//Moszkva a döntő összecsapásra készül
„Immár egyértelmű: a kezdeti Kijev elleni offenzíva egy elhibázott lépés volt” #moszkvater

Moszkva a döntő összecsapásra készül

MEGOSZTÁS

Moszkva bejelentését követően a hadműveleti fókuszát mindkét oldal Kelet-Ukrajnára helyezte, így az átcsoportosítások fényében Ukrajna többi régióját úgymond elhanyagolták a felek. Bár a második világháború óta legnagyobbnak számító csata kezdete még kétséges, az egész világ árgus szemekkel figyeli az eseményeket. Ám az isztambuli béketárgyalásos „botlást” követően könnyen lehet, hogy a Kremlnek újabb keserű pirulát is le kell nyeletnie az egyre inkább háborúpárti közvéleménnyel, amelyet időközben a Belgorod elleni ukrán támadás is sokkolt.

„Immár egyértelmű: a kezdeti Kijev elleni offenzíva egy elhibázott lépés volt” #moszkvater
„Immár egyértelmű: a kezdeti Kijev elleni offenzíva egy elhibázott lépés volt”
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP

Katonai és stratégiai szempontból a szerdai, illetve csütörtöki napok mindkét harcoló fél szempontjából a döntő donbasszi ütközetre készülés jegyében teltek. A gyakorlatban mindez azt jelentette, hogy a frontok többségében egyfajta átmeneti hadászati szünet állt be, miután nemcsak Moszkva, de Kijev is erőinek aktív átcsoportosításba kezdett.

„Ez persze nem jelenti a jelenlegi, és későbbi harcok kizárólag Donbasszra szorítkozását”

Viszont jelen helyzetben, és az elkövetkező napokban viszonylag kevés aktív harcot, de annál több mozgást figyelhetünk majd meg, miután mindkét oldal erőfeszítéseit a keleti területekre összpontosítja. Ahogy korábban is, az ukrán stratégiai létesítményekre mért precíziós csapások a korábbiakhoz hasonló ütemben folytatódtak. Így többek közt találat érte Dnyepropetrovszk, a donbasszi Liszicsanszk, a Harkov melletti Csugujev és Novomoszkovszk üzemanyag tároló létesítményeit. Viszont lapzártánkat követően péntek hajnalban az ukrán oldal sem volt tétlen, és válaszként meglepetésszerű támadást hajtott végre egy orosz területen – Belgorod térségében – fekvő üzemanyagdepó ellen. Utóbbi részleteivel következő kiadásunkban fogunk behatóan foglalkozni.

„Hadászati téren az elmúlt két napban a fókusz ismét a megszokott irányokra, így délnyugatra, Kijev-Csernyigovra, és a tágabb Donbasszra helyeződött”

A nyikolajevi központú délnyugati front esetében egyelőre egyfajta vihar előtti csend figyelhető meg. A térség kormányzójáról, a részben koreai származású Vitalij Kimről gúnyosan Kim-offenzívának elnevezett ellentámadás logisztikai, és erőforrásokat értintő problémák folytán megakadt. Sőt, ukrán oldalról az először támadó csapatok védekező pozíciót voltak kénytelen felvenni A korábbiakhoz hasonlóan az összecsapások főképp a Herszoni-Nyikolajevi, illetve immár a Herszoni-Krivoj Rog-i területek határán zajlanak, utóbbi esetében főképp Novovoroncovka és Nyikopol térségében.

„Vélhetően a Donbassz mellett az orosz haderő ki nem mondott kiemelt célpontja a Nyikolajev-Odessza térség lesz”

Miután több értesülés szerint is az orosz csapatok erősítése, illetve a már meglévő állomány feltöltése zajlik, vélhetően a donbasszi műveletek megindulásával egyidőben a délnyugati fronton is növekedni fog a harcok intenzitása. Az ukrán oldal ellátási nehézségeit figyelembe véve – az általunk bemutatott lőszerhiány mellett a kórházakat is a sebesült katonák töltik ki – megfelelő előkészítés mellett jelentős eredmények érhetőek el ezen frontvonalon.

