A háború felzabálja Ukrajnát

Működik a felőrlés. Ukrajna olyan pénzügyi helyzetbe került, amelyet már csak ideig-óráig lehet újabb és újabb nyugati támogatásokkal megoldani. Az idei költségvetésben 56 milliárd dolláros rés tátong, a háború pedig naponta 190 millió dollárba kerül Kijevnek. Az ország idén 44 milliárd dollárnál is többet költött védelemre az első kilenc hónapban, miközben az adóbevételek 42 milliárd dollár körül alakultak. A számla jövőre még magasabb lesz. De ki fizet a végén? Az írás eredetileg médiapartnerünk, a Kissinger.hu blogon jelent meg.

Révész Béla Ákos írása a #moszkvater.com-on

„a rakéta- és dróntámadások miatt leálló gazdasági tevékenység minden egyes órája mintegy 45 millió dollárnyi veszteséget okoz az országnak”
Fotó:EUROPRESS/Darya Nazarova/STR Zaporizhzhia/AFP

Ukrajna 56 milliárd dolláros finanszírozási hiánnyal néz szembe 2026-ban, ami az ország GDP-jének nagyjából egynegyedét teszi ki. A bődületes pénztelenségből ráadásul 27 milliárd dollárnyi hiány a katonai kiadásokhoz kapcsolódik. Az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke szerint

„a háború egyetlen napja szemben a 2024-es 140 millióval immár 190 millió dollárba kerül”

A drágulás mögött az infláció, a hadsereg létszámának növekedése, a katonák családjainak támogatására fordított keret, valamint a nagyobb hatótávolságú fegyverek iránti növekvő igény áll.

Kijev az év első kilenc hónapjában több mint 44 milliárd dollárt költött védelemre, miközben adóbevételei csak mintegy 42 milliárd dollárt tettek ki. A háború tehát egyre nagyobb szeletet követel magának abból a pénzből is, amelyet az ukrán állam saját gazdaságából képes kiszedni. A kapacitás egyre inkább az enyészeté lesz, a stratégiai jelentőségű ipari központok, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúra elleni orosz támadások egyszerre verik szét a termelést és az exportot is.

Az eredmény, az év első kilenc hónapjában mintegy 49,5 milliárd hrivnyával, vagyis nagyjából 1,1 milliárd dollárral kevesebb adóbevétel folyt be a háború okozta gazdasági zavarok miatt. A kormány szerint ez az összeg év végére elérheti a 70 milliárd hrivnyát. Az üzleti élet számára ugyanis már egy légi riadó is pénzbe kerül. Olekszandr Kravcsenko gazdasági miniszter a Guardiannek adott interjúban arról beszélt, hogy

„a rakéta- és dróntámadások miatt leálló gazdasági tevékenység minden egyes órája mintegy 45 millió dollárnyi veszteséget okoz az országnak”

Kijev ezért immár a nem sürgős állami kiadásokat is visszafogja. Szerhij Koreckij miniszterelnök szerint még az infrastruktúra „nem prioritást élvező” beruházásai is piros lámpát kapnak, az ezekre szánt forrásokat pedig elsősorban a védelem, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak területére irányítják át.

„Az ukrán kormány tehát immár háborús megszorítási üzemmódba kapcsolt”

Az ukrán állami lélegeztetőgép mégis működik, köszönhetően az immár totális függőséggé vált nyugati finanszírozásnak.  Az ország belső bevételei gyakorlatilag egy az egyben a háborúra és a hadseregre mennek el, így az állam működtetéséhez szükséges anyagiakat valójában a donor országok biztosítják.

„Ukrajna 2026-os háborús kiadásai összesen mintegy 155 milliárd dollárra rúghatnak. Ebből 27 milliárd dollárnyi finanszírozás még nem biztosított. Kijev körülbelül 7 milliárdot az imént említett költségvetési átcsoportosításokkal és <takarékossággal> próbálna előteremteni, a fennmaradó mintegy 20 milliárdot pedig a külföldi partnerektől várja, kéri, követeli”

Csakhogy a nyugati támogatásnak is vannak feltételei. Az EU a csatlakozási szándék miatt és az IMF a hitelnyújtás okán egyre erősebben köti a finanszírozás egy részét adózási, korrupcióellenes és jogállamisági reformokhoz. Mintegy 30 milliárd dollárnyi IMF- és uniós támogatás kerülhet veszélybe, ha Kijev nem teljesíti a vállalásait.

A tét egyre nagyobb. Az Európai Uniónak rendelkezésére áll egy 90 milliárd eurós támogatási hitelkeret – a csomagból 30 milliárd euró általános költségvetési támogatásra, 60 milliárd pedig védelmi célokra megy, ha megy – 2026–2027-re, ennek folyósítása azonban feltételekhez kötött.

„A <számlát európai barátaink állják> tétel még igaz, de a barátok most már kérnek is cserébe valamit”

A probléma azonban nagyobb a pillanatnyi anyagiaknál. Az IMF februárban még 136,5 milliárd dolláros finanszírozási hiánnyal számolt 2026–2029 között. A későbbi, májusi adatok alapján a négyéves rés már 140,3 milliárd dollárra – a kedvezőtlenebb szcenárióban 149,5 milliárdra – emelkedett az alap forgatókönyvben. Úgy, hogy Kijev már a következő évre is rekordméretű katonai költségvetéssel készül.

„A 2027-es büdzsé tervezetében nagyjából 110 milliárd dollár szerepel védelmi tételként, ami önmagában a tervezett kiadások csaknem kétharmadát jelenti”

A számlát pedig valakinek ki kell fizetnie. Az ország továbbra is jelentős uniós, IMF- és kétoldalú finanszírozást kap. Ugyanakkor az egész ország pénzügyi modellje a külső finanszírozáson alapul, miközben a háború egyre intenzívebben morzsolja fel azt a gazdasági kapacitást, amelyből az államnak saját bevételei lennének.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com