//Elkezdődött?
Tüntetők a prágai Vencel téren 2022. szeptember 3-án #moszkvater

Elkezdődött?

MEGOSZTÁS

Tízezrek tüntettek a hét végén Prágában az elszabaduló infláció, a szociális háló gyengülése és a kormány háborúval kapcsolatos politikája ellen. A tömeg magját adó jobb- és baloldali radikálisok radikálisok vezette tömeg célkeresztjébe az Európai Unió és a NATO is bekerült. Ez azonban még csak a kezdet, a tél közeledtével egész Európában hasonló tüntetések várhatók. Moszkva csak erre vár, az európai közhangulat megváltozása ugyanis megváltoztathatja a háború menetét is. Globális felmelegedés ide vagy oda, kemény tél előtt állunk.

Tüntetők a prágai Vencel téren 2022. szeptember 3-án #moszkvater
Tüntetők a prágai Vencel téren 2022. szeptember 3-án
Forrás:twitter

Ismét megtelt a prágai Vencel tér dühvel és elkeseredéssel. Mintegy 70 ezren tüntettek a kormány ellen. Az ellen a kormány ellen, amely Európában az elsők között, és teljes mellszélességgel állt ki Ukrajna mellett. Az a kormány szembesült a naptári ősz beköszöntével tehát az elsők között a valósággal, a társadalom haragjával, amelyik az egyik leghangosabban követelt szankciókat Oroszország ellen.

„Abban az országban telt meg először a főváros központi tere, ahol az egyik leghangosabb volt az ukrán propaganda, a legharciasabb a szembenállás Oroszországgal, az ember már-már tényleg azt hihette, hogy ez a társadalom képes meghalni, de legalábbis szenvedni Amerikáért, Ukrajnáért, vagy uniós érdekekért. Aztán felmentek az árak, és kiderült, hogy nem”

A kormány most jobb híján mindezt az orosz propagandával magyarázza, pedig maga is tudja, hogy ez maga a valóság. Még akkor is, ha először a radikálisok mentek ki az utcára, ám ha így megy tovább, követhetik őket mások is. S ugyanez a forgatókönyv várható Németországban és Európa több országában is.

A mintegy 70 ezren tüntető felszólította a kormányt, hogy tegyen többet a megugró energiaárak megfékezéséért, és adjon hangot az Európai Unióval és a NATO-val szembeni ellenállásnak. A demonstráció szervezői és támogatói között ott voltak a politikai paletta mindkét szélének szervezetei és pártjai, így a jobboldali radikális Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) és a 2021-ben parlamentből kieső kommunista párt (KSCM) is. A tüntetők kijelentették, hogy Csehországnak katonailag semlegesnek kell lennie, és közvetlen szerződéseket kell kötnie a gázszolgáltatókkal, köztük Oroszországgal.

„A kormány gazdaságpolitikája teljesen elhibázott, s ha ehhez hozzáadjuk az Európai Unió hasonlóan hibás zöldpolitikáját és Ukrajna-politikáját, akkor az eredmény nem lehet más, csak katasztrófa és szegénység”

– jelentette ki a tüntetésen Miroslav Sevcík, a prágai Közgazdasági Főiskola nemzetgazdasági karának dékánja. A felszólalók – döntően baloldali, nemzeti irányultságú civil szervezetek és parlamenten kívüli pártok képviselői – a kormány mellett élesen bírálták Brüsszel energiapolitikáját, s egyben elhibázottnak minősítették az orosz-ukrán konfliktushoz való hivatalos hozzáállását. „A mai kormány talán ukrán, talán brüsszeli, de semmiképpen nem cseh. A mi érdekeinket semmi módon nem védi” – közölte a tüntetőkkel Zuzana Majerová, a nacionalista Trikolóra párt elnöke. A parlamenti pártok közül a tüntetést egyedül a Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) támogatta.

„Mi nem állunk háborúban senkivel, ez nem a mi háborúnk, mi áldozatok vagyunk”

– mondta a tudósítás szerint Hynek Blasko, nyugalmazott tábornok, az SPD európai parlamenti képviselője a kormány Ukrajna-politikájának megváltoztatását követelve. A tiltakozást egy nappal azt követően tartották, hogy a parlamentben nem kapott elegendő szavazatot a Petr Fiala kormánya ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítvány.

A gazdasági és szociális helyzet alakulása miatti elégedetlenség növekszik a szomszédos Lengyelországban, de ott egyelőre csak a kormány népszerűségében mutatkozik meg. Már hetek óta az őszi várható tüntetésekre figyelmeztet a német kormány is. Ahogy Csehországban, úgy ott is a radikális pártok hívei készülnek az elsők között az utcákra, ám nem tudni, hogy az elkeseredés mekkora tömeget ragad majd később magával.

„A német Zöldek így komoly dilemma előtt állnak. Egyrészt úgy érzik, hogy az ukrajnai háborúval egyszeri lehetőség érkezett el, a totális ökológián alapuló társadalom alapjainak lerakására, amelyet nem mulaszthatnak el. Másrészt már elkezdtek félni, hogy a sok, gyújtogatásuk következtében létrejött tűzfészek hamarosan hatalmas robbanáshoz fog vezetni”

A világot a következő fél évben több elemző és hírszerző cég szerint is zavargások fenyegetik. A cég elemzése szerint a polgári zavargások kockázata az általuk vizsgált 198 ország közül 101-ben növekedett. Az inflációt, valamint az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó energia- és élelmiszerválságot nevezték meg kulcsfontosságú tényezőként. A brit székhelyű Verisk Maplecroft kockázati tanácsadó és hírszerző cég napokban közzétett, és a Neokohn.hu által ismertetett jelentése szerint

„a polgári zavargások növekvő kockázata a fokozódó globális instabilitás elkövetkező időszakát jelzi”

A jelentés szerint olyan nemzeteknél, mint Peru, Kenya, Ecuador és Irán, a növekvő költségek miatt már most utcai tüntetésekbe torkollt az elégedetlenség. Srí Lankán az ország modernkori történelmének legsúlyosabb gazdasági válsága miatti tömegtüntetések miatt már a nyár elején megrogyott a kormányzati stabilitás.

Az Európai Unió gazdagabb országai ugyanilyen kockázatokkal néznek szembe.  Az orosz invázió világszerte gerjeszti a szociális válságot, az életszínvonal csökken, és a legsúlyosabb hatások még nem jelentkeznek. Az infláció a jelentés szerint a következő hónapokban még érezhetőbb lesz, és 2023-ban várhatóan tovább romlik.

„Csak a globális élelmiszer- és energiaárak jelentős csökkenése állíthatja meg a zavargások kockázatának negatív trendjét”

Az időjárás szintén kulcsfontosságú tényező. Ha a szokásosnál hidegebb hőmérséklet sújtja Európát ősszel és télen, az súlyosbítaná az amúgy is súlyos energia- és megélhetési válságot, az aszályok pedig az élelmiszerárakat emelhetik még magasabbra.

Mindezekből egyértelműen következik, hogy a tél közeledtével az Európa és Oroszország között dúló gazdasági háború frontján is éleződik a helyzet. Ebben a játszmában egyelőre Moszkvának van több kártyája, és érezhetően arra számít, hogy a nyugati társadalmak hangulatának a romlása a háború menetére, pontosabban Ukrajna támogatására is kihat. A kormányok ugyanis a társadalmi béke megőrzése és a gazdaság versenyképességének fenntartása érdekében kénytelenek lesznek engedni Moszkvának, és változtatni jelenlegi harcias hozzáállásukon. Ha azonban Európa – és természetesen Ukrajna – a telet igazán nagy megrázkódtatások nélkül túléli, akkor újult erővel fogja növelni a nyomást Moszkvára, hogy a következő télig lerendezze az „orosz kérdést”.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.