„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Ukrán területvédelmi katona a kelet-ukrajnai Pokrivszke térségében 2022. május 4-én
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP
A keddi nap folyamán Oroszország ismét nagyobb léptékű támadást indított Közép-és Nyugat-Ukrajna stratégiai fontosságú vasúti létesítményei ellen. Többek közt találat érte Lvovot, a Krivoj Rog mellett fekvő Tyimkovót, Vinnyicát, a Dnyepropetrovszki területet, illetve a háború kezdete óta először Kárpátalját is. Az ukrán állami vasúttársaság – Ukrzaliznica – közlése szerint a csapások következtében összesen hat alállomás esett ki a forgalomból, a helyreállítási munkálatok alatt a vonalakon jelentősebb késések várhatóak.
A május 3-i, és azt megelőző orosz rakétacsapások térképen ábrázolva. A kékkel jelölt szakaszok a még működő, a feketék pedig a támadásokban érintett vasúti fővonalakat jelölik. Mint látható egyre kiterjedtebb a támadások miatt limitált üzemben működő vonalak hossza
Forrás:Telegram
„Lvov esetében a támadások összefüggésben lehettek a nyugati fegyverszállítmányok beérkezésével”
A támadást megelőzően Alekszandr Koc orosz haditudósító közlése szerint nagyobb mennyiségű 155 milliméteres muníció érkezett Lengyelország irányából a város pályaudvarára. Ennek oka ugyanis nem más, minthogy a Washington által leszállított M777 tüzérségi lövegek nem kompatibilisek a szovjet rendszer szerint hadrendbe álló eszközökkel – 155 vs 152 mm –, így ellátásuk külön logisztikai láncot igényel. Az Egyesült Államok Londonnal együtt bár biztosítja a szükséges muníciót, az maguknál az eszközöknél csak később tud a frontvonalra érkezni. Miután helyi jelentések alapján az első M777 tarackok már megjelentek a donbasszi fronton, kulcsfontosságú, hogy minél nagyobb mértékben tudja Moszkva a lőszerellátásukat elvágni. Ennek pedig az első lépése a beérkezett készletek elleni támadás.
Mint az alábbi videón is látható, a cirkáló rakéta becsapódását egy másodlagos robbanás is követi, amely nagy valószínűséggel a helyben tárolt tüzérségi lőszertől származhatott
„De pontosan mi történt Kárpátalján?”
A kárpátaljai katonai adminisztráció – OVA – keddi közlése szerint a Lvov-Munkács-Csap vonalon fekvő Volóc – ukránul Volovec – helyi transzformátor alállomását érte találat. A történelmi határ térségében, közvetlenül a Beszkidi alagút nyugati oldalán fekvő Valóc az említett vasútvonal egyik fontos állomása, mivel utóbbin keresztül mozog a nyugati irányú ukrán teherforgalom 60 százaléka. Orosz szempontból a támadás előtti napokban több alkalommal is felmerült az objektum megtámadásának szükségessége, révén egyes jelentések szerint naponta mintegy 100 vonat halad át a Beszkidi alagúton. Miután viszont egy alagútrobbantás például a 182 méter vastag sziklaréteg miatt sokkalta nehezebb művelet lenne – az időközben megerősített légvédelemről nem is beszélve – egyszerűbb, ha az oda vezető szakaszt semlegesíti Moszkva. Így a szállítási problémák ugyanúgy fenn fognak állni, sőt hegyi terepről lévén szó, a pótlásra szánt dízelmozdonyok sem képesek akkora terhet elvontatni, mint villamos társaik.
„A lényeg nem is Magyarország, hanem sokkal inkább Szlovákia – és áttételesen Nyugat-Európa – irányába történő teherforgalom elzárása”
Nem csak fegyverszállításokra kell jelen esetben gondolni, de például mind a cseh, mind a szlovák ipar jelezte, hogy kész a sérült ukrán haditechnika javítására saját üzemeiben. A vasúti összeköttetés megszakításával ezek az eszközök vagy lengyel kerülővel, vagy jóval hosszabb útvonalon és idővel tudnak csak eljutni célállomásukhoz. Volócon túl a két Lvov melletti transzformátor alállomás kilövésével – értve itt az egyen- és váltóáramú létesítményeket – pedig még inkább megnehezül az átkelés a Kárpátokon. Egyes források szerint a transzformátor alállomások után hamarosan a járműtárolók következhetnek, mivel így az áram nélkül maradt szakaszok pótlása sem lesz megoldható. Révén az elektromos vontatásra alapuló vasúti szállítás következtében viszonylag szűk az ukrán állomány, így az Ukrzaliznicanak minden egyes dízelmozdonyra szüksége van.
