//Szorítja az idő Moszkvát
Ukrán katonai Liman térségében egy Stinger légvédelmi rakéta mellett #moszkvater

Szorítja az idő Moszkvát

MEGOSZTÁS

Miközben egyre nagyobb léptékben áramlik be a nyugati fegyverzet Ukrajnába, Moszkva továbbra sem kívánja dinamizálni a keleti országrészben folyó harcokat. Sőt, miközben Kijev folyamatos támadásokat intéz az orosz területen fekvő infrastruktúra ellen, addig ukrajnai párja többségben még mindig érintetlen. Pedig szorítja az idő a Kremlt, és ha nem cselekszik hamar, könnyen egy elhúzódó háborúban találhatja magát.

Ukrán katonai Liman térségében egy Stinger légvédelmi rakéta mellett 2022. április 28-án #moszkvater
Ukrán katonai Liman térségében egy Stinger légvédelmi rakéta mellett 2022. április 28-án
Fotó:EUROPRESS/Yasuyoshi CHIBA/AFP

Az elmúlt napok eseményeit figyelve továbbra sem állt be drasztikus változás az ukrajnai harcok menetében. Mind az összecsapások intenzitása, mind azok helyszínei a megszokott minta szerint alakultak. Vélhetően válaszul az orosz területeket egyre gyakrabban érő ukrán drón- és rakétatámadásokra – illetve a határ menti településeket ért tüzérségi csapásokra – Oroszország magasabb fokozatba kapcsolta az ukrán infrastruktúra, valamint kiemelt objektumok felszámolását. Az ukrán haderő elleni bevetéseken felül csütörtök-péntek folyamán a kijevi Artyom hadiüzem, a Zsuljani repülőtér és a szomszédos Fasztov katonai létesítményei kaptak találatot, ahogy Fasztov, Krasznoszjolka és Polonnoje vasúti transzformátor alállomásai is.

A 2022. április 25-én és 29-én találatot kapott vasúti infrastruktúra #moszkvater
A 2022. április 25-én és 29-én találatot kapott vasúti infrastruktúra
Forrás:Telegram

„Vélhetően a kölcsönös csapások-válaszcsapások a jövőben fokozódni fognak, miután Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó az oroszországi katonai célpontok elleni támadás fokozását helyezte kilátásba”

Podoljak szerint ugyanis „Ukrajnának az önvédelem részeként joga van erre, amelyet a világ elismer”. Persze kérdés, Kijev egyáltalán mit és hogyan tekint katonai célpontnak, de egyáltalán nem biztos, hogy a kellő eredményt éri el vele. Sokkalta valószínűbb, hogy a támadásokra adott válaszcsapások Ukrajna – és sajnos potenciálisan a civil lakosság – még nagyobb pusztítását hozhatják magukkal. Elég csak arra gondolni, hogy az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint a Belgorodi területen öt Iszkander-M tüzérosztály tartózkodik jelenleg egyszerre, amelyek elsöprő tűzerőt képviselnek a stratégiai objektumokkal – lásd a Dnyeper hídjai – szemben.

„Mégis úgy tűnik, Kijev angolszász szövetségesei inkább tovább verik a harci dobokat”

Elsőként James Heappey brit helyettes védelmi államtitkár jelentette ki, hogy Ukrajnának orosz területek, és az ott található stratégiai létesítmények ellen kell „mélységi csapásmérést” végrehajtania. Ehhez pedig, ha szükséges, a fegyverzetet a Nyugat biztosítja. Bár Moszkva reakciójára válaszul a minisztérium egy helyreigazító közleményt adott ki, az alig változtatott az eredeti elgondoláson. Boris Johnson kormányfő pedig egyenesen rákontrázott beosztottjára, megerősítve London támogatását az orosz területek elleni csapások esetében. Mind Happey, mind Johnson nyilatkozata egyértelműen beleillik a konfliktust rendezés helyett csak szítani és elhúzni kívánó angolszász retorikába, ahol London sokszor még Washingtonon is túllő.

„A frontvonalak tekintetében a fókusz továbbra is a délnyugati területekre, illetve a Donbasszra irányult”

Bár egyes jelentések szerint az orosz haderő mindössze 12 kilométerre állomásozik Nyikolajevtől, a front érdemi változást nem mutatott a délnyugati szektorban. Viszont, mint arra a Herszon elleni ukrán rakétatámadások is rávilágítottak, Kijev az orosz erőket megosztandó aktivizálni akarja a délnyugati frontot.

„Kissé hasonló helyzet kezd kialakulni, mint Donbassz esetében, ahol bár Ukrajna papíron nem adta fel szuverenitását, mégis egyelőre ellenséges területként tekint a régióra”

Avagy az ott állomásozó orosz haderő és oroszbarát közigazgatás következtében Herszon is felkerült a legitim célpontok listájára. Kérdés, hogy a Herszont egyre nagyobb intenzitással érő támadásokra válaszul nem kívánja-e Moszkva kiszélesíteni a terület körüli védelmi zónát. Ez persze nem jelenti Nyikolajev ostromának a megkezdését, de a frontvonal eltolásával részben biztosítható a kulcsfontosságú körzet nagyobb védelme.

A Jobb Szektort vezető Dmitro Jaros Facebook kommentje a herszoni rakétacsapások kapcsán. Avagy Jaros szerint Herszon kérdése ukrán belügy, ahol Kijevnek joga van saját területét lőni #moszkvater
A Jobb Szektort vezető Dmitro Jaros Facebook kommentje a herszoni rakétacsapások kapcsán. Avagy Jaros szerint Herszon kérdése ukrán belügy, ahol Kijevnek joga van saját területét lőni
Forrás:Facebook

„Herszon esetében viszont Moszkva egyértelműen hosszú távra tervez”

Többek közt folyamatosan zajlik a helyi és regionális adminisztráció vezetőinek leváltása oroszbarát személyekre, ahogy az ukrán hatalom és állam jelképeinek helyét az orosz trikolór, valamint a herszoni szimbólumok veszik át. Ráadásul az újonnan kinevezett kormányzó, Kirill Sztremouszov szerint május 1-jétől Herszon hivatalosan is csatlakozik a rubel fizetési zónához. Avagy egy négy hónapos átmeneti időszakban még lehetséges mind a hrivnya, mind a rubel használata, ám októbertől kezdődően csakis a rubelt fogadják el hivatalos fizetőeszközként a régió területén. Az átállással párhuzamosan fokozatosan szorosabbra fűzik a Herszoni és Zaporozsjei területek kapcsolataikat a Krímmel.

„Immár az orosz politika felsőbb szintjei is nyílt tényként kezelik az egykori cári Krími Kormányzóság visszaállítását a háborút követően”

Bár Sztremouszov kizárta annak lehetőségét, hogy Herszon visszatérjen Ukrajnába, egyelőre az esetleges függetlenségi népszavazás kérdését is elvetette. Herszon és a többi dél-ukrajnai régió tekintetében sokat sejtető Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azon nyilatkozata, amely szerint a területek lakóinak kell dönteniük saját jövőjükről, ergo hovatartozásukról. Ne legyen kétségünk, Moszkva nem fog a már megszerzett területekről lemondani, azok direkt vagy közvetett módon, de Oroszország részei lesznek. Természetesen ez a folyamat nem zajlik egyes helyi társadalmi csoportok ellenállása nélkül, viszont egyelőre úgy tűnik a lakosság többsége saját érdekeit előtérbe helyezve beletörődött a fennálló status quo-ba.

Az egykori Krími kormányzóság egy 1913-as térkép szerint #moszkvater
Az egykori Krími kormányzóság egy 1913-as térkép szerint
Forrás:nlr.ru

„Donbassz esetében úgy tűnik, Moszkva a nagyobb offenzíva helyett egyelőre a felőrlő harc taktikáját választotta”

Herszon mellett csütörtökre virradóan Izjumra is három Tocska-U rakétát lőtt ki az ukrán haderő, amelyek közül kettőt sikerült az orosz légvédelemnek lelőnie. Ennek ellenére a térségben folyamatos a lassú, de biztos orosz előrenyomulás. Immár ukrán Telegram csatornák is beismerik, hogy hosszabb távon Liman városa nem tartható. Egyes információk szerint az orosz csapatok már a település előterében tartózkodnak, amelynek elfoglalásával egyenes út nyílhat Szlavjanszk felé. A harcokat mindkét oldalról nehezíti a vegetációs időszak kezdete, avagy a növénytakaró megjelenésével bonyolultabbá válik az ellenfél észlelése.

