Fölösleges titkos receptet vagy rejtélyt keresni a cseh futball válogatott kiemelkedő Európa-bajnoki szereplésében. Átlagon felüli edzőknek, a jó szakmai körülményeknek és a vezetők által tudatosan felépített kirakat klubnak, a Slavia Prágának köszönhető a nyolc közé jutás az idei Eb-n.

Horváth Ádám írása a #moszkvater.com számára

A csehszlovák futball annak ellenére kiemelkedően sikeres volt, hogy a kiemelt és támogatott első számú sportág a szocialista időszakban a jégkorong volt, és azóta is az. A korábbi idők két világbajnoki döntője (1934, 1962), két Eb-bronzérme (1960, 1980), és máig felejthetetlen Eb-aranya (1976) kitűnő szakmai alapokat teremtett a profi labdarúgásnak. Hasonlóan a többi posztszocialista országhoz.

„A rendszerváltás után fontos különbség volt, hogy Csehországban (és Szlovákiában) többnyire a megfelelő emberek kerültek a megfelelő helyekre a futball kulcspozícióiban”

A mai cseh futball sikerére jellemző ellentmondás, sportági történelmük egyik legeredményesebb edzője, Zdeněk Zeman annak ellenére dolgozhatott csaknem harminc olasz klubnál (és odahaza egyszer sem), hogy a klasszikus csehszlovák futball amúgy kitűnő szakmai lehetőségeiből nem profitálhatott. Egy hetvenes évekbeli, szicíliai rokoni látogatásról haza nem térve, szicíliai nagybátyja patronálásával végezte el a híres firenzei Converciano edzői iskolát. Később a Lazio, az AS Roma, a Salernitana (és csaknem harminc másik olasz klub) edzőjeként nemcsak a cseh trénerszakma, de az olasz futball legendájává vált, s ma a szintén olasz Foggia vezetőedzője.

„Zeman is jó hírét vitte az egykori csehszlovák futballnak Itáliában és Európában, de többet tett az európai és világbeli cseh imázsért minden prágai képnél és kemény habú pilzeni sörnél az újkori aranygeneráció a futballban”

A Karel Poborský, Pavel Nedvěd, Milan Baroš, Ján Koller és joggal népszerű társaik fémjelezte csapat 1996 és 2004 körül szinte minden eredményt elért az európai futballban, amit labdarúgónak csak lehetett, kivéve a válogatott végső győzelmét az Eb-n. 1996 kis híján aranyat (végül bravúros második helyet) hozott, 2004-ben balszerencsével maradtak le a görögök ellen a döntőről.

„Az akkori, világszinten is kiemelkedő szereplés egybehangzó vélemények szerint egyértelműen a gazdag csehszlovák időkből maradt magas színvonalú edző- és játékos képzésnek volt köszönhető”

Az 1996-os Eb-ezüstérmes csapat tagjai (és az azzal a keretben részben átfedésben lévő nyolc év múlva négy közé jutók) kulcsjátékosok voltak az európai élklubokban a kétezres évek elején. A cseh klubfutball hiába nevelt ki kitűnő játékosokat, a nevelés eredményét nem tudták learatni, a nagy sikerek elmaradtak. Az edzőszakmát (hasonlóan az egykori Jugoszlávia Európa-szerte foglalkoztatott és elismert trénereihez) a már említett Zeman mellett olyan szakmabeli nagykövetek képviselték, mint a szlovák válogatottnál és a dagesztáni Anzsi Mahacskalánál dolgozó Pavel Vrba, a lengyel Piast Gliwicét a dobogóra navigáló Radoslav Látal, vagy épp a Kazahsztánban és Debrecenben is aranyakat nyerő Miroslav Beránek.

A kétezres évek közepétől az említett kitűnő alapok és világszintű eredmények ellenére sem sikerült tartani az addig megszokott formát, a válogatott egészen napjainkig nem tudott elérni a korábbi sikereket akár megközelítő eredményeket sem. Ha nem is a reménytelenség korszaka volt ez, de a 2012-es lengyel-ukrán Eb-n az első körös, majd egyenes kieséses vergődést és búcsút, majd a 2016-os franciaországi kontinens tornán a csoportbéli sima kiesést kudarcnak tekintették. Hasonlóképp, hogy 2006-ot leszámítva nem sikerült kvalifikálni egyetlen világbajnokságra sem.

„A mostani cseh siker ezt az évtizedes ínséges időszakot törte meg, nem előzmények és koncepció nélkül”

A 2010-es években a cseh futballt a klubok korábban rendre elmaradt nemzetközi sikerei jellemezték. A söréről világhírű nyugat-csehországi Plzeň városának Viktoria nevű (addig jórészt az első- és másodosztály között ingázó) klubja mögé hathatós kormányzati támogatással beállt a Škoda-csoport. A kitűnően menedzselt klub 2010-től kezdve ezt öt bajnoksággal, négy ezüstéremmel, évenkénti európai kupaszerepléssel, és számtalan válogatott játékossal szolgálta meg.