Az égő volóci transzformátor alállomás
Forrás:Telegram
„A stratégiai célok elleni támadásokhoz képest a frontok továbbra is változatlanok, délnyugati és donbasszi fókusszal”
Nagyobb összecsapások hiányában a hangsúly az Odessza-Nyikolajev vonalon ismét a rakéta- és légi támadásokra helyeződött. Szinte már menetrendszerűen érkeznek a cirkáló rakéták az odesszai Skolnij repülőterére, amely orosz állítások szerint a nyugati fegyverszállítmányok egyik fontos átrakodó pontja. Továbbá vélhetően a Kígyó-sziget térségében elkövetett ukrán támadásra válaszul a célpontok közt szerepeltek a Bayraktar TB2 drónok tárolására szolgáló hangárok is.
„Odesszához kapcsolódóan úgy tűnik, a zatokai vasúti híd elleni harmadik rakétacsapás sikeresnek bizonyult”
Az említett vasútvonal mentén teljesen lebénult a kötöttpályás közlekedés. Becslések szerint az átkelő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy optimista esetben is legkorábban 5-7 hónap múlva lehet majd újra használni. Utóbbihoz kapcsolódóan persze kérdés vajon a híd elkészültekor még lehet-e egyáltalán háborús célokra használni az építményt, vagy addigra a harcok már lezárulnak. Bár a háború lehetséges befejezésének ideje még senki számára sem biztos, ám az igen, hogy bármikor érkezhet egy újabb rakétacsapás, ami gyakorlatilag ismét nullázná az addigi eredményeket. Ráadásul a szintén az Odesszai területen fekvő Arciz település alállomása elleni támadással újabb Románia irányába vezető útvonalon nehezült meg a vasúti szállítás.
Ami pedig Herszont illeti, Moszkva úgy tűnik a telekommunikáció kérdését viszonylag gyorsan rendezte, mivel az internetforgalmat vizsgáló szervezetek szerint a helyi hálózatok immár a Rosztyelekom rendszerén keresztül kapcsolódnak a világhálóhoz. Kijev ezzel gyakorlatilag önként adta fel a régió feletti kommunikációs kontrollt, mivel így a forgalom szűrése immár az orosz érdekeknek megfelelően zajlik
A herszoni internetkapcsolat elérhetősége a Netblocks adatai szerint
Forrás:Twitter
„A Donbassz esetében sem történtek drasztikus változások”
Az leghevesebb összecsapások továbbra is főképp Észak-Donbassz és Izjum térségében zajlanak, ahol a folyamatos orosz előrenyomulást az ukrán haderő a harkovi logisztikai vonalak elleni támadásokkal próbálja gátolni. A hadászati bekerítés, illetve a Donyec folyó hídjainak szisztematikus felrobbantása következtében gyakorlatilag Liman ukrán védői utánpótlás nélkül maradtak. Ez nem csak a védekezést nehezíti meg, de egyben lehetetlenné teszi a szervezett visszavonulást.
A harci helyzet Liman térségében, ahol a zöld a frontvonalat, míg a kék a Donyec folyót jelöli. Mint látható, gyakorlatilag nem maradt ép átkelő a folyón
Forrás:Telegram
„Viszont arra továbbra sincs magyarázat miért nem von össze nagyobb erőket Moszkva a Donbassz elfoglalásához”
Ugyanis a hadműveletek lassú mivoltát csak részben magyarázza a terület megerősített jellege, Oroszország mintha szándékosan nem akarná megkezdeni a korábban emlegetett nagyszabású offenzívát. Már olyan elméletek is felmerültek, hogy jelen helyzetben nem is célja Moszkvának a donbasszi ukrán csapatok felszámolása, hanem inkább a lekötésük, mivel ekkor nem lehet őket Ukrajna többi részébe átcsoportosítani. A Donbassz helyett így a támadás Nyikolajev és Harkov irányába indulhat meg.
Bár elsőre logikusnak tűnhet az elmélet – főképp a második szakasz dél-ukrajnai céljainak tekintetében –, a jövőbeli harcok szempontjából kulcsfontosságú, hogy az ukrán hadsereg állományát minél korábban képes legyen Moszkva megtörni. A jövőbeli orosz lépések egyik záloga az, hogy meg tudja semmisíteni a donbasszi főerőket, mivel így az ukrán ellenállás magja is meggyengül. Az ukrán átcsoportosítás megakadályozásához pedig elengedhetetlen lenne a Dnyeper hídjainak megsemmisítése, amire egyelőre továbbra sem került sor.
A kelet-ukrajnai frontok állása 2022. május 3-án
Forrás:southfront.org
„A harcokhoz kapcsolódóan külön említést érdemel Trevor John Cadieu tábornok esete”
A tavaly még vezérkari aspirációkat dédelgető, majd idén áprilisban hirtelen szexbotrányba keveredő egykori tábornok ugyanis meg nem erősített donyecki források szerint az Azovsztalból való menekülés közben szakadár fogságba került. Bár a hivatalos kanadai kommunikáció szerint Cadieu önmaga kérte nyugdíjazását, majd saját akaratából utazott el Ukrajnába harcolni, a sztori mintha sántítana. Miért kérné Cadieu a katonai karrierjének betetőzését jelentő vezérkari főnöki tisztség helyett önmaga nyugdíjazását, csak azért, hogy Ukrajnába mehessen? És miért pont az akkor már egyre szorosabban körülvett Mariupolba megy? Utóbbira válaszul egyes orosz források szerint bár tény, hogy Cadieu zsoldosként érkezett Ukrajnába, de mindezt egy fedett amerikai/NATO akció részeként tette. A tábornoknak pedig az egyes számú mariupoli biolaboratórium vezetése lett volna a feladata.
„Na, de mi is ez a sokszor emlegetett helyi biolabor?”
Elsőre fontos leszögezni, hogy nagyrészt spekulációról van szó. Noha bizonyított tény, hogy Ukrajna területén működtek biolaborok, azokról átfogó pontos információkat csakis a háború lezárulta után kaphatunk. Az elmélet szerint NATO felügyelet mellett egy ilyen titkos biolabor működött az Azovsztal acélmű 24 kilométeres pincerendszerében, ahol állítólag jelenleg is több magas rangú NATO tiszt tartózkodik. Sokak szerint az acélmű ostromának leállítása utóbbi tényhez kapcsolódik, mivel Moszkva a bent tartózkodókat propagandaeszközként kívánja felhasználni, ám ahhoz élve kellenek. Az elmélet második fele alapján a Nyugat pedig azért forszírozza az Azovsztal békés kiürítését, mivel így az ottani NATO zsoldosok, illetve hivatásos kapcsolattartók az orosz titkosszolgálatok figyelmét elkerülve hagyhatnák el a létesítményt. Amíg az orosz erők nem tudják bevenni az egész Azovsztalt a bunkerrendszerrel együtt, addig érdemes az ott tartózkodó NATO tisztek és biolaborok sztorijait kellő szkepticizmussal kezelni.
„Minden esetre eléggé valószínűtlen, hogy egy szigorúan titkos biológiai labor helyszín választásánál a döntés pont Európa legnagyobb acélművére essen”
A kanadai tábornokhoz visszakanyarodva, ha viszont Cadieu tényleg a labor vagy az evakuáció vezetőjeként szolgált, akkor fő feladatának nem a vírusokkal folytatott közvetlen munka, hanem a felsőbb parancsnoksággal történő kommunikáció számíthatott. Avagy sokszor a vezetői munkakört nem az adott területhez való hozzáértés, hanem személyes kapcsolatai és megbízhatósága jelentik. Persze, nem zárható ki, hogy Cadieu tényleg zsoldosként csatlakozott az ukrán haderő kötelékéhez, de mindenképpen furcsa, hogy miért épp egy ilyen magas rangú személy az, aki „saját indíttatástól vezérelve” találja magát pont Mariupol védői közt.
A Wargonzo csatorna videója az egyik állítólag biológiai fegyverekkel foglalkozó objektumról. A felvételek alapján az épület inkább tűnik egyfajta nagyobb orvosi rendelőnek, mint a legfertőzőbb patogénekkel foglalkozó létesítménynek.
„Politikai téren érdemes megfigyelni, hogy a nagyobb fegyverszállítmányok beérkezésével, illetve újabb csomagok bejelentésével párhuzamosan Kijev hangneme miképp változik”
Így például hétfőn az ukrán kormányzat egyszerre intézett kirohanást Törökország, Görögország, Magyarország, és természetesen Oroszország ellen. Míg Ankara és Athén esetében Zelenszkij kelt ki az orosz turisták fogadása kapcsán, addig a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács – RNBO – vezetője Budapestet vádolta meg revizionista tervekkel. Olekszij Danyilov szerint ugyanis a magyar kormányzat előre tudott az orosz támadásról, és azt kívánja felhasználni Kárpátalja visszacsatolására. Mit mondjunk erre? Úgy tűnik, az ukrán politikai retorika mintha Abraham Maslow 1966-os kijelentésének torzítása alapján működne, avagy Kijev is kalapáccsal a kezében mindent szögnek néz. Ebben a nyilatkozat káoszban már alig tűnik fel, hogy a magyar miniszterelnök mellett a horvát államfőt is felvette a Mirotvorec portál Ukrajna ellenségeinek listájára, vagy, hogy a berlini ukrán nagykövet sértett pojácának – gekränkte Leberwurst – nevezte a német kancellárt.
„A felbátorodás részeként pedig Kijev ismét bejelentette, hogy csakis orosz megadás mellett érhet véget a háború, és nem adja fel NATO aspirációit”
Egyértelmű, hogy a béketárgyalások már rég elhaltak, a felek egyre inkább haladnak egy totális háború kibontakozása felé, ahol kiderül ki az erősebb. Oroszország vagy a kollektív Nyugat támogatását élvező Kijev? Minden esetre a más esetekben a demokráciáért aggódó Washingtont vagy Brüsszelt Ukrajna esetében nem különösebben zavarja a szinte teljes ellenzéki paletta betiltása.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
BARTOK JANOS szerint:
Felmerült bennem a kérdés, hogy ki véd kit az Azovsztal pincéibe : a fegyveresek a civileket vagy a civilek (jelenléte) a fegyvereseket ?!
Stier Gábor szerint:
Jó kérdés!