„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Szilágyi László írása a #moszkvater.com számára
Grúzia játékosai tapsolnak szurkolóiknak az UEFA Euro 2024 nyolcaddöntőjének Spanyolország–Grúzia labdarúgó-mérkőzése után a kölni Kölni Stadionban 2024. június 30-án
Fotó:EUROPRESS/JAVIER SORIANO/AFP
Itthon disszonánsan cseng a futball akadémia szó. A magyar futball kérlelhetetlen kritikusainál vörös posztó a központi költségvetésből az utánpótláskorú labdarúgók fejlesztésére fordított nem csekély összeg. Az intézmény ellen Grúziában nem ágálnak, vagy nem olyan sokan, és nem olyan hangosan, mint itthon.
„A függetlenségét 1991-ben kikiáltó volt szovjet tagköztársaságban 2014 óta működik az úgynevezett központi akadémiai rendszer. A legjobb játékosok rendszeres összetartása, ha úgy tetszik központi edzéstervek alapján történő felkészítése zajlik az intézményben”
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) tájékoztatása szerint nemcsak a szakmai átszervezés, hanem az infrastrukturális fejlesztés, az utánpótlás tornák megszervezése, és az igazolt labdarúgók számának látványos növekedése is előrevetítette a grúz futball előretörését. 2017-ben Grúzia adott otthont az U19-es Európa-bajnokságnak, ahol lenyűgözően magas volt az érdeklődés, az utolsó csoportmérkőzést 25 ezer szurkoló látta a helyszínen. 2023-ban Grúzia Romániával közösen rendezte az U21-es Európa-bajnokságot, ahol a torna történetében az egyik legmagasabb össz nézőszámot (316 023) regisztráltak.
„Grúzia a pályán is új utat tört magának, elérte a kieséses szakaszt, a halálcsoportban megelőzte Belgiumot, Hollandiát és Portugáliát”
Ha ehhez hozzáadjuk az ország U17-es és U19-es válogatottját, amely a 2019-2020-as szezonban először kvalifikálta magát a legmagasabb szintű utánpótlás tornára, az elit körbe, akkor már valamit kapiskálunk abból, hogy miért fejlődött ilyen látványosan a grúz futball.
„Mindeközben az igazolt labdarúgók száma 2015 és 2021 között 14 676-ról 37 600-ra nőtt”
Az UEFA hozzájárult a grúz labdarúgó-szövetség számos közelmúltbeli infrastrukturális projektjéhez. Ezek közé tartoznak a jelentős stadion felújítások, és több edzőközpont is, mindenekelőtt a már említett, 2014-ben megépült Nemzeti Futball Akadémia, amely részt vett az UEFA elit ifjúsági játékos fejlesztési programjában.
A fejlesztések és az utánpótlás terén elért eredmények mellett a kirakat csapat, a felnőtt válogatott is hallatott magáról. A 2022-23-as Nemzetek Ligája-szezonban oda-vissza legyőzték Észak-Macedóniát, amely elütötte őket a 2020-as Eb-szerepléstől. Az idei Európa-bajnokságra a görögök testén keresztül vezetett az út, a büntetőpárbajt Nika Kvekveskiri gólja zárta le, a posztszovjet ország csapata ezzel biztosította be részvételét az első felnőtt tornáján.
Levan Kobiasvili büszkén fogadta a gratulációkat. Az idei Eb addigi legjobb meccsén Grúzia 3-1-re kikapott Törökországtól, de a korábbi futballistából lett futballszövetségi elnököt meglapogatták a Westfalenstadionban, a Borussia Dortmund otthonául szolgáló Signal Iduna Parkban. Kobiasvili valóban büszke lehetett a játékosaira, akik az utolsó pillanatig, a 97. percig nyílttá tették a nyitó mérkőzésüket, végül a Real Madrid ifjú zsenije, Arda Güler biztosította be a törökök sikerét. A Freiburg, a Schalke és a Hertha egykori fáradhatatlan középpályása meg is magyarázta, hogy a vereség dacára miért érzett felhőtlen örömöt.
„Az elmúlt három évtizedünk kudarc volt, a szurkolók harminc éve várnak a sikerre”
– mondta az elnök, aki nem mellesleg azzal is büszkélkedhet, hogy a grúz futball történetében ő jutott el először a száz válogatottságig. Ma már tudjuk, hogy jó eséllyel ettől semmi sem menti meg Kvicsa Kvaracskeliját (Kvisha Kvaratskeliát), a Napoli szélsőjét, aki folyamatosan ott van a Real Madrid radarján, rajta kívül a kapus, a jelenleg a Sevilla, a következő szezontól a Liverpool alkalmazásában álló Giorgi Mamardasvili, és persze az idei Eb társ gólkirálya, a Lyon csatára, Georges Mikautadze is százados lehet. Mindhárman a húszas évei elején járó labdarúgók, rájuk épül a következő évek csapata. Az idei sem volt rossz, a csehek elleni döntetlen után a már biztosan továbbjutott, szemlátomást alul motivált portugálok nem szakadtak meg a pályán ellenük. Grúzia 2-0-ra nyert és továbbjutott, az eredménnyel a továbbjutásról szőtt magyar álmok szertefoszlottak.
