//Tesztelő kutyák

Tesztelő kutyák

MEGOSZTÁS

Ideges a világ. A COVID-19 nemcsak az embereket, de a hangulatot is megfertőzi. Lassan mindenki virológussá alakul át, ami nem nagy kunszt ahhoz képest, hogy a helsinki repülőtéren kutyák szűrik ki a fertőzötteket. Ez jó hír. Az azonban már koránt sem, hogy Indiában egy új vírus miatt kezdtek el aggódni.

Nem mindennapi kísérlet folyik a finn főváros, Helsinki-Vantaa nemzetközi repülőterén. A kísérletben 16 jól képzett kutya vesz részt, feladatuk pedig az, hogy kiszűrjék a koronavírussal megfertőzött utasokat. A terminálra érkezőket sorba állítják, és megtörlik a bőrüket egy szalvétával, majd ezeket kutyákkal szagoltatják meg.

„Ha a négylábúak azt jelzik, hogy a teszt pozitív, akkor az utas már mehet is PCR vizsgálatra”

Eddig 2200 utast ellenőriztek így, és kiderült, hogy a kutyák gyorsabban kiszűrik a fertőzötteket, mint a PCR-teszt. Ráadásul a négylábúak szinte 100 százalékos pontossággal dolgoznak. S hogyan? A COVID-19-hez hasonló megbetegedések esetén a test illata megváltozik, és a kutyák ezt érzik meg. A kísérlet egész december végéig folyik majd, és mintegy 300 ezer euróba kerül.

„Nem kevés, ám még mindig olcsóbb, mint ha mindenkitől vizsgálati mintát vennének”

S ha már kénytelen-kelletlen a vírusokról beszélünk, a világ egy másik szegletében már egy másik ijesztegeti a lakosságot. A Nipah vírusról van szó, amely amerikai kutatók szerint mind gyakrabban kerül át a gyümölcsevő denevérekről az emberre. Ez a vírus Banglades, India, Szingapúr és Malajzia egyes körzeteiben immár néhány éve szedi az áldozatait. Először Malajzia Nipah nevű térségében ütötte fel a fejét, és innen kapta a nevét. A fertőzés elsősorban az állatok nyálán keresztül megfertőzött gyümölcsön át terjed.

„E ritka és veszélyes vírus ellen sincs még orvosság és vakcina sem, a halálozási arány pedig 90 százalékos”

Jó hír a sok rossz között, hogy a koronavírushoz hasonló tünetekkel járó Nipah mind gyakoribb, ám emberről emberre a COVID-19-cel szemben nem egykönnyen adódik át. Ugyanakkor mutálódik, ami nehezíti a helyzetet.

„A vírusokkal tehát egyre inkább együtt kell élnünk, és csak abban bízhatunk, hogy az orvostudomány gyorsabban fejlődik, mint ahogy a fertőzések terjednek és a vírusok mutálódnak”

Arra már gondolni sem merek, hogy mi lesz akkor, ha egyes hatalmak úgy gondolják, hogy a vírus hatékonyabb fegyver, mint az atombomba. A Nipah kapcsán már ki is mondták, hogy könnyen egy biológiai fegyver lehet. Az minden esetre nem megnyugtató, hogy Oroszország körül több mint tucatnyi amerikai labor működik, és többek között az ország génállományának feltérképezésével foglalkozik. Mint ahogy az sem, hogy az új típusú koronavírust nagy eséllyel ránk szabadító vuhani laborról sem tudunk eleget.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.