Csercseszov vezeti az Eb-re is a szbornaját, Golovint a Monaco vitte el csúcsnak számtó 30 millió euróért

Bár hívták a Bundesligába, pár nappal a lejárata előtt két évvel meghosszabbította a szerződését a világbajnokságon kiválóan szerepelt orosz futball válogatott szövetségi kapitánya. Sztanyiszlav Csercseszov az aláírást kommentálva megjegyezte, hogy a „szbornaja” magasra helyezte a mércét, s a 2020-as Európa-bajnokságon ennek megfelelő eredményt várnak el a szurkolók a csapattól. „Érezzük a felelősséget, ennek szellemében méltósággal folytatjuk a munkát” – fogalmazott. Hasonló hangnemben nyilatkozott azután is, hogy szombaton a Kremlben átvette Vlagyimir Putyintól az Alekszandr Nyevszkij Érdemrendet. Az elnök a sport mestere cím adományozásával az egész csapatnak megköszönte a helytállást a világbajnokságon, s Csercseszovon kívül Igor Akinfejev a válogatott kapitánya és a pályafutását befejező Szergej Ignasevics kapott magas állami kitüntetést.

Az orosz sajtó értesülése szerint az orosz válogatottal az utóbbi évtized legnagyobb eredményét elérő 54 éves tréner éves fizetése 2,4 millió euró lesz, s ezen felül az eredményektől függően még 3 millió eurós jutalmat kaphat. Ez az összeg azonban még így is elmarad a legutóbbi Eb-n a csapattal megbukó Fabio Capello évi 7 millió eurós javadalmazásától. A korábban tudását már a Legia Warszawával is megvillantó, több orosz klubnál, köztük a Szpartaknál is megforduló Csercseszovnak a „szbornajával” elért sokakat meglepő eredményét értékelik külföldön is. A FIFA például Didier Deschamps, Zinedine Zidan és mások társaságában jelölte az év edzője díjra.

Az „orosz csoda” legfőbb kovácsa kétségkívül az a Csercseszov volt, akinek a menesztését hangosan követelte a vb nyitánya előtt néhány nappal az orosz sportsajtó.

„Az eredmények aztán a kapitányt igazolták, akinek volt bátorsága első pillantásra valóban meglepő döntések meghozatalára. Így például a csapat egységét szem előtt tartva néhány technikásabb játékos kihagyására, s helyettük az előbbi célt jobban segíteni képes futballisták beválogatására”

Így például Gyenyisz Glusakov helyett a világbajnokság egyik kellemes meglepetésének tekinthető Gyenyisz Cserisevet favorizálta vagy egyre inkább épített arra az Artyjom Dzjubára, aki minden tekintetben csapatembernek tekinthető a nála pengésebb Fjodor Szmolovval szemben. Az elmúlt két évben az egykori kiváló kapus Csercseszov a lehetőségekhez alakítva a játékot, fegyelmezett csapatot épített, amely a legfontosabb pillanatban összakapva magát, a spanyolokat kiütve, a negyeddöntőbe jutásssal képes volt önmagát is felülmúlva az orosz labdarúgás legjobb világbajnoki szereplését elérni.

De nemcsak Csercseszov ázsióját növekedett meg a kiváló szereplés. Több játékos iránt is érdeklődnek nyugati klubok, s Alekszandr Golovin már el is kelt. A CSZKA középpályását mindenek előtt a Juventussal hozták hírbe, azonban a 22 éves játékosért a végén már csak a Chelsea és a Monaco versengett. Végül utóbbi lett a befutó, s a 30 millió eurósátigazolási díjjal Golovin minden idők legdrágább orosz futballistája lett.

A világbajnokság és mindenek előtt a „szbornaja” sokakat gyönyörködtető szereplésének hatása más téren is érezhető. Sokan aggódtak amiatt, hogy mi lesz a vb-re készült stadionokkal, lesz-e bennük néző. Nos, a másodosztály már megkezdődött küzdelmeinek ezirányú tapasztalatai nem csupán pozitívak, de egyenesen meglepőek. A nemzetközi színvonalú arénákban az átlagosnál jóval többen voltak kíváncsiak a Rotor, a Mordovia vagy a Baltyika meccseire.  Volgográdban 30 611-en, Szaranszkban 26 564-en, Kalinyingrádban pedig 10 456-an látták a város csapatának idei indulását. Sőt, Nyizsnyij Novgorodban már botrány is volt ebből, hiszen a klub óvatosan a 44 ezres stadion felső szektorait nem nyitotta meg, s „csupán” 18 ezer jegyet bocsátott ki, így nem mindenki jutott belépőhöz. Sokan azt is nehezményezték, hogy nekik fizetni kellett a jegyekért, miközben Szaranszkban ingyen engedték be az új arénába a nézőket.