„Az egyenes kieséses szakaszban a későbbi győztes spanyol válogatott ellen már nem volt esélye a korábbi Bayern-védő, Willy Sagnol vezette válogatottnak”
Történelmi tény, Grúzia Eb-n szerepelt. A katartikus élmény óta Grúzia nem lassít. A Nemzetek Ligája B csoportjában két meccsen öt gólt szerzett. Előbb szerzett egy igazi nagy skalpot, az Eb után újra összekerült Csehországgal, és a németországi 1-1 után hazai pályán nem kegyelmezett, 4-1-re nyert. Majd idegenben verte 1-0-ra Albániát, ami már csak azért is tiszteletre méltó eredmény, mert Marco Rossi magyar válogatottja a 2022-es vb-selejtező-sorozatban oda-vissza kikapott a balkáni csapattól.
Grúzia két forduló után hibátlan, s ha így folytatja, készülhet az A divízióba. Ahol most a magyar válogatott próbál megkapaszkodni több-kevesebb sikerrel.
♦
Zárójelben az orosz acél. A hagyomány szerint a 19. század fordulóján brit iparosok és munkások honosították meg a futballt Grúziában, a Fekete-tenger keleti partvidékén. De a Szovjetunióba való beilleszkedés kulturális és gazdasági öröksége volt az, ami annyira meghatározta e kis nemzet futballját.
„A Szovjetunió a sportot, egyben a labdarúgást is arra használta, hogy harmonikus, többnemzetiségű társadalomként jelenjen meg a nemzetközi színtéren”
Grúzia elsősorban a férfi néptáncról volt híres, olyannyira, hogy egy 1960-ban kiadott hivatalos szurkolói újság a Dinamo Tbiliszi sztárjait énekes, akrobatikus ugrásokra képes zsonglőrként jellemezte.
Amikor azonban a Dinamo Tbiliszi 1964-ben megszerezte első szovjet bajnoki címét, a csapat sikerét az orosz edző, Gavril Kacsalinnak, pontosabban az általa meghonosított fegyelmezettségnek tulajdonította. Erre mondták azt annak idején, hogy az orosz acéllal edzett grúz hangulat.
A szovjetek befektetéseket eszközöltek a futballba. Sztálin egyik legvéresebb csatlósa, Lavrentyij Berija támogatta a grúz élklub, a Dinamo Tbiliszi fejlődését. A Dinamo vezetői hálájuk jeléül a klub stadionját a Sztálinhoz hasonlóan grúz Berijáról nevezték el, azóta többször átkeresztelték, 2005 óta az 1930-as évek kiváló játékosáról, Borisz Paicsadzéról kapta új nevét.
„A grúz klubfutball csúcspontját a Dinamo Tbiliszi 1981-es Kupagyőztesek Európa Kupája-győzelme jelentette. Ezt természetesen a Szovjetunió kommunista pártjának akkori főtitkára, Leonyid Brezsnyev is elismerően fogadta”
A függetlenség kikiáltása és az Eb-szereplés közötti időszak meghatározó (rész)sikere az 1994-es vb-selejtező sorozatban az Aranylabdás Hriszto Sztoicskovval felálló Bulgária legyőzése volt.
A 2003-ban kitört „rózsás forradalom” utáni évtizedekben nem jöttek az eredmények, 2015-re a FIFA-ranglistán a 150. hely körül tanyázott a válogatott. A grúz bajnokság nézőszáma a mélypontra zuhant. „Nagy teher nehezedett a vállunkra, ami az idő előrehaladtával egyre nehezebbé vált” – mondta Levan Kobiasvili, aki 2015-ben vette át a Grúz Labdarúgó-szövetség elnöki tisztét.
„Grúzia közelmúltbeli sikerének kulcsa a befektetés és a pszichológiában bekövetkezett hatalmas változás, amely a régi sztereotípiák feloldását eredményezte” – folytatta Kobiasvili.
A válogatott is átesett márkaépítésen. Az ország mottója az „Az erő az egységben van”, a játékosok mezén, a galléron pedig már az szerepel, hogy
„Az erő bennem van”
Kobiasvili szerint ez a tudatos kísérlet, azt célozza, hogy a grúz futball elszakadjon a szovjet mentalitástól, amely az egyéniséget nem hagyta kibontakozni.
„Új generáció, új energiával, új jövőképpel, új értékekkel” – mondta az Eb-kvalifikáció idején Giorgi Kipiani, a Dinamo Tbiliszi technikai vezetője.
Az eredmények egyelőre ezt igazolják.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
