„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára
Yuja Wang
Fotó:MUPA/Hirtling Bálint
A Pekingben született, hatévesen kezdett zongora tanulmányait 15 éves korától Philadelphiában folytató művésznő magyarországi koncertjét sokan várták. Yuja Wang már fiatalon a zenei szakma és a közönség látókörébe került, az előbbiébe az elképesztő technikája, az utóbbiba a színpadon viselt, néha sokkolóan zavarba ejtő öltözete miatt. De ne legyünk konzervatívak, megteheti, hiszen csinos. Nem mellesleg valószínűleg a férfitársadalom azon tagjai, akik nem járnak klasszikus zenei koncertre, Wangéra biztosan elmennek. Megkockáztatom, hogy éppen a hölgy ruházata miatt. Egyfajta önreklámnak is tarthatjuk a művésznő megjelenését, ami – valljuk be – a mai világban mindenképpen fontos.
„Az első részben a művésznő egy fürdőruhaszerű feketében volt, és a sortja méretét nézve nem kívánt sok anyagot”
A koncert Samuel Barber esz-moll szonátájával indult. Az amerikai Barber korának legkedveltebb zeneszerzője volt hazájában. De nemcsak zeneszerző volt, hanem bariton énekesként is fellépett. Művet rendelt tőle a légierő (2. szimfónia), a koncerten elhangzott zongoraszonátáját pedig az Amerikai Zeneszerzők Szövetségének 25 éves fennállására komponálta. A darab nagyon érdekes, tele virtuóz és nagy fortékat követelő részletekkel. Bár a mű a XX. században keletkezett, élvezhető a hangzása, leköti a figyelmet. A majdnem húszperces, négytételes szonáta után következett Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics több prelúdiumja, prelűdjei, és egy prelúdium és fúgája.
„Sosztakovics szimfonikus műveitől eltérően a viszonylag rövid darabok szinte mindenki számára kellemes hangzásúak”
Bár ezekben a művekben is megjelenik Sosztakovics jellegzetes harmóniavilága, de talán nem nyomasztó a hallgató számára: Sosztakovicsra jellemző a kesernyés, kevéssé életvidám hangütés.
A koncert második felében a romantika egyik emblematikus szerzőjétől, a lengyel születésű Chopin (születési neve Fryderyk Franciszek Chopin) négy balladáját hallottuk. Mindegyik ballada jellegzetes karakter füzérrel halad előre, leginkább a melankolikus dallamvezetés a jellemző a darabokra. Chopin zongoramuzsikája sokak számára a legszebb, hiszen dallamai törékenyek, tovatűnőek, megrezgetik a lelket.
„Chopin nem az a zeneszerző, aki a fortékat sorakoztatja, inkább a bensőséges érzelmi világot ábrázolja remek módon”
A zongorista című filmből (rendező: Roman Polanski) ismerős lehet azoknak is Chopin zenei világa, akik csak a 2002-es filmet látták. 10 Chopin-mű és mű részlet is elhangzik a filmben. A koncerten nagyon kellemes előadásban hallottuk a balladákat.
A meghirdetett műsor után számos ráadást adott Wang. Valószínűleg a pódiumon választotta ki a kedvére valót, hiszen nem egyszer kezét a csípőjére tette, majd a tabletjén kereste a kottát. Ami könnyebben felismerhető volt, az Csajkovszkij utolsó szimfóniájának 3. tétele, és egy Schubert-dal Liszt-féle zongora-átirata volt. Hat ráadást kaptunk összesen, a művésznő az utolsó néhány darab eljátszása után nem ment ki a színpadról.
Összességében jó koncertet hallottunk, a látvány is különleges volt, nem mindenki engedi-engedheti meg magának a Wangra jellemző különleges ruhákat. A közönség tapsa elsöprő volt, sokan állva ünnepelték a hazánkba érkező művésznőt.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
