//A háború húsvétkor sem nyugszik
Ukrán katona kilőtt orosz harckocsi maradványait vizsgálja Kijev közelében 2022. április 16-án #moszkvater

A háború húsvétkor sem nyugszik

MEGOSZTÁS

Míg a világ jelentős része a húsvétot ünnepli, addig tovább folytatódnak a harcok Ukrajnában. Bár továbbra is inkább a hadműveleti szünetben megszokott módon. Míg a donbasszi bekerítés északi kezdeténél az összecsapások intenzitása egyre nő, addig Mariupol eleste már tényleg csak napok, ha nem órák kérdése. A veszteségek ellenére az ukrán haderőt egyértelműen a nyugati segítség tartja még felszínen, ám lehet az sem tud korlátlan lenni.

Ukrán katona kilőtt orosz harckocsi maradványait vizsgálja Kijev közelében 2022. április 16-án #moszkvater
Ukrán katona kilőtt orosz harckocsi maradványait vizsgálja Kijev közelében 2022. április 16-án
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP

A Moszkva cirkáló elsüllyesztését követő napokban az ukrajnai harcok eseményei a háborús körülményekhez képest viszonylag nyugodtként írhatóak le. A várakozásokkal ellentétben – vélhetően Mariupol ostroma miatt – tovább húzódik az egyesek szerint a háborút eldöntő donbasszi összecsapás kezdete. Habár a leendő bekerítési vonal északi régiójában intenzív harcok bontakoznak ki az orosz és ukrán erők között, ez még messze áll a leendő összecsapások léptékétől.

„Az események fókusza ismét a megszokott formula szerint a tágabb Donbasszra, a Harkovi és Luganszki területek határára, illetve Mariupolra helyeződött”

A délnyugati front továbbra is mintha viszonylag másodlagos szerepet töltene be, a Nyikolajev és környéki célpontokat érő szisztematikus orosz rakétatámadásokon túl csak helyi szintű összecsapások történtek. Bár egyes ukrán és nyugati források fenntartják a térségbeli ukrán ellentámadás narratíváját, a frontok vonalában érdemi változás nem történt.

Viszont aggodalomra ad okot, hogy az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a kramatorszki események kapcsán már előtérbe került hmelnyickiji 19. rakétadandár pénteken a kahovkai vízerőmű ellen intézett támadást. Noha az orosz légvédelem a beérkező Tocska-U ballisztikus rakétákat sikeresen elfogta, ám azok roncsai a közzétett felvételek alapján lakott területre hullottak, több civilt megsebesítve. Sikeres támadás esetén, akár maga a gát is átszakadhatott volna, elárasztva a régió déli területeit, akár magát Herszont is. Ebben az esetben pedig az orosz hadsereg összeköttetése, ellátmánya, logisztikája is azonnal megszűnt volna. Miután az elárasztás technikáját az ukrán oldal már Irpeny térségében alkalmazta, nem kizárt, hogy az a későbbiekben újra feltűnik.

„Donbasszban mindkét harcoló fél erőfeszítéseinek fókuszát Izjumra helyezi”

Míg az orosz fél déli-délkeleti irányba, Szlavjanszk központtal próbálja fokozatosan meglévő hídfőállását kiszélesíteni, addig egyes amerikai elemzések szerint ukrán oldalról egy lehetséges nyugati irányú ellentámadás terve kezd kibontakozni. Gyakorlatilag Izjum térségében a kurszki ütközet egyfajta kicsinyített verziója jöhet létre, ahol az ukrán haderő a növekvő orosz kiszögellést kívánja elvágva bekeríteni, de legalább visszaszorítani.

Tény, hogy Kijev minden eszközzel igyekszik megakadályozni legnagyobb harcértékű donbasszi csapatainak bekerítését, és a Harkov területről próbálja még meglévő tartalékait átcsoportosítani. Ám aligha valószínű, hogy képes lenne egy sikeres ellentámadásra. Noha elképzelhető, hogy további átcsoportosításokkal képes lenne a megfelelő támadó erő felállítására, légifölény hiányában ezek az egységek lehet még a támadás megindítása előtt megtizedelődnének. Az ukrán oldal veszteségei egyértelműen jelentősek, egyes zászlóaljaknál eléri a 40 százalékot.

A kelet-ukrajnai harcok állása április 16-án #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása április 16-án
Forrás:Southfront.org

Izjum térségében az ukrán haderő egyértelműen tüzérségi párbajokra alapuló aktív védekezést folytat, kihasználva az elmúlt nyolc év során kiépített védelmi erődítményeket. Érdemes megemlíteni, hogy a korábban tárgyalt ukrán veszteségek mellett az orosz adatok sem fényesek, ám Moszkva tartalékai lehetővé teszik ezek pótlását. Ráadásul Alekszandr Koc orosz haditudósító szerint e régióban került sor az amerikai Switchblade öngyilkos drónok tűzkeresztségére is, bár a viszonylag még tapasztalatlan ukrán személyzet egyelőre nem tudott vele érdemi veszteséget okozni az orosz harckocsizóknak.

„A pénteki és szombati áttörések révén maga Mariupol városa szinte teljesen orosz-szakadár ellenőrzés alatt áll”

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint immár egyedül csak az Azovsztal területét kontrollálják az ukrán erők. A klasszikus szovjet-orosz ostromtaktika kibontakozásával az egyes zsebekben fokozatosan került sor az ukrán csapatok felőrlésére. Az elmúlt két napban háromból kettő ellenállási góc esett el, előbb az Iljics fémfeldolgozó üzem, majd nem sokkal utána az Azovmas létesítménye. Az ukrán tengerészgyalogos egységek folyamatosak adják meg magukat, ám mindez a szélsőjobboldali alakulatok részéről kevésbé mondható el. Orosz becslések szerint az eredeti 14,5 ezer védőből mára legfeljebb 2500-an maradhattak.

A mariupoli harcok állása 2022. április 15-én. Az azóta eltelt időben a partmenti sáv maradéka is orosz ellenőrzés alá került #moszkvater
A mariupoli harcok állása 2022. április 15-én. Az azóta eltelt időben a partmenti sáv maradéka is orosz ellenőrzés alá került
Forrás:Telegram

„Az Azovsztal védői a hangzatos nyilatkozatokon túl semmilyen segítségre nem számíthatnak Kijev részéről”

Egyes információk szerint Zelenszkij személyesen utasította az Azov vezetőjét, Ondrej Bileckijt a téma parkolópályára tételére. Az orosz oldal immár a szíriai hadművelet ikonjának számító Tu-22M3 bombázókat is beveti a vasmű ellen, amely azt jelzi hamarosan itt a vég. Az orosz és szakadár fél egyértelműen a megmaradt védők tudtára adta, ha nem adják meg magukat, csakis felmorzsoló elhullás várhat rájuk. Vélhetően épp ennek megelőzéséért hirdetett Moszkva vasárnapra helyi idő szerint hajnal 5 órától délig tűzszünetet, amely során az általa lefektetett feltételek szerint lehetőséget ad a megadásra. Bár logikai szempontból nézve ez egy elfogadható ajánlat – főképp, hogy Moszkva garanciát adott a foglyok jogainak betartására –, de a védők eddigi teljesítményét és ideológiáját nézve többségük harc közben fogja halálát lelni.

A bombázásról készült videó

Mint azt a bevezetőben is említettük, a nagyszabású támadó műveletek megindítása helyett még mindig mintha a hadműveleti szünet folytatása történne a harctéren. Vélhetően a mariupoli terület teljes elfoglalását és fennmaradó ellenállás felszámolását követően indulhatnak meg a nagyobb szabású műveletek. Ez lehetővé teszi az ostromban részes csapatok átvezénylését, illetve jelentős morálnövelő győzelmet is jelent az orosz-szakadár csapatok számára.

Rövid kitekintésként pedig érdemes ismét megvizsgálni az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek kérdését.

„Mára ugyanis egyértelművé vált, hogy az ukrán haderő csakis a nyugati segítségek révén tud működőképes maradni, orosz szempontból pedig mindenképp szükséges a háború lerövidítéséhez azok megnyirbálása”

Nem véletlen nevezte a héten újfent katonai célpontoknak az orosz külügyminisztérium az Ukrajna területén mozgó katonai segélyeket és szólította fel – persze eredménytelenül – Washingtont, illetve partnereit annak beszüntetésére. Immár Moszkva is rájött, hogy nem lehet változatlan formában hagyni a fegyverek beáramlását, mivel az saját pozícióit veszélyezteti. Vélhetően ennek a megváltozott taktikának az első lépéseként történt meg az orosz védelmi minisztérium által közölt géplelövés Odessza térségében. Az ukrán lajstromú katonai tehergép ugyanis Moszkva állítása szerint nyugati fegyverzetet szállított az az ország délnyugati területeire. Kérdés persze ezzel mekkora kár érte az ukrán védelmet, de erre pontosabb adatok és a roncsokról készült felvételek hiányában egyelőre nem tudunk képet alkotni.

„Ám a szállító országok megfenyegetése és az ukrán légtérben tartózkodó teherszállítók lelövése aligha lesz elég”

Orosz oldalról egyre több olyan véleményt olvasni, amely a Dnyeperen átívelő hidakat is felvenné a potenciális célpontok listájára. Ezzel bár igaz, hogy az orosz haderő saját későbbi előrenyomulását is megnehezítené, de meggátolhatja, hogy az Ukrajnába érkező nyugati fegyverzet eljusson a harcok legfőbb területére, Közép- és Kelet-Ukrajnába.

„Lényegében szinte az összes Dnyeperen átívelő közúti vagy vasúti híd érintetlen és zavartalanul üzemel”

Utóbbi ponthoz kapcsolódik szorosan az ukrán vasúthálózat elleni támadások igénye. Ahogy korábbi elemzéseink során is bemutattuk, gyakorlatilag az ország egészéhez képest minimális kár érte az ukrán vasúthálózatot, amely a szovjet hagyományoknak megfelelően háborús üzemmódba kapcsolva a logisztikai rendszer legfőbb pillérévé vált. Gyakorlatilag pár kivételtől eltekintve az egyes utánpótlási szállítmányok majdnem a frontvonalig utazhatnak vasúton. A fegyverszállításokat figyelembe véve pedig eléggé megkérdőjeleződik, vajon tényleg csak civil infrastruktúra-e a vasút, mint azt a Kreml a műveletek kezdetén gondolta?

Ukrajna vasúti térképe, pirossal kiemelve a 2022 áprilisában működő vonalakat. A fekete négyzetek a felrobbantott hidakat jelzik #moszkvater
Ukrajna vasúti térképe, pirossal kiemelve a 2022 áprilisában működő vonalakat. A fekete négyzetek a felrobbantott hidakat jelzik
Forrás:Telegram

„Viszont a tömeges szállításokkal nemcsak Európa, de Washington is kezdi saját készleteit kimeríteni. Valószínűleg kezdetben maga a Fehér Ház sem számított ilyen háborúra”

Görögország a napokban jelentette be, hogy nem tud több fegyverszállítmányt biztosítani Ukrajnának, mivel azzal már a görög haderő működése kerülne veszélybe, és hasonló szituációba kezd kerülni több európai NATO tagország is. Ahogy pedig azt a Bloomberg és a The Washington Post írásai is mutatják, a felszínt megkapargatva Egyesült Államokban sem jobb a helyzet.

„Washington többek közt csak eddig saját Javelin készleteinek harmadát küldte Ukrajnába, amelyet nem tud egyik pillanatról a másikra pótolni”

Az amerikai gazdaság általános jellemzői miatt hónapokba, ha nem évekbe telne a termelés felfuttatása. Már nem a második világháború korszakát éljük, mikor Amerika volt a világ legnagyobb fegyvergyártója és saját szükségletei mellett a szövetséges erőket is képes volt könnyedén hadianyaggal ellátni. Immár míg úgymond Kína a „világ műhelye”, addig az óceán túlpartján a termelést maga az amerikai gazdaság kiszervezésre alapuló szerkezetváltása gátolja. Hiába akarná tehát Washington felfuttatni a termelést, ha azt ilyen esetekben akadályként jelentkezik a képzett munkaerő, a termelőeszközök és maga a termelési kapacitások hiánya.

Az Egyesült Államok illetve alapvetően a nyugati államok – az elmúlt közel 30 év tapasztalatai alapján hagyományos helyett afganisztáni vagy szíriai típusú alacsony intenzitású konfliktusokra készültek fel. Ez pedig együtt járt, hogy hadianyag készleteiket, tervezésüket is egy ilyen típusú, sokkal kisebb igényű konfliktushoz igazították.

„Ne feledjük ilyen magas intenzítású konfrontációra, mint ami most Ukrajna területén zajlik Európában gyakorlatilag 1945 óta nem került sor”

Az elmúlt 50-60 évből legfeljebb az arab-izraeli vagy az Irak-Irán háborúkat lehetne az ukrajnaihoz hasonlítani, de azok intenzitása és kiterjedése sem érte el azt, mint amit Magyarország szomszédjában látunk. A világrend átalakulásával viszont a konfliktusok jellege is változik, így a korábbi, úgymond „kényelmi praktikákat” felül kell vizsgálni, mind Nyugaton, mind Keleten. Ezek eredményei pedig a jövőre is kihatással lesznek.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.