Mindezek mellett az ukrán hadvezetés szerint a katonai-polgári adminisztráció herszoni kiépítésével Moszkva potenciális népszavazást is előkészít. Utóbbival létrejöhet Donyeck és Luganszk mintájára a Herszoni Népköztársaság is, amely potenciálisan az egykori cári Tavvricseszkaja – krími – kormányzóság mintájára adminisztratív módon egyesülhetne akár a Krímmel is. Ezzel gyakorlatilag a Krím szárazföldi összeköttetése és vízellátása megoldódna, miközben az orosz kormányzat a lépés neki kedvező történelmi előképét is felmutathatja.

Az egykori Krími kormányzóság egy 1913-as térkép szerint #moszkvater
Az egykori Krími kormányzóság egy 1913-as térkép szerint
Forrás:nlr.ru

„A Kijevet és Csernyigovot magába foglaló északi front esetében a szerdai egymásnak ellentmondó értesüléseket csütörtökre egybehangzóbbak váltották fel”

Ugyanis míg először Ukrajna a harcok fokozódásáról számolt be, addig az Egyesült Államok a tömeges csapatkivonásról. Ám e tendencia megfordult, Kijev és Csernobil térségében mind az ukrán, mind az amerikai jelentések szerint az orosz erők 20 százaléka hagyhatta el eddig állomáshelyét. A fennmaradó egységek pedig védekező pozíciókat vettek fel. Bár egyes források Csernobil esetében az orosz katonák akut sugárfertőződéséről adtak hít, az a tiltott zónában tapasztalható átlagos háttérsugárzást figyelembe véve aligha valószínű.

Vélhetően Oroszország a támadó csapatait rotációra, illetve áttelepítésre vonta ki Belarusz irányába. Az áttelepítést követően pedig az eddig Kijev térségében állomásozó magas harcértékű alakulatok a Harkov-Izjum vonal mentén jelenhetnek meg, mint a donbasszi katlant bezáró gyűrű északi szárnya. Az átcsoportosítás részeként egyes ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz haderő elhagyta a még a hadműveletek első napján elfoglalt gosztomeli Antonov repülőteret. Noha maga a drónfelvétel hitelesnek tűnik, egyelőre sem ukrán, sem orosz oldalról nem érkezett hivatalos megerősítés a repülőtér kiürítésére vonatkozóan. Sőt, Kijev még csütörtök folyamán Bucsát és Gosztomelt orosz területként ismerte el.

Bár taktikai szempontból érthető a repülőtér feladása,

„ám mindez a morál szempontjából hatalmas arcul csapás Oroszországnak. Immár egyértelmű, hogy a kezdeti Kijev elleni offenzíva elhibázott lépés volt”

A legképzettebb és legnagyobb harcértékű légideszant egységek foglalták el, majd tartották meg a többszörös ukrán túlerővel szemben a repülőteret, miközben jelentős veszteségeket szenvedtek el. Hat hét alatt a gosztomeli, bucsai és irpenyi irányban mindkét oldal számára jórészt felőrlő harc zajlott, amely a kivonulással gyakorlatilag feleslegesnek tűnik. A gosztomeli repülőtér ágyúzása folytán már februárban nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet azt teherszállításra használni. Az első napokban-hetekben Moszkva legértékesebb csapatai szenvedtek nagyon is érzékelhető veszteségeket, amelyeket egyhamar nem lehet pótolni. Moszkva szempontjából minimálisan szépít a helyzeten az a tény, hogy ukrán jelentések szerint a gosztomeli területen továbbra is erőteljes orosz jelenlét tapasztalható, illetve Kijev jelentősége a donbasszi átcsoportosítás miatt csökken.

