//Olvad a jég Oroszország körül
Vlagyimir Putyin 2019. július 4-én Rómában #moszkvater

Olvad a jég Oroszország körül

MEGOSZTÁS

A geopolitikai kiszorítósdi folytatódik, ám Moszkva körül, ha lassan is, ám oldódik a fagyos légkör

Vlagyimir Putyin 2019. július 4-én Rómában #moszkvater
Vlagyimir Putyin 2019. július 4-én Rómában
Fotó:EUROPRESS/Tiziana FABI/AFP

Néhány napon belül két olyan döntés is született, amely azt jelzi, hogy enyhül Oroszország körül a fagyos légkör. Előbb az atlantista erők nagy bánatára Oroszország visszatérhetett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe, majd Jekatyerinburg kapta a 2023-as Nyári Universiade rendezési jogát. (A 2025-ösre egyébként Magyarország pályázik.) A Nyári Universiade az Olimpia után a világ legnagyobb multisport-eseménye. Moszkva már kétszer is megrendezte az egyetemi sportolók világjátékát, előbb 2013-ban Kazanyban a nyárit, majd 2019-ben Krasznojarszkban a télit.

Ez a hír azért is érdekes, mert a nyugati hatalmak 2014 után mindent megtettek azért, hogy az elszigetelés jegyében Oroszország ne kapja meg egyetlen nagy sportesemény rendezési jogát se. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy Emmanuel Macron francia elnök felszólította Európát, hogy kezdjen stratégiai párbeszédet Moszkvával, Donald Trump amerikai elnök pedig egy év után újra tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, akkor egyértelműen látszik, hogy olvad a jég Oroszország körül. Az európaiaknak kezd elege lenni az állóháborúból, ráadásul közben Oroszország egyre inkább nyit Ázsia, és immár Afrika felé is.

„Egyrészt azért, mert minden nagyhatalomban tudatosult, hogy a gyorsan átalakuló világban Oroszország már megkerülhetetlen. Sőt, a globális kérdések többsége az Egyesült Államok, Kína és Oroszország háromszögében dől el. Az is kiderült az elmúlt öt évben, hogy a globalizáció korában egyetlen országot, így Oroszországot sem lehet elszigetelni, és szankciók sem tűnnek vele szemben elég hatásos fegyvernek. Ugyan lehet vele nehézséget okozni, visszafogni a gazdasági növekedést, ám térdre kényszeríteni nem lehet vele Oroszországot”

Az Egyesült Államok azonban ennek ellenére továbbra sem tett le arról, hogy úgymond jobb belátásra bírja, magyarán kezesebbé tegye Moszkvát. Washington megismételné, amivel győztesen jött ki a hidegháborúból, amikor gazdasági forrásainak felélésére kényszerítette a Szovjetuniót. Most az Oroszország körüli katonai felvonulással, ezzel párhuzamosan a szankciókkal, és az orosz gáz előtt az európai piac lezárásával próbálja elérni, hogy elveszítse az egyensúlyát az ország.

A geopolitikai kiszorítósdi tehát folytatódik, ám Moszkva körül, ha lassan is, de oldódik a fagyos légkör.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.