Szerbia nem tudta megismételni szomszédja, Horvátország teljesítményét a világbajnokság második csoportkörében. A balkáni válogatott ugyan vezetést szerzett Svájc ellen, de az alpesi állam a második félidőben jelentősen feljavult és meg tudta fordítani a meccset. A világbajnokság talán eddigi legjobb mérkőzése azonban nem a svájciak hősies győzelme, hanem két eredményes játékosuk gólöröme miatt beszédtéma.
Előbb Granit Xhaka, majd Xherdan Shaqiri formálta meg a kezeivel az albán zászlón található sast. A lépés alapvetően érthető, hiszen mindkettejüknek megvan az oka arra, hogy ellenérzései legyenek a szerbekkel szemben. Granit Xhaka ugyan már Svájcban született, de apját bebörtönözte és bántalmazta a szerbek vezette jugoszláv állam, amiért a koszovói függetlenség mellett kampányolt. Granit testvére egyébként az albán válogatottban focizik. Xherdan Shaqiri még Koszovóban született, de szintén a szerb elnyomás miatt, még a háború előtt költözött Svájcba a család, amikor a leendő focista még csak négy éves volt. A háború alatt is éltek rokonai Koszovóban, nagybátyjának például porig égett a háza, párhuzamos identitásairól hosszasan beszélt a The Players Tribune-on megjelent cikkben. Koszovói albán identitásuk a mérkőzés előtt is folyamatosan téma volt, a szerb (és hozzájuk csatlakozó orosz) drukkerek is kifütyülték őket a meccs előtt és alatt. Nem csoda, hogy válaszolni akartak, bár ez a gólöröm előre megtervezettnek tűnt.
A két albán labdarúgó hibát követett el, hiszen sportemberekről beszélünk, akik sokak példaképei. Nem szerencsés, hogy a harcos balkáni nacionalizmust egy másik ország állampolgáraként és válogatott játékosaként megjelenítették a futball ünnepének számító világbajnokságon. Ezért egyébként mindkét válogatottat illene példásan megbüntetni. Sőt, önmagában az sem elfogadható, ha sportolók – vagy papok, művészek – munkavégzésük közben nyilvánítják ki politikai véleményüket. Egy sportolónak ugyanis alapvetően azért van munkája, mert sokan kíváncsiak arra, mit képes elérni mások ellen. Éppen ezért a sportolónak illik megtisztelnie azokat a nemritkán fizető nézőket, akik esetleg vele eltérő politikai véleményen vannak. Akiknek egy része azért megy ki egy sporteseményre, hogy elfeledje a mindennapokat, kieressze a gőzt. Akik nem kíváncsiak arra, mit gondol a sportoló egy adott politikai kérdésben. Természetesen érthető, miért sporteseményen politizálnak a sportolók. Itt a legnagyobb az „elérésük”. Persze véleményt nyilváníthatnának meccs utáni interjúk, közösségi médiában közzétett posztok révén is. De a legjobb, ha aktív sportolói karrierje utánra hagyja a politizálást, hiszen akkor még hasznos is lehet az ismertsége.
Mivel a vb egyik meccsén nyilvánítottak politikai vélemény a koszovói származású svájciak, lett is visszhangja. A belgrádi, populista Informer címlapján egy olyan cikk szerepelt a meccs másnapjának délelőttjén, amelyben svájci írásokat szemléztek. Az alpesi állam politikailag nem korrekt médiájában jelentek meg olyan cikkek, amelyek szerint a győzelem ellenére Svájcot megalázták a gólörömmel. A középjobb Vecernje novosti napilap weboldalán már a meccs közben sérelmezte, hogy Shaqiri egyik cipőjén az „úgynevezett Koszovó úgynevezett zászlaja” szerepel, majd Xhaka gólöröme miatt háborgott a lap, amely egy másik cikkben megemlítette, hogy a szerb szövetség fellebbezni fog egy szerintük meg nem adott büntető ügyében. A balközép Blic sem hagyta szó nélkül a dolgot, laptetős anyagukban arról írtak, hogy a Nagy-Albánia koncepciója mellett kiálló Shaqiri nem válaszolt a meccs után a szerb riporterek kérdéseire. A külföldi újságírók is rákérdeztek a témára, s az Associated Pressnek annyit elárult, hogy a fociban mindig előjönnek az érzelmek, „de nem kell erről beszélni”.
Miközben a szerbek füstölögtek, Koszovóban éjszakába nyúlóan buliztak az emberek, a Twitteren megjelent beszámolók szerint Pristinában úgy örültek, mintha megnyerték volna a világbajnokságot. A legnagyobb koszovói lap, a Koha ditore online kiadása is sokat foglalkozott az üggyel. Idézték Shaqiri egy másik nyilatkozatát is, amelyben arról beszélt, nem a politikáról, hanem a futballról szólt, amit tettek. Egy másik anyagban a lap büszkén mutogatta, hogy a svájciak csapatkapitánya, Stephan Lichtsteiner is csatlakozott az albán gyökerű játékosokhoz és ő is e kézmozdulattal ünnepelt. Az albániai Gazeta Express weboldalán Lichsteiner egyik nyilatkozatát idézték. Ő azt mondta a Goal.com-nak, teljesen jogos, hogy Xhaka és Shaqiri így ünnepelt, mert a szerb drukkerek provokálták őket. „Ez többről szólt, mint a fociról, hiszen a háború rengeteg gondot okozott” – mondta saját játékostársának ellentmondva a csapatkapitány.
A koszovói játékosok tette azért is problémás, mert a macedón–görög névvita rendezése pozitív változást hozhatott volna a balkáni területi konfliktusok rendezésében. A tervek szerint vasárnap találkozik Hashim Thaci koszovói és Aleksandar Vucsics szerb elnök Brüsszelben, hogy egyeztessen Koszovó kérdéséről. Vucsics még pénteken azt mondta, nagyon nehéz tárgyalásra számít, mert tartani kívánják a pozícióikat – az esti események azonban könnyen lehet, hogy hatással lehetnek a tárgyalási folyamatra is. A két gólöröm segíteni biztosan nem fog…
Szerbia válogatottjának egyébként nincsen könnyű dolga. Három pontja van, előttük a négy-négy pontos Brazília és Svájc. A csoportkör utolsó fordulójában, jövő szerdán az eddig nem kifejezetten meggyőző Brazília ellen kellene győzni, hogy kivívják a továbbjutást – a döntetlen csak abban az esetben lenne elég, ha Costa Rica három góllal verné Svájcot.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater