„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A november 7-én Krakkó belvárosában elkövetett terrortámadás nemcsak az egyes támadók indítékaival kapcsolatban vet fel kérdéseket, hanem azzal kapcsolatban is, hogy az állam és a társadalom mennyire képes az új fenyegetések felismerésére”
Fotó:EUROPRESS/Bartosz SIEDLIK/AFP
Hat ember meghalt, 16-an súlyosan megsérültek a krakkói lövöldözésben, amely az első ilyen jellegű terrortámadás volt a modern lengyel történelemben. Az azóta a kórházban elhunyt 24 éves elkövető a Piactéren és az Óváros utcáin autózott, puskával lövöldözve a véletlenszerűen arra járókra. Korábban Ostrowiecben megölte saját szüleit és a nővérét. Krakkóban a támadót néhány perccel később két járőröző rendőr állította meg. Mindketten súlyosan megsérültek a terroristával folytatott tűzpárbajban. Maga az elkövető kritikus állapotban került kórházba. A nyomozók vizsgálják indítékait és más személyekkel vagy szervezetekkel való esetleges kapcsolatait.
„A krakkói terrortámadás után normális élet helyreállítása komoly próbatétel lesz, de nem fogunk engedni a megfélemlítésnek, és egységesebb és erősebb társadalomként fogunk kilábalni ebből a válságból”
– írja Bartosz Wieliński a Gazeta Wyborczában. A Rzeczpospolita vezércikkében Jerzy Haszczyński azt emeli ki, hogy Krakkó felkerült azon városok komor listájára, amelyeket alkalmasnak ítéltek arra, hogy emberek milliói között rettegést keltsenek. „Eddig Lengyelországot kivételesen nyugodt és biztonságos országnak tartották, a külföldiek csodálták az itt uralkodó békét és biztonságérzetet” – írja az újságíró a „Lengyelország fájdalmas csapást szenvedett” című írásában, megjegyezve, hogy más országok már tudják, mi ez. Tomasz Petryga, a Dziennik Gazeta Prawna főszerkesztője a megosztottságra figyelmeztet.
„Ami egykor távoli valóságnak tűnt, és az Egyesült Államok, Franciaország és Németország tragédiáiból ismerős volt, most itt történt meg”
– konstatálja Petryga, hozzátéve, hogy a kormánynak és a biztonsági szolgálatoknak le kell vonniuk a következtetéseket a történtekből, és intézkedéseket kell tenniük a hasonló támadások megelőzése érdekében. A szerző azonban óva int attól, hogy a tragédiát politikai célokra használják fel és szítsák a közgyűlöletet. Szerinte a társadalom nem a szerencsétlenségek miatt bomlik fel, hanem akkor, amikor a politikai viszály elsőbbséget élvez az igazsággal, a szolidaritással és az emberségességgel szemben.
„A november 7-én Krakkó belvárosában elkövetett terrortámadás nemcsak az egyes támadók indítékaival kapcsolatban vet fel kérdéseket, hanem azzal kapcsolatban is, hogy az állam és a társadalom mennyire képes az új fenyegetések felismerésére”
Grzegorz Małecki lengyel ezredes, a Lengyel Külső Hírszerző Ügynökség korábbi vezetője (2015–2016), diplomata és állambiztonsági szakértő a lengyel rádiónak nyilatkozva megjegyzi, hogy a történteket mind a támadó egyéni indítékai, mind a modern terrorizmusban bekövetkezett változások tágabb kontextusában kell vizsgálni. „Azt hiszem, itt mindkettő jelen van. Egyedi esettel foglalkozunk, és figyelembe kell venni a helyzet teljes kontextusát, az elkövető személyiségét” – jegyzi meg a szakértő.
„A krakkói események véleménye szerint megerősíthetik a biztonsági szakértők évek óta hangoztatott előrejelzéseit a terrorizmus úgynevezett ötödik hullámának megjelenéséről, amelyet <magányos farkasok> cselekedetei jellemeznek”
Malecki felidézi, hogy több mint tíz évvel ezelőtt Marek Świerczek ezredes, a Lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) Központi Kiképző Központjának munkatársa készített elemzést erről a jelenségről, amelyben rámutatott egy újfajta terrorizmus kialakulásának lehetőségére, amely a korábbi hullámokkal ellentétben közvetlenül érintheti Lengyelországot.
A múltban a terrorizmust elsősorban meghatározott ideológiák által vezérelt szervezetek tevékenységével hozták összefüggésbe. A 19. században ezek közé tartoztak a forradalmi és nacionalista csoportok, később pedig a totalitárius ideológiák által inspirált mozgalmak. A 20. század második felében a baloldali radikális terrorizmus különösen elterjedtté vált, a 21. század fordulóján pedig a vallási fundamentalizmus, elsősorban az iszlám.
„Malecki szerint ma a fenyegetés jellege változik. Az erőszakos cselekményeket egyre inkább nem szervezett csoportok, hanem olyan egyének követik el, akik önállóan radikális hiedelmeket alakítanak ki, és úgy döntenek, hogy erőszakhoz folyamodnak”
Ennek az új jelenségnek az egyik legfontosabb jellemzője az önradikalizálódás folyamata. A potenciálisan veszélyes egyéneknek nem feltétlenül kell terrorszervezetekben kiképzésen részt venniük, vagy közvetlen kapcsolatot tartaniuk szélsőségesekkel. Elegendő a hozzáférés az online terjesztett propagandaanyagokhoz és radikális eszmékhoz. „Nem arról van szó, hogy valamilyen csoport szándékosan céloz meg egy személyt. Ők maguk, az online szabadon elérhető tudásra, információkra és propagandára támaszkodva, önradikalizálódási folyamaton mennek keresztül” – magyarázza az ezredes.
„Az ideológia azonban már korántsem mindig a radikalizálódás kiinduló oka. Ebben jelentős szerepet játszhatnak az elidegenedés érzése, az önmeghatározás nehézségei, a kiábrándultság és a valóság elfogadásának képtelensége”
Malecky megjegyzi, hogy a modern világ, amely gyors technológiai, kulturális és társadalmi változásokon megy keresztül, egyre összetettebbé és érthetetlenebbé válik egyes emberek számára. A globalizáció és a változások gyorsuló üteme súlyosbíthatja a veszteségérzetet. Ilyen körülmények között az elkövető az erőszakos cselekményt a figyelemfelkeltés, a meggyőződésének bemutatása vagy a társadalom elleni bosszú módjaként érzékelheti. „Az ilyen emberek számára a figyelem a legfontosabb” – hangsúlyozza Malecki. A szakértő szerint egyes bűnözők még a saját halálukat is hajlandóak elfogadni, tetteiket egy adott ügy nevében hozott áldozatnak tekintve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes erőszakos eset automatikusan terrorizmusnak minősül. Egy adott incidens valódi indítékainak és körülményeinek megállapítása kulcsfontosságú.
„A krakkói események esetében nincs közvetlen kapcsolat a Lengyelország keleti határain túl zajló háborúval, a szakértő azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a növekvő nemzetközi feszültség, a bizonytalanság érzése és a szélesebb körű közvéleményben tapasztalható szorongás hozzájárulhat az egyének radikalizálódásához”
A háború esetleges befejezésének a következményei továbbra is külön kihívást jelentenek. A szakértő Marek Boroń, a lengyel rendőrség főparancsnokának nyilatkozatára reagál, aki 2026 februárjában felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell készülni a bűnözés háború utáni időszakban bekövetkező potenciális növekedésére. Małecki szerint ez a fenyegetés régóta ismert a szakértői közösség számára. A háborúk nemcsak anyagi pusztítást, hanem súlyos társadalmi következményeket is hagynak maguk után, így pszichológiai traumát, a polgári életbe való visszatérés nehézségeit és az illegális fegyverek elterjedésének kockázatát. Különös problémát jelenthet a fegyverekhez való nagyobb hozzáférés, és a harci tapasztalattal rendelkezők háborúhoz való alkalmazkodásának nehézségei. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a háború minden résztvevőjét potenciális fenyegetésnek kell tekinteni. Az ezredes szerint a biztonsági szervek tevékenysége nem korlátozódhat arra, hogy csak a veszélyes helyzetek kialakulása után reagáljanak. Előre kell azonosítaniuk a trendeket, figyelemmel kell kísérniük a potenciális fenyegetéseket, és megfelelő reagálási mechanizmusokat kell kidolgozniuk. „A lengyel államnak, amely támogatja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújában, elsősorban polgárai és lakosai biztonságára kell gondolnia” – jegyzi meg a szakértő.
„A háború következményei azonban – hangsúlyozza Małecki – nem korlátozódnak Lengyelországra. Más európai országok is hasonló kihívásokkal nézhetnek szembe, ezért a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú lesz”
A Lengyel Hírszerző Ügynökség volt vezetője szerint nemcsak a hírszerző szolgálatok és a rendőrség tevékenysége kulcsfontosságú, hanem a közvetlen környezetünkben élők viselkedésében bekövetkező riasztó változások időben történő észlelése is. Grzegorz Małecki rámutat, hogy a potenciális radikalizálódás jelei már jóval az erőszakos cselekmény bekövetkezte előtt megjelenhetnek. Megfigyelhetők iskolában, otthon, munkahelyen vagy a helyi közösségben. A krakkói támadóval kapcsolatos információkkal kapcsolatban a szakértő a támadóhoz közel álló emberek beszámolóit idézi, akik a rendelkezésre álló információk szerint korábban szokatlan viselkedést észleltek. Az ilyen esetekben a környezetnek is regálnia kell a helyzetre. Az oktatási intézmények, a szociális szolgálatok, az egészségügyi rendszer, és ha alapos jelek utalnak a fenyegetésre, a rendőrség is kulcsszerepet játszhat ebben.
„Az elsődleges cél az időben történő segítségnyújtás és a veszélyes tendenciák erőszakos cselekményekké való eszkalálódásának megakadályozása. Ezzel kapcsolatban a szakértő nagyobb polgári felelősségvállalásra is felszólít”
„Társadalomként felelősek vagyunk azért, ami körülöttünk történik” – jegyzi meg. Ugyanakkor a szokatlan viselkedés, a mentális egészségügyi problémák vagy a szokatlan megjelenés önmagukban nem minősíthetnek automatikusan veszélyesnek egy személyt. Az erőszakos cselekményekre való esetleges felkészülésre utaló konkrét jelek számítanak.
Małecki hangsúlyozza, hogy közvetlen fenyegetés esetén a személyes biztonságnak kell továbbra is az elsődleges prioritásnak lennie. Ha valaki agresszíven viselkedik, fegyverre emlékeztető tárgyat hord magánál, vagy a felszerelése arra utal, hogy támadásra készül, ne szálljon szembe vele egyedül. Az alapszabály, hogy hagyja el a veszélyes területet, keressen biztonságos menedéket, és jelentse a helyzetet az illetékes hatóságoknak.
„Kiemelten figyelni kell a gyanús tevékenységekre a közintézmények és a kritikus infrastruktúra közelében”
Ugyanakkor óvatosságra int attól, hogy az embereket kizárólag a megjelenésük, származásuk vagy a beszélt nyelvük alapján ítéljük meg. Különösen az olyan városokban, mint Krakkó, amely sok turistát vonz és külföldiek otthona, a sokszínűség a mindennapi élet természetes része. Ezért fontos megkülönböztetni az idegenek hétköznapi jelenlétét a konkrét cselekedetektől, amelyek veszélyes cselekedetek előkészítésére utalhatnak. „A polgárok segítsége ezekben a nehéz időkben egyszerűen felbecsülhetetlen” – összegez Grzegorz Małecki.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