„A harcok során a nagyszámú egységek helyett mindkét oldal a diverzáns csoportok használatát preferálja”

Ezek a kisebb alakulatok bár kisebb tűzerővel rendelkeznek, mégis jobban tudnak alkalmazkodni a helyi terepviszonyokhoz, és előnyükre tudják fordítani nagyobb mozgékonyságukat. Ráadásul ahogy azt az amerikai Institute for the Study of War kutatóintézet elemzése is írja, Izjum térségében az orosz csapatok egymás támogatása mellett, viszonylag kis távolságtartással, párhuzamosan haladva hatékonyabb erőkoncentrációt képviselnek, mint korábbi gyakorlatukkal. Viszont ez a harcmodor csak lokálisan alkalmazható egy bizonyos kiterjedésig, és nem tudja helyettesíteni a nagy létszámú csapatokat. Avagy a felőrlő taktika lehet, hogy a Donbassz északi térségében jelen terepviszonyok mellett hatékony taktika, de megvannak a határai. Nem kerülhető el a nagyobb szabású offenzíva megindítása, legfeljebb annak ideje tolható ki.

A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. április 28-án #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. április 28-án
Forrás:southfront.org

Ami a Donbassz déli területein zajló harcokat illeti, azok esetében az elmúlt napokban érdemi változás nem történt, miután egyes jelentések szerint a déli frontvonalról több egységet az Azovsztal körüli blokád fenntartására vezényeltek át. Vélhetően az érdemi harcok a Donbassz déli területein csak az Azovsztal eleste után indulhatnak meg.

„A Dnyeszter mentén pedig a feszültség nem enyhült, sőt”

Miután több videó is felkerült az internetre a Moldova menti román területeken mozgó haditechnikáról, Bukarest elismerte, hogy egy többnemzetiségi hadgyakorlatot tervez végrehajtani a jelenlegi ukrajnai helyzetre válaszul. Viszont a határ másik oldalán Kijev is hasonló lépésre szánta el magát. A cobasnai lőszerraktártól mindössze 23 kilométerre fekvő Kotovszk – másik nevén Podilszk – térségében április 28-30 közt Ukrajna meglepetésszerű hadgyakorlatot tart. Becslések szerint jelenleg közel 2000 fő és nagyobb számú haditechnika – köztük Tocska-U indítók – tartózkodnak a térségben. Kérdés természetesen Kijev tényleg csak hadgyakorlatot akar-e a tartani, vagy esetleg az ukrajnai háború lángja esetleg Transznisztriára is átterjed. Bár az események középpontjába csöppent Chisinau egyértelműen a transznisztriai helyzet politikai rendezése mellett áll ki, nem biztos, hogy egymaga befolyásolni tudja az eseményeket.

„A nyugati fegyverszállítások pedig újabb lendületet kaptak, amely mellett Oroszország sem mehet el”

Miután az Egyesült Államok törvényhozása elfogadta Ukrajna számára a második világháborús lend-lease program újraindítását, Joe Biden egy újabb, immár 33 milliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be. Utóbbihoz a Fehér Ház az Egyesült Államokban található zárolt orosz eszközök értékesítéséből kívánja a forrást biztosítani. Fontos megemlíteni, hogy az értékesítés egyelőre nem érinti az orosz jegybank amerikai deviza- és aranykészleteit, illetve egyéb eszközöket. Mégis veszélyes precedens kezdődött, amire válaszul Moszkva is az oroszországi amerikai vagyon lefoglalása mellett dönthet.

Vélhetően a jövőben Washington egyre nagyobb számban fog nehéztechnikát biztosítani Kijev számára, bár annak pontos összetételét egyelőre nem tudni.

„Noha egyes orosz források már M1 Abrams harckocsikat és M2 Bradley gyalogsági harcjárműveket képzelnek az ukrajnai harcterekre, ez aligha valószínű”

Minden támogatás mellett kizárt, hogy a Pentagon a legfejlettebb eszközeit szállítsa Ukrajnába, mivel azok könnyen orosz kézbe kerülhetnek. Plusz ki is kellene rá a személyzetet képezni, ami legjobb esetben is hónapok, ha nem évek kérdése. Ráadásul az általunk már korábban vizsgált saját készletek fogyatkozásán túl a gyártás felfuttatása sem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnt. Többek közt a Stinger légvédelmi rakéták esetében a gyártó Raytheon is bejelentette, hogy egyelőre nem képes a termelés újraindítására, mivel 18 éve nem érkezett megrendelés a típusra.

„Ellenben Moszkva nem mehet el sem a jelenlegi, hát még a jövőbeli szállítmányok mellett”

Bár egyelőre még kis számban van jelen nyugati technika a harctereken, annak folyamatos beáramlása megbillentheti az erőviszonyokat. Orosz szempontból az elsődleges forgatókönyvnek annak kellene lennie, hogy ezek az eszközök meg se érkezzenek a harctérre. Utóbbinál viszont ismét a Dnyeperen átívelő és Lengyelországba vezető teherszállítási infrastruktúra kérdéséhez jutunk vissza. Avagy amíg Moszkva nem rombolja le a közúti és vasúti hidakat, a logisztika problémamentesen üzemelhet, így a nyugati fegyverzet is eljut egészen Donbasszig. Moszkva jelenlegi időhúzása viszont lehetőséget ad Kijevnek, hogy megerősíthesse legfontosabb objektumainak védelmét.

Amíg a képen látható hidak épségben vannak, a nyugati fegyverzet is eljuthat a harcterekre #moszkvater
Amíg a képen látható hidak épségben vannak, a nyugati fegyverzet is eljuthat a harcterekre
Forrás:Telegram

„Minden egyes szállítmány pedig tovább húzza az amúgy sem az időben bővelkedő Kreml számára a háború végét”

Miután pedig Washington és a NATO is egy akár évekig elhúzódó konfliktusra számít, kulcskérdés annak afganisztánihoz hasonló kibontakozása előtt orosz szempontból a gyors győzelem elérése. Ráadásul egyes ukrán politikai szereplőket – értve itt természetesen Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadót – a nyugati fegyverszállítások túlzott önbizalommal töltenek el. Aresztovics szerint ugyanis május-június folyamán annyi nyugati fegyverzet gyűlhet össze ukrán kézben, amellyel Kijev júliusra ellenoffenzívát indíthat az elfoglalt területei visszaszerzésére.

„Viszont hiába érkeznek fegyverszállítmányok, ha azokat az üzemanyag hiány következtében Kijev nem tudja mozgatni”

Az országon belül egyre súlyosabbá kezd válni az üzemanyaghiány, Kijev és Odessza térségében bizonyos esetekben kilométeres sorok alakultak ki a benzinkutak előtt. A lakosság egyre inkább érzékeli a készletek apadását, mivel amelyik töltőállomás egyáltalán működik, ott is csupán maximum 10 litert lehet tankolni járművenként. Az üzemanyag hiány pedig a megmaradt gazdaság egészére kihatással lesz, a mezőgazdasági munkálatok elmaradásáról nem is beszélve.

Üzemanyagért sorban álló autósok Odesszában 

Persze a haderő rendelkezik külön, csakis általa felhasználható készletekkel, ám ezek csupán a védekező manőverek fenntartására elegendőek. A Moldova és Lengyelország irányából érkező vasúti szállítmányok mellett sincs egyszerűen annyi elérhető üzemanyag, amely lehetővé tenné egy ukrán offenzíva megkezdését. Ráadásul, ha Moszkva az ukrán vasúti infrastruktúra elleni támadásait magasabb fokozatra kapcsolja, ezek az ellátási útvonalak is megszűnhetnek hosszabb-rövidebb időtartamra.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.