Az évtized elején nagyobb hazai és nemzetközi sikereket elérő Sparta Prága kicsivel korábban szintén tőkeerős gazdához, a jelenlegi jobboldali Babiš-kormányhoz közeli tulajdonba került. A pozsonyi születésű szlovák Andrej Babiš miniszterelnök régi barátja, a ma már milliárdos Daniel Křetínský  gründolta a Sparta pénzügyi hátterét. Křetínský szövevényes céghálójának portfóliójába tartozik több jelentős szlovákiai és csehországi tévécsatorna és újság is.

„A cseh rekordbajnok Sparta Prága a mostani cseh válogatott sikert klubszinten megalapozó 2010-es években bajnokságot nyerni ugyan csak egyszer tudott, de az európai kupák csoportkörében rendszeresen jelen voltak”

A 2015-2016-os szezonban nagy meglepetésre az Európa Ligában a válogatott mostani Eb-szerepléséhez hasonlóan a legjobb nyolc közé jutottak. Ott az idei EL-győztes spanyol Villareal tudta csak őket megállítani két szoros meccsen. A most sikeres válogatottnak az elmúlt néhány évben több meghatározó játékost is adtak, köztük a nemrég a Skóciának félpályáról gólt szerző Patrick Schicket.

A nyolc közé jutó válogatott sikerének leginkább jelentős forrása az elmúlt években a hazai bajnokságokat zsinórban nyerő,  európai kupaszereplésével cseh kirakatcsapattá váló Slavia Prága. Mind a válogatott mostani kulcsjátékosait, mind a jelenlegi szövetségi kapitányát és a Slavia jelenlegi trénerét tekintve.

„A Slavia Prága nem csak az elmúlt hat év legsikeresebb közép-európai klubja, hanem a legnagyobb csehországi kínai állami befektetés is”

Ahogy erre rendszeresen fel szokta hívni a figyelmet mások mellett a köztársasági elnök, Miloš Zeman is, aki nem csupán azért támogatta 2015-ben a kínai energetikai cég, a CENC befektetését, mert gyerekkora óta Slavia-szurkoló, hanem mert ezt látta az egyik kulcslehetőségnek az egyre jobban fejlődő kínai-cseh kapcsolatokban. A Slavia Prága a kínai állam legnagyobb csehországi üzleti befektetése. Hosszú ínséges időszak után (2009 óta nem voltak cseh bajnokok, Csehszlovákiában 1947 óta nem nyertek aranyat) 2017-ben Jaroslav Šilhavý vezetőedző bajnokságot ünnepelhetett a Slaviával, ma ő a válogatott vezetője.

Klubbéli utódja, Jindřich Trpišovský folytatta az arany- és sikergyártást. A kirakat klub 2017 óta minden bajnokságot megnyert, és rendszeres BL-csoportkörös szereplés mellett az elmúlt években kétszer is bejutottak a legjobb nyolc közé az Európa Ligában. Trpišovský fölfedezett és európai élvonalbeli szintre trenírozott olyan meghatározó játékosokat, mint Vladimír Coufal és Tomáš Souček. Ők a Slaviás sikerek után húzóemberek lettek a tavaly a világ legerősebb bajnokságában, a Premier League-ben az élmezőnyhöz tartozó West Ham Unitedben, és kulcsjátékosok a jelenlegi válogatottban is.

„A mostani nemzeti 11 gerincét volt és jelenlegi Slavia-játékosok alkotják”

A futball infrastruktúrája a régmúlt, és a közeli sikerek ellenére gyér Csehországban. A valaha a világ legnagyobb stadionjának épített monstrum, a prágai Strahov omladozik, és évtizedek óta csak részlegesen leválasztott területein rendeznek sport- és könnyűzenei eseményeket. A kínai tulajdonú Slavia – amúgy hipermodern – Eden stadionja mindössze húszezres befogadóképességű, ennél kisebb a szintén új építésű plzeňi aréna, illetve a Sparta régi stadionja.

„A cseh közvélemény (és nem csak a sportbarátoké) régi vágya egy nagyobb nemzeti stadion, gyakran példálóznak a közelmúltban épített bukaresti, varsói és budapesti arénákkal”

A stadion kérdés komoly feszültséget okozott például a tavaly feljutott Pardubice csapatának szurkolóinak is. A százezres városka nem rendelkezik saját, első osztályra alkalmas létesítménnyel, így a 100 kilométerre fekvő prágai Bohemians pályáján játszanak. Nem ritka, hogy öt-hatezer pardubicei szurkoló is elkíséri a csapatot a főváros 10., Vršovice nevű kerületébe, és sérelmezik, hogy a túlzottan nagy bürokrácia (egy önkormányzatot is érintő telekvita áll a háttérben, ami nem példa nélküli az országban) miatt nem lehet igazi hazai pályájuk.

Az elmúlt tíz évben a tőkeerős klubokra és kitűnő szakmai munkára felépített válogatottra június 3-án, szombaton az Eb talán közönség által legjobban kedvelt csapata, a dinamikus és taktikus futballt játszó Dánia vár.

A hollandok elleni magabiztos győzelem után távolról sem lenne meglepetés, ha az ésszerű koncepció miatt sikeres csehek a négy közé jutnának és megismételnék századeleji elődeik bravúrját.