//Mégsem lesz QR-kód Oroszországban?
„A nyilvános helyek látogatásának digitális úton történő szabályozása olyan konfliktust magában hordozó téma, amelyet jobbnak látta a Kreml most elengedni” #moszkvater

Mégsem lesz QR-kód Oroszországban?

MEGOSZTÁS

Miközben a világ még Kazahsztánra figyelt, a Kreml le is vonta a tanulságot a tiltakozásokból, és csendben levette a napirendről a dumában első olvasatban már el is fogadott törvényt a nyilvános helyek QR-kódokhoz kötött látogatásának bevezetéséről. Az orosz hatalom a jelenlegi kiélezett kül- és belpolitikai helyzetben nem akarja megosztani a társadalmat, így inkább enged az oltásellenesek hangulatnak. Közben már a 200  ezer körüli elhalálozással Oroszország nemzetközi összehasonlításban is egyre rosszabb helyen van.

„A nyilvános helyek látogatásának digitális úton történő szabályozása olyan konfliktust magában hordozó téma, amelyet jobbnak látta a Kreml most elengedni” #moszkvater
„A nyilvános helyek látogatásának digitális úton történő szabályozása olyan konfliktust magában hordozó téma, amelyet jobbnak látta a Kreml most elengedni”
Fotó:EUROPRESS/Vitaly Timkiv/Sputnik/AFP

Ellenszavazat nélkül levette a napirendjéről a nyilvános helyek látogatását oltást vagy a betegségen átesettséget igazoló QR-kódokkal szabályozni hivatott, az első olvasatban már el mis fogadott törvényt az orosz parlament. A tervek szerint a járvány megfékezését szolgáló szigorítást engedélyező jogszabályt még ebben a hónapban elfogadták volna, és február 1-től már érvénybe is lépett volna. Ekkor azonban a kormány váratlanul a törvény javaslat tárgyalásának felfüggesztését kérte. Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes ezt azzal indokolta, hogy azt még a delta variánsra dolgozták ki, azóta azonban már megjelent a koronavírus omikronra keresztelt mutáció. Ez a magyarázat persze sántít, hiszen az omikron állítólag még jobban terjed, így a korlátozásokra éppen hogy nagyobb szükség lenne. A törvény javaslat átdolgozására adott utasítást végül Putyin elnök is.

„A képviselők a döntést követően lakosság jogairól, a szabadságról beszéltek, és az igazság valamint a konszenzus diadalaként ünnepelték az általuk egyszer már megszavazott törvény javaslat levételét a napirendről”

Tény, hogy a lakosság nagy része fasizmust, szegregációt emlegetve elutasította a tervezett szigorítást, egyes szakértők pedig már a járvány elleni védekezés örve alatt lopakodó diktatúráról értekeztek. Korábban egyébként a duma már elvetette a közlekedési eszközök igénybevételét QR-kódokhoz, oltási igazoláshoz kötő törvény javaslat tárgyalását.

Úgy tűnik, a kazahsztáni eseményekből a Kreml levonta a legfontosabb tanulságot, hogy nem szabad a közvélemény hangulatát semmibe venni. Mint ahogy azt is, hogy a pandémia nem csak a gazdaság megrengetésével teszi nagyon próbára a társadalmak tűrőképességét. S egyértelmű, hogy Kazahsztánban az egyéb okok mellett a járvány volt az utolsó csepp a pohárban, amely felgyorsította az eseményeket.

„A nyilvános helyek látogatásának digitális úton történő szabályozása olyan konfliktust magában hordozó téma, amelyet jobbnak látta a Kreml most elengedni”

A felmérések szerint a lakosság mintegy 70 százaléka ellenzi a QR-kódok bevezetését. Igaz, ez így volt decemberben is, amikor a hatalom ezzel nem törődve akarta átvinni az akaratát. A terv az volt, hogy a törvényt a lehető leggyorsabban és a legkeményebb formában kell átvinni a dumán.  Ehhez képest sietve, egyik pillanatról a másikra vették le a napirendről. A kazahsztáni események ugyanis megmutatták, hogy a jelenlegi helyzetben viszonylag apró dolgok is nagyot tudnak szólni. A QR-kódok elutasítása körül pedig a hatalom számára ijesztő módon formálódott sajátos és széles egység az orosz társadalomban. Már az oltások kötelezővé tételének meglengetésekor is kiderült, hogy ez a kérdés felszínre hozza a társadalomnak az állammal szembeni bizalmatlanságát.

„Az egyéb szociális gondokkal együtt pedig a húr túlfeszítése, ha nem is robbanással, de Oroszországban is tiltakozásokkal fenyegetett”

De a kérdés megosztotta a hatalom körüli elitet is. A dumában például az Egységes Oroszország mellett csak Zsirinovszkij pártja, az LDPR támogatta a javaslatot, az összes többi párt a QR-kód bevezetése és a kötelező oltás ellen volt. Ráadásul a „józan ész” koalícióját olyanok is támogatták, mint a duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin. Pandora szelencéjét éppen ő nyitotta ki, amikor a Telegram posztja alatt vagy egymillió, a törvény ellen fellépő kommentár született. Ebben a helyzetben érthető, ha a hatalom és a hatalom pártja nem akart nyilvános harakirit elkövetni.

„De a QR-kódok általános bevezetésére technikai értelemben sem volt kész az ország”

A jekatyerinburgi és a kazanyi példák megmutatták, hogy még a megapoliszok sem képesek erre. Így pedig az egész intézkedés formalitássá szürkül, értelmetlenné válik, ugyanakkor csak rontja az emberek komfort érzetét.

De felröppentek olyan értesülések is, hogy a hatalom már csak azért sem akarja feleslegesen idegesíteni a társadalmat, mert a politikai mező megtisztítása után, és a Nyugat  ellenes hangulat felturbózása közepette még az idén előrehozott elnökválasztásra kerül sor. Más verzió szerint a Nyugattal kiéleződött helyzet miatt kell egységben tartani a társadalmat, mert elképzelhető, hogy a fejlemények túlszaladnak a NATO-nak adott ultimátumon. És egy esetleges lokális összezörrenés esetén is fontos a lakosság lojalitása.

„Mindenképpen logikus tehát, hogy a törvényt levették a napirendről, ám ez egyáltalán nem jelenti az elképzelés végleges elvetését is”

Már csak azért sem, mert komoly támogatói vannak a hatalom körein belül annak, hogy a járvány elleni harc hullámán vonják digitális ellenőrzés alá a társadalmat. Van, aki ezt a kínai modell alapján képzeli el, megint mások az egyáltalán nem puhább IT-demokrácia révén. Egyes elemzők szerint Vologyin is csak azért ellenezte a QR-kódok bevezetését, hogy majd a saját elképzeléseihez igazítva nyújthassa be újra a törvény javaslatot. Azért tehát, hogy az IT eszközeit miként építsék be a rendszerbe, és azt ki ellenőrizze, komoly verseny folyik.

„Ráadásul QR-kódok föderális törvény nélkül is működnek több régióban. Az elképzelést tehát nem vetették el, csak ezt is kormányzói hatáskörbe helyezték”

A törvény beterjesztésének visszavonását előterjesztő miniszterelnök-helyettes Golikova például már arról beszélt, hogy QR-kódot február 1. után ki lehet adni antitest szint alapján is. De milyen törvény alapján működnek majd ezek a digitális belépő kártyák? S ha működhetnek, akkor miért volt szükség a már említett törvényekkel idegesíteni a társadalmat. Ebből is látszik, ha nincs Kazahsztán, akkor már második olvasatban is átment volna a törvény javaslat.

„Ehelyett kormányzói hatáskörben vezethetik be. Mint ahogy sok helyen már most is működik”

Meglehetősen hatékonyan például Kazanyban, ahol az egész rendszert kipróbálták. Itt a bevásárló központokba kód nélkül nem engednek be senkit. Máshol, különösen a szegényebb régiókban az egész ellenőrzés meglehetősen formálissá vált, és nincs is sok értelme, míg Szentpéterváron egyre komolyabb bojkott bontakozik ki a QR-kódok ellen. Ebben a helyzetben nem lehet csodálkozni azon, hogy a föderális törvény visszavonása után felerősödik az üzleti szféra partizán harca a QR-kódokon keresztül a hatalom ellen, ha pedig a kormányzók sokáig erőltetik a bevezetését, akkor több helyen tiltakozásokra is sor kerül.

Ezzel a történettel a hatalom csak öngólt rúgott. Előbb a járvány növekedésének méreteit látva az egészségügyi lobbi a legszigorúbb szabályozás elfogadására beszélte rá Putyint, majd ellentámadásba lendült a másik tábor, és visszavonták az egészet. Így a társadalmat felidegesítették, és a fertőzések száma is tovább növekszik. Marad a QR-kódok körüli káosz is, az elnököt megvezették, és ezt a népszerűség bánja.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.