//Tervezett kazah vérfrissítés
„A most megválasztott parlamentre tehát komoly feladat vár, hiszen megnövekedett felelősséggel kell bizonyítania, hogy a Nazarbajev által kigondolt átmenet működőképes” #moszkvater

Tervezett kazah vérfrissítés

MEGOSZTÁS

A tervezett vérfrissítésnek megfelelően az ország első elnökének, Nurszultan Nazarbajevnek a nevével fémjelzett Nur Otan (Haza Fénye) párt az exit pollok alapján „csak” 72 százalékkal nyerte a kazahsztáni parlamenti választásokat. Mindez azt mutatja, hogy a közép-ázsiai ország vezetése tanult a posztszovjet térség történéseiből, dinamizálni próbálja a politikai rendszert.

„A most megválasztott parlamentre tehát komoly feladat vár, hiszen megnövekedett felelősséggel kell bizonyítania, hogy a Nazarbajev által kigondolt átmenet működőképes” #moszkvater
„A most megválasztott parlamentre tehát komoly feladat vár, hiszen megnövekedett felelősséggel kell bizonyítania, hogy a Nazarbajev által kigondolt átmenet működőképes”
Fotó:EUROPRESS/Vladislav Vodnev/Sputnik

Bár a szomszédos Kirgizisztánban zajlott választásokra a helyzet feszült volta miatt nagyobb figyelem összpontosult, éppen a posztszovjet térségben zajló politikai generációváltás miatt volt érdekes a kazahsztáni megméretés. Nurszultan Nazarbajev a régióban sokaknak példát mutatott azzal, hogy a rendezett és konfliktusoktól mentes politikai átmenetet szem előtt tartva 2019 tavaszán lemondott az elnöki posztról. Eggyel hátrébb lépve ugyanakkor a nemzetbiztonsági tanács és a hatalmi párt élén maradva megtartotta a befolyását. Közben elindult a végső soron az elnöki jogkörök csökkentését, a parlament súlyának növekedését hozó, tudatos fiatalítással kísért politikai reform is, amelynek első igazi próbája volt ez a választás. Főképp úgy, hogy a posztszovjet térség egészét tekintve Kazahsztánban viszonylagos nyugalomról beszélhetünk, ugyanakkor a feszültség érezhetően megnövekedett. Méghozzá nemcsak a járvány miatt.

„A most megválasztott parlamentre tehát komoly feladat vár, hiszen megnövekedett felelősséggel kell bizonyítania, hogy a Nazarbajev által kigondolt átmenet működőképes”

A nyugalom és a stabilitás fenntartásának érdekében a hatalom tudatosan lazított a választási szabályokon, és a gőz kieresztése érdekében a felszínen legalábbis megindultak a viták. Ezt szolgálta az is, hogy a pártokat 30 százalékos kvótával kötelezték nők és fiatalok indítására. Ennek a törekvésnek a jegyében immár a Nur Otan nem nyerte túl magát, és a kazah viszonyok között mérsékeltnek mondható 72 százalékos eredménnyel győzött. Úgy tűnik, hogy a 7 százalékos küszöbön 10-10 százalék körüli eredménnyel átjutott még a másik két eddig is a parlamentben lévő két párt, az Ak zsol (Fényes út) és az új néven – Kazahsztán Néppártja – induló kommunisták is. A közösségi portálokon folyó vitákból kiszűrve a Masziliszbe várták még sokan a vidéken népszerű Auil (Falu) nevű pártot, és sokan  „rendszerhibának ” nevezték a kiesését. Az Adalnak (Becsületes) nem igazán volt esélye, a hatodik bejegyzett párt, a szociáldemokratáké pedig bojkottálta a választást, míg egy másik ellenzéki pártot, a demokratákét nem is regisztrálták.

„A jövőben még fontos lehet, hogy visszatért a nagypolitikába az exelnök legidősebb lánya Dariga Nazarbajeva, akivel egyes elemzők szerint Kaszim-Zsomart Tokajev államfőnek még számolnia kell”

A parlament Kazahsztánban kétkamarás. Aa 49 fős, hat évre választott felsőházba 2-2 embert küldenek a régiók és a nagyvárosok, 15 főt az elnök jelöl. A Mazsilisz (alsóház) pártlisták alapján áll össze. A parlament alsóházának 107 tagja van, ebből 98 tag a választások útján kerül ki, 9 képviselőt pedig a Kazah Népi Közgyűlés (az elnök mellett működő tanácsadó szerv) jelöl.

A mostani választás tétje valójában az, hogy sikerül-e felülről indított reformokkal mederben tartani az átmenetet, megteremteni ennek a politikai kereteit, megfelelően dinamizálni a politikai rendszert, és ehhez új gondolkodású, az átalakulást a járvánnyal és ebből fakadóan a gazdaság visszaesésével nehezített körülmények között végrehajtani képes politikusokat találni. Ha ez nem sikerül, akkor – a társadalomban gyűlő feszültséget látva – Kazahsztán is úgy járhat, mint Kirgizisztán vagy Belarusz. A mostani választások legfőbb sikere tehát egyelőre az, hogy igazán komoly tiltakozások nélkül zajlott le.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.