„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Most ismét kritikus pillanat jött el abból a szempontból, hogy Washington milyen szerepet játszhat a tárgyalási folyamatban”
Fotó:EUROPRESS/Brendan SMIALOWSKI/AFP
Trump és Putyin közötti dízel megállapodás romba döntötte Kijevnek a győzelembe vetett reményét” – írja a The Atlantic hasábjain Simon Schuster. Az újságíró ennek a tételnek az alátámasztására ukrán forrásait idézi akik szerint amennyiben az Egyesült Államok Oroszország mellé áll, Kijevnek nem lesz más választása, mint deeszkalálni és békét kötni.
Zelenszkij azonban ennek ellenére sem adja fel, és londoni útja során keményen nekiment Trumpnak, és lényegében árulással vádolta meg az amerikai elnököt. Mint fogalmazott, a dízel megállapodásról szóló döntése miatt elárulva érzi magát. „Kár, hogy elveszítünk egy erős partnert” – tette hozzá. Zelenszkij szerint Trump Oroszország oldalára állt, pedig semlegesnek kellene maradnia. Az ukrán elnök Trump felszólítására reagálva azt is kijelentette, hogy nem fog lemondani, és nem tart választásokat, amíg a háború folyamatban van.
„Nem fogok lemondani, ez a háború az én felelősségem. Néhány befolyásos személyiség le akar váltani, mert soha nem fogom elismerni az ukrán földeket oroszként… Sem Trump, sem Musk, sem senki más a világon nem választhat elnököt Ukrajnának. Ezt csak Ukrajna állampolgárai tehetik meg. Lehetetlen megtartani azokat a választásokat Ukrajnában, amelyekről Trump beszélt. A polgárok ilyen feltételek mellett nem fognak új elnököt választani”
– mondta Zelenszkij, felszólítva Trumpot, hogy ne keverje bele őt az Egyesült Államok és Oroszország közötti megállapodásokba. Nyomatékul mindet még kiegészítette azzal a bejelentéssel, hogy Ukrajna folytatja az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, és azóta már le is csaptak egy rjazanyi finomítóra. Zelenszkij ehhez még hozzátette, további Patriot rakétákért cserébe kész felhagyni e csapásokkal még akkor is, ha Oroszország folytatja az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat.
Azért a Strana.ua megjegyezni, hogy az ukrán elnök nem reagált azonnal ilyen bátran Trumpnak. A dízelmegállapodás és a lemondására való felszólítása után először néhány nap szabadságot vett ki, majd meglehetősen visszafogottan nyilatkozott az ügyről. Mint a portál elemzése rámutat, csak európai útja után kezdett erőteljesebben megszólalni. S mint ennek kapcsán több szakértő is megjegyzi – kiemelve a Piers Morgannak adott interjút -, ez nem volt bölcs dolog. Egy ukrán elnöknek, akinek egy háborúban álló ország sorsa van a kezében, óvatosabban kellene fogalmaznia még akkor is, ha a felháborodása egyébként érthető.
„Állítólag már az EU vezetői is arra akarják rávenni Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze magát, és ne bírálja ilyen durván Donald Trumpot”
A brit üzleti lap, a Financial Times három, a csúcstalálkozó előkészítésére rálátó tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy a huszonhét tagállam vezetői pénteken Brüsszelben, zárt ajtók mögött külön elbeszélgetnek majd erről az ukrán elnökkel. Az EU vezetése szerint Zelenszkij egyre élesebb kijelentései tovább ronthatják az amúgy is feszült viszonyt Amerikával és ennek véget kell vetni. Az egyik tisztviselő úgy fogalmazott Financial Timesnak, hogy idézem, „lehet, hogy igaza van, de azt nem kell mindig hangosan kimondani”. Az ukrán UNIAN szerint a fordulópont szeptember közepén jött el, amikor Zelenszkij az ENSZ new yorki csúcstalálkozóján találkozott Trumppal. De a Wall Street Journal is úgy tudja, hogy az amerikai elnök ott keményen kérdőre vonta ukrán kollégáját, miért támadja Ukrajna az orosz olajfinomítókat, és azóta is rendszeresen sürgette, hogy nagyon gyorsan hagyjon fel ezzel. Az amerikai lap szerint ez a találkozó jelentette Trump és Zelenszkij normális viszonyának a végét.
„Persze, Zelenszkij már nem először veti el a sulykot. Különösen miután európai támogatóival találkozik. Úgy tűnik, a britek – és velük együtt az európaiak – támogatást ígértek Zelenszkijnek a Trumppal kialakult fokozódó feszültség közepette. S ahogy 2025-ben Anchorage után is tették, ezúttal is arra bíztatták Kijevet, hogy ne engedjen az amerikai nyomásnak, és utasítsa el a Trump által követelt engedményeket”
„Persze, Zelenszkij már nem először veti el a sulykot. Különösen miután európai támogatóival találkozik. Úgy tűnik, a britek – és velük együtt az európaiak – támogatást ígértek Zelenszkijnek a Trumppal kialakult fokozódó feszültség közepette. S ahogy 2025-ben Anchorage után is tették, ezúttal is arra bíztatták Kijevet, hogy ne engedjen az amerikai nyomásnak, és utasítsa el a Trump által követelt engedményeket”
Azonban az idézett elemzés szerint nem ez az egyetlen magyarázat Zelenszkij hangnemének változására. Az ukrán elnök valószínűleg nem hiszi, hogy Washington végrehajtja a hírszerzési adatok és fegyverek átadásának leállítására vonatkozó fenyegetéseit, és számít a Republikánus Párt valamint Trump belső körének héjáira abban, hogy megakadályozzák a Kijevre gyakorolt nyomásgyakorlás minden kísérletét. Ez a számítás nem is alap nélküli, hiszen nyugati sajtóértesülések szerint az egyik legbefolyásosabb héja, a CIA igazgató Ratcliffe fel is szólalt a hírszerzési adatok átadásának leállítása ellen. Emellett a Kongresszus számos republikánus tagja is nyíltan követeli, hogy Trump hagyjon fel a nyomásgyakorlással, és mondja fel a Putyinnal kötött megállapodást. Egyesek még azzal is fenyegetőznek, hogy elvágják a szövetségi ügynökségek finanszírozását, ha a Fehér Ház felfüggeszti Kijev támogatását.
„S a hírszerzési információkat továbbra is megkapják az ukránok, sőt nem hivatalos jelentések szerint a Starlink is újra teljes sebességgel áll az ukrán hadsereg rendelkezésére”
Hogy Zelenszkijnek igaza van-e abban, hogy mint az Anchorage után is történt, az európaiak és a republikánus héják blokkolni fogják Trump nyomásgyakorló kísérleteit, nem tudni. Úgy tűnik azonban, hogy az ukrán elnök kapott az európaiaktól bizonyos biztosítékokat, mivel láthatóan merészebbé vált nyilvános nyilatkozataiban. De Zelenszkij azt is érzi, ha Trumpnak sikerülne elérnie az orosz finomítók elleni ukrán csapások leállítását, az megnyitná a további tárgyalások lehetőségét Oroszország és az Egyesült Államok között a háború befejezésének feltételeiről. Másrészt amennyiben a csapások folytatódnak, és Trump nem gyakorol komoly nyomást Kijevre, azt a Kreml úgy fogja értelmezni, hogy az amerikai elnök nem képes vagy nem hajlandó rákényszeríteni az akaratát a szövetségeseire. Következésképpen nem lesz képes előrelépést elérni komolyabb kérdésekben.
„Ezért most ismét kritikus pillanat jött el abból a szempontból, hogy Washington milyen szerepet játszhat a tárgyalási folyamatban”
Zelenszkij és nyugati támogatói arra számítanak, hogy Trump nem mer semmilyen lépést tenni, ezzel pedig tovább blokkolja a saját béketervét, amely nagyon nem tetszik Kijevnek és az európaiaknak, de elutasítják a felőrlő háború folytatására elszánt republikánus héják is. S persze ezek a körök abban is reménykednek, hogy a kongresszusi választások után Trump jelentősen meggyengül, és lényegében képtelen lesz drasztikus lépéseket tenni Kijevvel szemben.
Azt a következő hetek fogják megmutatni, hogy ez a számítás megalapozott-e, avagy Trump beváltja a Starlinkkel és a hírszerzéssel kapcsolatos fenyegetéseit. Ez esetben Zelenszkij kénytelen lesz vagy engedményeket tenni, vagy hatalmas problémákkal szembenézni a fronton és a hátországban. A kérdésre adott válasz jelentős mértékben meghatározza a háború lezárásáról szóló tárgyalások teljes menetét.
„S Zelenszkij nem tétlenkedik, London után Brüsszelbe utazott az Európai Tanács ülésére, ahol találkozott Macronnal, a NATO főtitkárával, valamint más uniós és tagállami vezetőkkel, akiktől feltehetően további biztosítékokat kap. Ráadásul az európaiak már nyíltan bírálják Trump béketervét, amelyet hivatalosan még meg sem erősítettek”
A Financial Times arról számolt be, hogy e terv részeként az Egyesült Államok azt javasolta, Európa oldja fel egyes orosz vagyonok befagyasztását, és adja át azokat Washingtonnak. Az amerikaiak több lehetőséget is javasoltak a befagyasztott orosz vagyon felhasználására, beleértve azok átruházását egy, az Egyesült Államok által kezelt speciális pénzügyi struktúrába. Washington ezt egy lehetséges békemegállapodás részének tekinti, és úgy látja, hogy ezzel Moszkvát rá lehetne bírni a tárgyalások folytatására. Az európai képviselők azonban megtagadták a vagyon feletti ellenőrzés átadását az amerikaiaknak, és kategorikusan ellenezték a pénzeszközök egy részének visszaadását Oroszországnak.
„Az új rendezési tervezet egyébként a frontvonal mentén fagyasztaná be a háborút, feloldaná az Oroszország elleni szankciókat és elismerné az elfoglalt területek feletti ellenőrzést”
Szergej Lavrov ennek kapcsán elmondta, a Kreml nem kapott hivatalos javaslatokat, de ismeri a nyugati sajtóban megjelent kiszivárogtatásokat, amelyek az érintkezési vonal mentén zajló ellenségeskedés azonnali beszüntetéséről szólnak, de hiányzik belőlük a hosszú távú béke elérésének mechanizmusa. Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva egy hosszú távú rendezés alapjának tekinti és támogatja az Anchorage-i megállapodásokat, amelyeknek része az ukrán fegyveres erők kivonása a Donbasszból. Tűzszünetben azonban Moszkva nem érdekelt, mert az csak Ukrajna készleteinek feltöltését szolgálná.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater