„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Mégsem lesz QR-kód Oroszországban?

2022. jan. 21.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Miközben a világ még Kazahsztánra figyelt, a Kreml le is vonta a tanulságot a tiltakozásokból, és csendben levette a napirendről a dumában első olvasatban már el is fogadott törvényt a nyilvános helyek QR-kódokhoz kötött látogatásának bevezetéséről. Az orosz hatalom a jelenlegi kiélezett kül- és belpolitikai helyzetben nem akarja megosztani a társadalmat, így inkább enged az oltásellenesek hangulatnak. Közben már a 200  ezer körüli elhalálozással Oroszország nemzetközi összehasonlításban is egyre rosszabb helyen van.

„A nyilvános helyek látogatásának digitális úton történő szabályozása olyan konfliktust magában hordozó téma, amelyet jobbnak látta a Kreml most elengedni” #moszkvater

„A nyilvános helyek látogatásának digitális úton történő szabályozása olyan konfliktust magában hordozó téma, amelyet jobbnak látta a Kreml most elengedni”
Fotó:EUROPRESS/Vitaly Timkiv/Sputnik/AFP

Ellenszavazat nélkül levette a napirendjéről a nyilvános helyek látogatását oltást vagy a betegségen átesettséget igazoló QR-kódokkal szabályozni hivatott, az első olvasatban már el mis fogadott törvényt az orosz parlament. A tervek szerint a járvány megfékezését szolgáló szigorítást engedélyező jogszabályt még ebben a hónapban elfogadták volna, és február 1-től már érvénybe is lépett volna. Ekkor azonban a kormány váratlanul a törvény javaslat tárgyalásának felfüggesztését kérte. Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes ezt azzal indokolta, hogy azt még a delta variánsra dolgozták ki, azóta azonban már megjelent a koronavírus omikronra keresztelt mutáció. Ez a magyarázat persze sántít, hiszen az omikron állítólag még jobban terjed, így a korlátozásokra éppen hogy nagyobb szükség lenne. A törvény javaslat átdolgozására adott utasítást végül Putyin elnök is.

„A képviselők a döntést követően lakosság jogairól, a szabadságról beszéltek, és az igazság valamint a konszenzus diadalaként ünnepelték az általuk egyszer már megszavazott törvény javaslat levételét a napirendről”

Tény, hogy a lakosság nagy része fasizmust, szegregációt emlegetve elutasította a tervezett szigorítást, egyes szakértők pedig már a járvány elleni védekezés örve alatt lopakodó diktatúráról értekeztek. Korábban egyébként a duma már elvetette a közlekedési eszközök igénybevételét QR-kódokhoz, oltási igazoláshoz kötő törvény javaslat tárgyalását.

Úgy tűnik, a kazahsztáni eseményekből a Kreml levonta a legfontosabb tanulságot, hogy nem szabad a közvélemény hangulatát semmibe venni. Mint ahogy azt is, hogy a pandémia nem csak a gazdaság megrengetésével teszi nagyon próbára a társadalmak tűrőképességét. S egyértelmű, hogy Kazahsztánban az egyéb okok mellett a járvány volt az utolsó csepp a pohárban, amely felgyorsította az eseményeket.

„A nyilvános helyek látogatásának digitális úton történő szabályozása olyan konfliktust magában hordozó téma, amelyet jobbnak látta a Kreml most elengedni”

A felmérések szerint a lakosság mintegy 70 százaléka ellenzi a QR-kódok bevezetését. Igaz, ez így volt decemberben is, amikor a hatalom ezzel nem törődve akarta átvinni az akaratát. A terv az volt, hogy a törvényt a lehető leggyorsabban és a legkeményebb formában kell átvinni a dumán.  Ehhez képest sietve, egyik pillanatról a másikra vették le a napirendről. A kazahsztáni események ugyanis megmutatták, hogy a jelenlegi helyzetben viszonylag apró dolgok is nagyot tudnak szólni. A QR-kódok elutasítása körül pedig a hatalom számára ijesztő módon formálódott sajátos és széles egység az orosz társadalomban. Már az oltások kötelezővé tételének meglengetésekor is kiderült, hogy ez a kérdés felszínre hozza a társadalomnak az állammal szembeni bizalmatlanságát.

„Az egyéb szociális gondokkal együtt pedig a húr túlfeszítése, ha nem is robbanással, de Oroszországban is tiltakozásokkal fenyegetett”

De a kérdés megosztotta a hatalom körüli elitet is. A dumában például az Egységes Oroszország mellett csak Zsirinovszkij pártja, az LDPR támogatta a javaslatot, az összes többi párt a QR-kód bevezetése és a kötelező oltás ellen volt. Ráadásul a „józan ész” koalícióját olyanok is támogatták, mint a duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin. Pandora szelencéjét éppen ő nyitotta ki, amikor a Telegram posztja alatt vagy egymillió, a törvény ellen fellépő kommentár született. Ebben a helyzetben érthető, ha a hatalom és a hatalom pártja nem akart nyilvános harakirit elkövetni.

„De a QR-kódok általános bevezetésére technikai értelemben sem volt kész az ország”

A jekatyerinburgi és a kazanyi példák megmutatták, hogy még a megapoliszok sem képesek erre. Így pedig az egész intézkedés formalitássá szürkül, értelmetlenné válik, ugyanakkor csak rontja az emberek komfort érzetét.

De felröppentek olyan értesülések is, hogy a hatalom már csak azért sem akarja feleslegesen idegesíteni a társadalmat, mert a politikai mező megtisztítása után, és a Nyugat  ellenes hangulat felturbózása közepette még az idén előrehozott elnökválasztásra kerül sor. Más verzió szerint a Nyugattal kiéleződött helyzet miatt kell egységben tartani a társadalmat, mert elképzelhető, hogy a fejlemények túlszaladnak a NATO-nak adott ultimátumon. És egy esetleges lokális összezörrenés esetén is fontos a lakosság lojalitása.

„Mindenképpen logikus tehát, hogy a törvényt levették a napirendről, ám ez egyáltalán nem jelenti az elképzelés végleges elvetését is”

Már csak azért sem, mert komoly támogatói vannak a hatalom körein belül annak, hogy a járvány elleni harc hullámán vonják digitális ellenőrzés alá a társadalmat. Van, aki ezt a kínai modell alapján képzeli el, megint mások az egyáltalán nem puhább IT-demokrácia révén. Egyes elemzők szerint Vologyin is csak azért ellenezte a QR-kódok bevezetését, hogy majd a saját elképzeléseihez igazítva nyújthassa be újra a törvény javaslatot. Azért tehát, hogy az IT eszközeit miként építsék be a rendszerbe, és azt ki ellenőrizze, komoly verseny folyik.

„Ráadásul QR-kódok föderális törvény nélkül is működnek több régióban. Az elképzelést tehát nem vetették el, csak ezt is kormányzói hatáskörbe helyezték”

A törvény beterjesztésének visszavonását előterjesztő miniszterelnök-helyettes Golikova például már arról beszélt, hogy QR-kódot február 1. után ki lehet adni antitest szint alapján is. De milyen törvény alapján működnek majd ezek a digitális belépő kártyák? S ha működhetnek, akkor miért volt szükség a már említett törvényekkel idegesíteni a társadalmat. Ebből is látszik, ha nincs Kazahsztán, akkor már második olvasatban is átment volna a törvény javaslat.

„Ehelyett kormányzói hatáskörben vezethetik be. Mint ahogy sok helyen már most is működik”

Meglehetősen hatékonyan például Kazanyban, ahol az egész rendszert kipróbálták. Itt a bevásárló központokba kód nélkül nem engednek be senkit. Máshol, különösen a szegényebb régiókban az egész ellenőrzés meglehetősen formálissá vált, és nincs is sok értelme, míg Szentpéterváron egyre komolyabb bojkott bontakozik ki a QR-kódok ellen. Ebben a helyzetben nem lehet csodálkozni azon, hogy a föderális törvény visszavonása után felerősödik az üzleti szféra partizán harca a QR-kódokon keresztül a hatalom ellen, ha pedig a kormányzók sokáig erőltetik a bevezetését, akkor több helyen tiltakozásokra is sor kerül.

Ezzel a történettel a hatalom csak öngólt rúgott. Előbb a járvány növekedésének méreteit látva az egészségügyi lobbi a legszigorúbb szabályozás elfogadására beszélte rá Putyint, majd ellentámadásba lendült a másik tábor, és visszavonták az egészet. Így a társadalmat felidegesítették, és a fertőzések száma is tovább növekszik. Marad a QR-kódok körüli káosz is, az elnököt megvezették, és ezt a népszerűség bánja.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Németország új világháborút erőltet

    2026. nov. 12.
    Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

    Az egyéni terrortól a bolsevikok elleni államcsínyig

    Az 1917. november hetediki petrográdi eseményeket sokáig forradalomként ünnepelték nálunk, mostanában pedig puccsként emlegetik. Az igazság ...

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater