodimir Zelenszkij választási igéreteiről 2019. április 7-én, az ukrán elnökválasztás előtt #moszkvater
„Új elnök, új esély!” Olga Suljateva kijevi háziasszony konyhájában nézi az ukrán televízió adását Volodimir Zelenszkij választási ígéreteiről az ukrán elnökválasztás előtt
Fotó:EUROPRESS/Evgeniya MAKSYMOVA / AFP

Újra rossz hírek jönnek Kijevből. Az elnök jogköreinek szűkítése és kisebbségeket az oktatásinál is jobban sújtó – a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve az ukrán nyelv használatát gyakorlatilag mindenhol kötelezővé tevő – nyelvtörvény áterőltetése hamar tovaűzte a Volodimir Zelenszkij megválasztásával éledező optimizmust, ám a szerdán Nyíregyházán az Ukrajna az elnökválasztás után címmel tartott konferencia előadói a csodavárástól óva intve, de bizakodva tekintettek a jövőbe. A Nyíregyházi Egyetem és Kelet- és Közép-Európai Kutatóközpont szervezésében tartott eszmecsere végkicsengéseként megfogalmazható, hogy Ukrajnára ugyan nehéz hetek, hónapok, évek várnak, ám a választások eredménye esélyt ad a pozitív elmozdulásra.

Ennek szellemében Illyés Gyulát idézetével – A legfőbb bátorság a remény – kezdte előadását az Országgyűlés alelnöke Lezsák Sándor is. Mint fogalmazott, Zelenszkij győzelme reményt ad arra, hogy Ukrajna végre új fejlődési pályára álljon, ám gyors eredményt azért ne várjunk. Mint a politikus kiemelte, ha Kárpátalja bizakodik, akkor a magyar államnak ezt kell tennie, ám

„a kormány egyelőre várakozó állásponton van. Zelenszkijre úgy tekint, mint komoly lehetőségre, akivel újra lehet kezdeni a tárgyalásokat, kérdés azonban, hogy mekkora erőt tud maga mögé állítani, s mennyire lesz önálló”

A politikus óva intett a csodavárástól, ám mindent meg kell tenni a jó kapcsolatok kialakításáért. Ez segíti a kárpátaljai magyarság megmaradását is.

A választások demokratikus voltát emelte ki Ukrajna budapesti nagykövete Ljubov Nepop, hozzátéve azt is, hogy ez a választás azt is megmutatta, hogy a radikális erőknek nincs támogatottsága. Magyarországot a diplomata fontos partnernek nevezte, amellyel országát a szomszédságon kívül összeköti az ezeréves (sic) történelem is. A nagykövet – a megválasztott elnökhöz képest jól érzékelhetően más hangot megütve – hangsúlyozta, hogy ez jó alap ahhoz, hogy „közösen álljunk ellen az orosz agressziónak, amely az egész nyugati civilizáció ellen irányul”.

Az utóbbi időben lehűlt kétoldalú kapcsolatok ellenére is sikeres közös, határon átnyúló projektekről beszélt Seszták Oszkár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke és Kovács Ferenc Nyíregyháza polgármestere is. Seszták kiemelte, tárgyalni kell a nyelvhasználat kérdéséről, de az előrelépéshez megfelelő oktatási program és türelem kell. A politikus azt ajánlotta Ukrajnának, hogy a saját útját járja, és a saját érdekeit nézze.

„Új elnök, új esély!” – írta le a jelenlegi helyzetet Keskeny Ernő volt kijevi nagykövet, aki szerint Zelenszkij győzelme óvatos optimizmusra ad okot, s esélyt kínál arra, hogy újragomboljuk a kapcsolatokat. Mint fogalmazott, a megválasztott elnöknek egyelőre nincs programja, ennek híján pedig nehéz bármit is mondani, ám tárgyalni kell. A magyar kormány politikáját szerinte is az óvatos optimizmus határozza meg. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1991-ben az elsők között ismerte el a függetlenné vált Ukrajnát, 2014 után pedig üdvözölte és támogatta európai irányválasztását. A törést a kétoldalú kapcsolatokban az oktatási törvény elfogadása okozta, amely nemcsak a kétoldalú szerződéseknek, de az európai politikában elfogadott irányelveknek is ellentmond.

„A nyelvtörvénnyel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy annak elfogadása nem segíti Ukrajna európai integrációját”

„Tele a szívünk reménnyel, és tele bizonytalansággal” – érzékeltette a kárpátaljai magyarok hangulatát Barta József a KMKSZ alelnöke. A választás szerinte demokratikusabb volt, mint azt remélték, ám egyelőre nagy kérdés, hogy ez csak elnökváltás, avagy rendszerváltás is volt. A kárpátaljai politikus érzékletesen beszélt az ukrán társadalomban eluralkodott kilátástalanságról, a lesújtó gazdasági és szociális helyzetről, s mindarról, ami Zelenszkij elsöprő győzelméhez vezetett. Kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarság kiállt és kiáll meglévő jogainak megőrzése mellett, amelyeket nem mellesleg a közösség számára biztosít a nemzetközi jog is, és megfelelnek az európai normáknak is. A helyzet abszurd voltát érzékeltetve megemlítette, hogy

„még Sztálin idején is minden szinten megvolt az anyanyelvi oktatás lehetősége”

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.