//Sakk-matt a levegőből
A Checkmate bemutatója a Moszkvai Nemzetközi Légi- és Űrszalonon 2021. július 20-án #moszkvater

Sakk-matt a levegőből

MEGOSZTÁS

A Moszkvai Nemzetközi Légi- és Űrszalon, avagy MAKSz egyik legjobban várt attrakciójaként mutatkozott be kedden a Checkmate – magyarul sakk-matt – névvel illetett új orosz ötödik generációs vadászgép. A típus részben szakítva az elmúlt évtizedek orosz hagyományával immár egy hajtóműves kialakítással, ám jórészt meglévő technológiai megoldásokra alapozva az orosz katonai repülőgépipar egyik régen várt újdonságává válhat. Mik az új típus jellemzői, kik lehetnek a potenciális vásárlók és milyen motivációk vezettek el a Checkmate kifejlesztéséig?

A Checkmate bemutatója a Moszkvai Nemzetközi Légi- és Űrszalonon 2021. július 20-án #moszkvater
A Checkmate bemutatója a Moszkvai Nemzetközi Légi- és Űrszalonon 2021. július 20-án
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP

Nem egész egy hete váratlan meglepetésként robbant be az Európa egyik legnagyobb légi szalonjaként számon tartott MAKSz programjába a Rosztyeh bejelentése egy formabontóan új orosz vadászgép bemutatásáról. Noha ahogy azzal portálunk is korábban foglalkozott, mind a Légi-Kozmikus Erők, mind az Egyesült Repülőgépgyártó Vállalat (OAK) részéről felmerült az igény egy új, egy hajtóműves, ötödik generációs könnyűvadász kifejlesztésének irányába, annak bemutatóját legjobb esetben is mindössze a 2020-as évek második felére jósolta a szakmai közösség. Ám minden jóslat és az elmúlt évtizedek elhúzódó fejlesztéseiből adódó negatív tapasztalat ellenére, ahogy azt a keddi napon a nagyközönség is megismerhette

„Oroszország rekordidő alatt fejlesztett ki egy, a modern légi harcászat követelményeinek megfelelő vadászgépet”

Ahogy azt Szergej Csemezov, a Rosztyeh vezérigazgatója elmondta, kicsivel több, mint egy év alatt a számítógépes modellezés, az aerodinamikai munkát megkönnyítő virtuális tesztrepülések, illetve a meglévő alrendszereket felhasználó tervezés segítségével sikerült egy teljesen új típus működőképes példányát megalkotnia a Szuhoj tervezőirodának. Noha egy perspektivikus könnyűvadász (LMFSz) koncepciójával a szintén az OAK kötelékébe tartozó Mikojan-Gurjevics tervezőiroda is foglalkozott, az igazi változást a két iroda összevonása hozta el. A párhuzamos struktúrák megszüntetésével és a fejlesztések ésszerűsítésével bár maga az LMFSz program végül a fiókban maradt, ám a tervezés során szerzett tapasztalatok tovább éltek immár a Szuhoj iroda berkeiben.

Ahogy a nyilvánosság számára elérhető információkból és a keddi bemutatóból kiderült a hivatalos nevén egyelőre Szuhoj LTSz-ként, azaz Ljogkij Takticseszkij Szamaljotként (Könnyű Taktikai Repülőgép) hivatkozott Checkmate lényegében a hosszú fejlesztés után egyenesbe álló

„Szu-57 egy hajtóműves változataként született meg”

A Rosztyeh által ismertetett adatok szerint a Checkmate maximális végsebessége meghaladja az 1,8 Machot – cirka 2200 km/h – 2800 kilométeres – külső üzemanyagtartályok vagy légi utántöltés nélküli – hatótáv mellett. A hasznos terhelés terén a Checkmate maximálisan 7400 kilogrammnyi fegyverzet hordozására képes a külső és belső fegyvertartóin. Az aerodinamikai kialakítás tekintetében érdekességként tűnik fel a szívócsatorna jellegzetes formájú alsó beömlője illetve a balansz vezérsík. Lényegében utóbbi azt jelenti, hogy a pillangó vezérsíkok az egykori Nothrop YF-23-on látottak szerint a függőlegeshez képest megdöntve a fejlett repülésvezérlő rendszerrel együtt képesek teljes kitérítés mellett kiváltani a vízszintes vezérsíkokat, csökkentve a vadászgép radarkeresztmetszetét.

A pillangó vezérsíkos kialakítás #moszkvater
A pillangó vezérsíkos kialakítás
Fotó:EUROPRESS/Pavel Bednyakov/Sputnik/AFP

A típus rendelkezik az ötödik generációs vadászgépek ismérveinek számító alacsony radarkeresztmetszetből (RCS) adódó csökkentett észlelhetőséggel, belső fegyvertérrel, illetve a korábbi avionikai rendszerekhez képest új szintet képviselő szenzorfúzióval. Mindehhez magas tolóerő-tömeg arány – idézve a korábbi követelmények közt megfogalmazott egy feletti értéket – valamint szállítható fegyverzet illetve tüzelőanyag készlet társul. Ugyanis a repülési karakterisztikán és fegyverzeten túl az adott vadászgép használhatóságát legfőképp a hatótáv illetve a harci hatósugár befolyásolja. Példának okáért az amerikai F-15 F-16 nehéz és könnyűvadász páros példáját tekintve a kisebb egy hajtóműves F-16 némileg alacsonyabb, de mégis a nehézvadász F-15-el gyakorlatilag megegyező harci hatósugarat produkál. Ezzel szemben az azonos időszakban kifejlesztett MiG-29 esetében a notóriusan kicsi tüzelőanyag mennyiség és a két hajtóműves kialakítás miatt a típus rendre túlzottan alacsony hatótávolságot produkált, amely még a kisebb távolságokkal operáló európai színtéren is elégtelennek bizonyult. Míg az F-16 az elmúlt évtizedek legsikeresebb könnyűvadászává vált, addig a MiG-29 esetében még a fejlesztő utódállama is csak minimális számban tartja hadrendben.

„A repülési karakterisztikán túl viszonylag kevés ismert a Checkmate harci képességeiről. A Rosztyeh bemutatója szerint a vadász egyszerre 30 légi célpontot tud egyidejűleg követni illetve ezen belül hat ellen tud támadást indítani”

Szárazföldi és vízi célpontok esetén az egyidőben támadható célok száma kettőre csökken. A fegyverzet esetében a belső fegyvertér öt légi harcrakéta befogadására alkalmas, de feladatkörtől függően ezen rögzítési pontokra irányított bomba vagy rakétafegyverzet is kerülhet. Összehasonlításképp a konkurensként számon tartott F-35 esetében négy belső és hat külső rögzítési ponttal rendelkezik. Az export orientációt jól jelzi a típus nyílt architektúrájú fedélzeti elektronika, amelybe igény szerint az orosz rendszerek és fegyverzet mellett külföldiek is integrálhatóak. Ilyen igény leginkább a délkelet-ázsiai vagy közel-keleti megrendelők esetében merülhet fel, elég csak az indiai Szu-30MKI flotta részben francia eredetű avionikájára vagy izraeli légiharcrakétáira gondoljunk.

Ahogy a típusról megjelent képekből kivehető hasonlóan a Szu-57-hez, a Checkmate esetében is jelen van a jobb helyzetképet biztosító belépőélébe épített radar #moszkvater
Ahogy a típusról megjelent képekből kivehető hasonlóan a Szu-57-hez, a Checkmate esetében is jelen van a jobb helyzetképet biztosító kilépőélébe épített radar
Fotó:AviaNews/Telegram

A Rosztyeh által közreadott információk alapján a Checkmate üzemeltetése során nagy szerephez jut a mesterséges intelligencia. Ez nemcsak a pilóta terheinek harci helyzet illetve repülés során történő csökkentésére – mint a célpontok automatikus azonosítása és részletezése – alkalmas, de a karbantartás menetét is nagyban megkönnyíti. Orosz szempontból kifejezetten újdonság a Matrjoska elnevezésű automatikus logisztikai rendszer, amely a fedélzeti szenzorok és repült idő alapján folyamatosan monitorozza a magát a vadászgépet illetve annak alkatrészeit és előre közli a földi személyzettel milyen típusú karbantartásra van szükség az esetleges alkatrészcsere mellett.

„A Matrjoska által nyújtott magas automatizáció következtében jelentősen csökkenthetőek a karbantartás költségei és növelhető a hadrafoghatóság”

A fedélzeten nagy mértékben alkalmazott mesterséges intelligencia további hozadéka, hogy Mihail Sztrelec főtervező szerint lehetővé teszi a felszállást megelőző ellenőrző lista elhagyását. Pontosabban az nem igényel emberi jelenlétet, mivel azt maga a mesterséges intelligencia végzi el az embernél jóval gyorsabban ezáltal csökkentve például egy adott riasztás és a felszállás közt eltelt reakcióidőt. A mesterséges intelligencia lényegében virtuális másodpilótaként üzemel illetve a pilóta eszméletvesztése vagy esetleges sérülése esetén egyes iparági források szerint képes akár az bázisra történő visszatérés mellett az önálló leszállásra. A Rosztyeh tervei közt szerepel a jelenlegi mesterséges intelligenciát alapul véve egy teljesen pilóta nélküli változat kialakítása, amely akár pilóta vezette társával együtt közösen hajthat végre műveleteket.

„Mi is hát Oroszország célja a típussal? A választ jól jellemzi az alábbi, Vlagyimir Putyin látogatásakor készült videó rövid részlete. A fejlesztés részleteit az államfőnek bemutató munkatárs a leendő ár esetében maximum 30 millió dolláros darabárat említ, idézve, hogy az egykori szovjet típusok piacából egyre nagyobb szeletet harap ki a kínai konkurencia”

Míg a korábbi generációk esetében világszerte egyértelműnek számított, hogy a vadászgépek piacán döntő részt az Egyesült Államok, illetve Oroszország/Szovjetunió osztozott, az elmúlt évtizedek rohamos gazdasági fejlődésének köszönhetően a kínai repülőgépipar is rohamléptekkel jelenik meg a konkurenciánál jelentősen alacsonyabb árú típusokkal. Ezek pedig főképp a délkelet-ázsiai régióban illetve Afrika-szerte veszik át az egykori szovjet típusok helyét, elvéve a lehetőséget az orosz féltől. Hasonló problémát jelent a korábbi cikkünkben már bemutatott egy hajtóműves könnyű vadász hiánya orosz részről, mivel így az úgymond kisebb pénztárcájú lehetséges vásárlók jelentős hányadától esik el Oroszország. Kifejezetten igaz ez jelen helyzetben, mivel a repertoárban kizárólag két hajtóműves típusok jelennek meg mind a negyedik, mind az ötödik generáció esetében.

„Alapvetően magának Oroszországnak természeti adottságait figyelembe véve nem feltétlen lenne szüksége egy egy hajtóműves típusra, révén az országban lévő hatalmas távolságok inkább a két hajtóműves típusok rendszerestésének kedveznek”

Viszont az említett export lehetőségeken túl a kisebb beszerzési és üzemeltetési költségek illetve a Szu-57-el való magas interoperabilitás következtében anyagilag is megérheti a VKSz-nek rendszeresítenie a típust. Nem minden harci helyzet igényel egy maximális felszálló tömeg mellett 30 tonnát jócskán meghaladó nehézvadászt, főképp ha sikerül kiküszöbölni a kevésbé sikeres MiG-29 esetében jelentkező rendkívül alacsony hatótávolságot. Másrészt az alacsonyabb beszerzési költség több vadászgép rendszeresítését teszi lehetővé.

A Szergej Csemezov által elmondottak szerint az új típus darabára vélhetően a 25 és 30 millió dollár közt változhat. Összehasonlításképp a hadrendbe állt másik orosz ötödik generációs Szu-57 esetében 100 millió dolláros darab árról lehet hallani az export esetében – amely a hazai árnál természetesen jóval magasabb mint minden fegyverszállítás esetén – míg az F-35 szerződések adott vadászgépre kivetített értéke 110 és 150 millió dollár közt mozog. Fontos megjegyezni, hogy ezen kivetített összegek jórészt tájékoztató jellegűek, mivel magukon a vadászgépeken túl a kiszolgáló infrastruktúrát, fegyverzetet és egyéb támogatást is magukba foglalnak, amelyek üzletenként eltérő mértékben vannak jelen.

„A költségcsökkentésben nagy szerepet játszik, hogy a típuson alkalmazott rendszerek jelentős része, a hajtómű, vagy épp jórészt az pilótafülkét is magába foglaló orr szekció már elérhető a Szu-57 számára, így ezek kifejlesztését mind időben, mind anyagilag megspórolhatta az orosz fél”

A Mihail Sztreleccel készült interjúban a főtervező úgy fogalmazott a Checkmate egy repült órára vonatkozó költségei hetedét fogják kitenni az F-35-nek és nagyjából a Honvédség által is üzemeltetett svéd Gripenével egyeznek majd meg. Természetesen ezen összeget befolyásolják a rubel árfolyamából adódó változások illetve, hogy melyik pénzügyi évre vonatkozóan számolt az F-35-höz képest hetedannyi repült órára jutó költséggel a Szuhoj. Ám még ha nem teljesíti a végső termék az előzetesen megfogalmazott árszintet és üzemeltetési költségeket a Szuhoj, még így is a legolcsóbb ötödik generációs vadászgéppé ismertté beelőzve mind a nyugati, mind a keleti konkurenciát. Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter a leendő projekt konkurenciájaként az amerikai F-35, a svéd Gripen, a francia Rafale és a kínai JF-17 Thunder típusokat nevezte meg. Utóbbi mellett hamarosan megjelenhet a kínai ötödik generációs FC-31 is, amely a Checkmate-hez hasonlóan ugyanúgy a kisebb pénztárcájú államokat célozza meg, ám megfelelő erőforrás hiányában két hajtőműves – azaz drágább – kialakításban.

Mint látható az ötödik generációs kínai FC-31 orosz társával szemben két hajtóműves kialakítású #moszkvater
Mint látható az ötödik generációs kínai FC-31 orosz társával szemben két hajtóműves kialakítású
Fotó:Wikipédia

„Mindezeken túl viszont a fejlesztés ütemét kétséget kizáróan jórészt a külföldi érdeklődés fogja megszabni. Ha az új könnyű vadász sikeresen felkelti a lehetséges exportpiacok figyelmét és azok bizonyos esetben még hajlandóak is anyagilag beszállni a fejlesztésbe – nem lenne példa nélküli – akkor annak menete jelentősen felgyorsulhat”

Ellenkező esetben kellő érdeklődés hiányában Moszkva inkább a már rendszeresített Szu-57-re és annak gyártására fog fókuszálni, jóval kisebb erőforrásokat fordítva az új projektre. Ráadásul bár a légierő részéről nagy érdeklődés fogadta a Checkmate körüli fejleményeket, mégis vélhetően várni kell az ezirányú VKSz megrendelésre. Utóbbira viszont szinte bizonyosan sor fog kerülni, mivel hagyományosan az adott haditechnika első rendszeresítője maga a fejlesztő állam szokott lenni, különben szinte lehetetlen lesz az adott terméket külföldre eladni.

Ahogy azt Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes elmondta az elkövetkező 15 évben jelen állás szerint az új orosz vadászgép lehetséges nemzetközi piaca meghaladja a 300 darabot, amelyet egy esetleges nagyobb megrendelés tovább bővíthet. A lehetséges exportpiacok közt kiemelkedő helyet foglal el Dél- és Délkelet-Ázsia – értve itt a legnagyobb piacként jelentkező Indiát –, a Közel-Kelet illetve Latin-Amerika. Egyes jelentések szerint pedig egy külföldi ország képében már az első érdeklődő is jelentkezett a típus iránt, ám azt egyelőre nem lehet pontosan megállapítani vajon kiről lehet szó. Egyik részről India folytatott végül sikertelennek bizonyuló együttműködést Oroszországgal a Szu-57 indiai igényekre szabott változatának (FGFA) gyártásáról, míg másik oldalt Oroszország az Egyesült Arab Emirátusokkal írt alá szándéknyilatkozatot egy ötödik generációs könnyű vadász fejlesztéséről 2017 februárjában.

„A sajtónak ismertetett ütemterv szerint a típus szűz felszállására 2023 folyamán kerülhet sor, amelyet a prototípusok gyártása, illetve a különböző repülési tesztek elvégzését követően a sorozatgyártás 2026-27-es megindítása”

A kellő exportsiker érdekében a Rosztyeh számára kritikus fontosságú lesz a meghirdetett ütemterv tartása, valamint a késések minimalizálása, mivel egy Szu-57-hez hasonlóan elhúzódó fejlesztési program esetén a konkurenciának lehetősége nyílik az esetleges orosz megrendeléseket megszerezni. Egyrészt az elmúlt évek tapasztalatai alapján bizonyos mennyiségű késés óhatatlanul borítékolható egyáltalán a rendszerek bonyolultsági szintjéből adódóan. Másrészt viszont ahogy az 1960-as évek óta nem látott meglepetésszerű gyorsasággal sikerült a semmiből a jelenlegi szintre elérni a Checkmate esetében számos reménysugár tűnik fel a típus jövőjét illetően. Az eddig látottak alapján Oroszország a katonai vadászgépek fejlesztése terén egy hatalmas ugrást hajtott végre, ám sok munka vár még a Rosztyeh mérnökeire, hogy a Checkmate a valóságban is megjelenhessen a harctereken.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.