Az említett drónfelvétel

„Ha a hadműveleti fókusz kezdettől fogva egyértelműen a Donbasszra irányul, akkor kisebb veszteségekkel, illetve eredményesebb stratégiával is nyomás alatt lehetett volna a fővárost tartani”

Ha kezdettől tudni lehetett, hogy Gosztomel nem használható teherszállítók – és ezáltal utánpótlás fogadására –, nem kellett volna ennyi ideig tartani ezt a frontszakaszt. A gosztomeli repülőtér részben hasonlóságokat mutat donyecki társával. Katonai szempontból mindkettő megtartása negatívnak bizonyult, ám a társadalmi nyomás hatására feladásuk a harcok támogatását negatívan befolyásolta volna. De említhetnénk akár Karabah esetét is, mikor az örmény vezetés saját képességeit túlbecsülve nem volt hajlandó tűzszünetet kötni, amíg a valóság szembe nem jött Susa elestével.

„Donbasszban eközben már lassan tapintható a feszültség”

Ennek részeként fokozatosan zajlik a felek felfejlődése a várt orosz bekerítés fényében. A népköztársaságok hadereje az orosz fegyveres erőkkel közösen fokozatosan hatol be a leendő katlan centrumok környezetébe. Így északon Szlavjanszk térségében Ternyi, míg délen Zolotaja Nyiva települések kerültek orosz-szakadár ellenőrzés alá, megnyitva az utat az utánpótlás, és a visszavonulás szempontjából kiemelt szerepű Velikaja Novoszilka felé. Bár a bekerítés pontos kiterjedése és helyszíne nem ismert, vélhetően a szovjet-orosz stratégiának megfelelően több alkatlanból fog állni a donbasszi bekerítés.

Az alkatlanok közül két lehetséges központja lehet a donbasszi műveleteket koordináló Kramatorszk-Szlavjanszk, illetve Donyeck mellett Marejenka térsége #moszkvater
Az alkatlanok közül két lehetséges központja lehet a donbasszi műveleteket koordináló Kramatorszk-Szlavjanszk, illetve Donyeck mellett Marejenka térsége
Forrás: youtube.com/Jurij Podoljaka

„A csak ukrán oldalról legalább 50 ezer főt számláló potenciális donbasszi katlan a második világháború óta a legnagyobb összecsapás lesz Európában”

Egyes meg nem erősített információk szerint a donbasszi orosz offenzívára reagálva Ukrajna 15 ezer katonát kíván a régióba, illetve Dnyepropetrovszk környezetébe áthelyezni Kijev térségéből. Miután Oroszország nyíltan és célzottan letett egyelőre a Kijev és Csernyigov elleni műveletekről a fővároson is csökken a nyomás, Kijev védelme kisebb erőkkel is megoldható. Persze kérdés, hogy vajon sikerülhet-e az orosz bekerítést oldalba támadva a donbasszi főerőket felmenteni, ám úgy tűnik az ukrán stratégia utóbbira alapoz.

A kelet-ukrajnai harcok állása március 31-én #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása március 31-én
Forrás:southfront.org

„Mariupolban az ostrom lassan a végéhez közeledik, a harcok gyakorlatilag már csak egy keskeny tengerparti sávon folynak”

Egyes adatok szerint a város 90-95 százaléka immár orosz-szakadár ellenőrzés alatt áll, ám még közel sincs vége a harcoknak. Ugyanis Mariupolban az acélmű szóvivője által is említettekkel szemben jelenleg az Azovsztal területén folynak a legaktívabb harcok. Az Ukrajna acéltermelésének 30-40 százalékát adó létesítmény mára egyfajta megerősített erődként vált a megmaradt ellenállás központjává. Miután az Azovsztal fő létesítményei még a szovjet korszakban – egyesek egyenesen az acélmű 1934-es megnyitása előtt – épültek, így a Donyecki Népköztársaság vezetőjét, Gyenyisz Pusilint idézve „nem spórolták ki belőlük az anyagot”. Egyes föld alatti részek – mint alagutak vagy olajpincék – egyszerűen immunisak a tüzérségi lövedékekre vagy egyszerű bombákra, így ellenük minimum bunkerromboló muníció használata szükséges.

„Ám a szűkülő ostromgyűrűvel együtt az Azov megmaradt parancsnokai is menekülnének a városból”

Az elmúlt két napban összesen hat darab Mi-8 szállító helikopter érkezett egy Mi-24 kíséretében az Azovsztal területén kialakított rögtönzött leszállóhelyre. Ezekből a szakadár erők három Mi-8-t lelőttek, és csak kettő tudta elhagyni Mariupolt, fedélzetükön összesen 25-30 emberrel. A sors fura iróniája, hogy a közlemények szerint a lelövésre az ukrán féltől zsákmányolt Stinger légvédelmi rakétákkal került sor.

 Az egyik lezuhant Mi-8 roncsai

Az elkövetkező időszakban a további felfejlődés-átcsoportosítás mellett ahogy már említettük, a donbasszi-nyikolajevi harcok feltüzelése várható. A rendelkezésre álló taktikai, földrajzi és felderítési adatok birtokában Kijev és Moszkva igyekeznek majd a számukra legkedvezőbb pozíciókat elfoglalni. Viszont miután még mindkét oldalon zajlanak az aktív átcsoportosítások, így nehéz megjósolni, hogy pontosan mikor és hol veszi kezdetét a donbasszi csata.

„Viszont a startra vélhetően egy héten belül mindenképp sor kerül, és a feltételek nem Kijevnek kedveznek”

Az általunk már korábbiakban bemutatott üzemanyaghiányt potenciális hadianyag-deficit is követheti. Ugyanis Zelenszkij tanácsadója, Anatolij Gerascsenko szerint országa immár „100 százalékban a nyugati fegyver- és lőszerszállításoktól függ”. Gerascsenkot egy másik elnöki tanácsadó, Olekszij Aresztovics is áttételesen megerősítette, miután úgy fogalmazott, hogy az orosz csapások következtében mostanra az ukrán védelmi ipari kapacitás döntő hányada gyakorlatilag megsemmisült.

Persze egyfajta kétségbeesett pótcselekvésként a donbasszi oligarchához, Rimat Ahmetovhoz köthető Metinveszt a nyersanyag hiány közepette bejelentette, hogy megkezdi a testpáncélokhoz tartozó acélok gyártását, ám ez aligha valószínű. Miután az argon gázos kezelést is magába foglaló eljárás kiépítése nem egyik napról a másikra történik – főképp nem háborús körülmények közepette –, így vagy csak egy PR fogásról volt szó, vagy az ukrán hadiipar 30 éves problémájához hasonlóan ismét selejtes termékek kerülnek majd a haderőhöz.

„Ukrajna jelenlegi helyzete részben az 1999-es Jugoszláviához hasonlítható”

Az ellenfél immár teljesen magához ragadta a légi fölényt, de megfelelő álcázási és elterelő technikák mellett lehetőség nyílik még az átcsoportosításra, illetve „üss és fuss” típusú műveletek végrehajtására. Ráadásul az orosz erők meglepő módon az utánpótlás gerincét jelentő ukrán vasúti hálózatot szinte egyáltalán nem támadják, vélhetően részben saját érdekükből is. Ám mindez a jelentős túlerő és tartalékok fényében aligha lesz elegendő a túléléshez.

„Ami pedig az isztambuli tárgyalásokat illeti, elsőre ismét nagyobb volt azok füstje, mint a lángja”

Egyik oldalt a háborúpárti ellenzék – élén Ramzan Kadirovval – szállt bele az elképzelésbe, másrészt Dmitrij Peszkov is megerősítette, hogy a csalóka elképzelések ellenére jócskán messze van még a konkrét békemegállapodás. Noha szakértői szemmel egyértelműnek tűnt, hogy semmi sem lesz az ukrán pontokból, ám azok kommunikációs tálalása finoman szólva is számos kívánni valót hagyott maga után.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.