„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
„Rama kétségkívül tud hatni az emberekre, színes egyéniség, sok mindenről lehet vele csevegni, amivel még olyan – mások szemében számító – személyeknél is behízelgi magát, mint Ursula von der Leyen. az Európai Bizottság elnöke”
Fotó:EUROPRESS/Adnan Beci/AFP
Ismét Edi Rama, illetve az általa vezetett Szocialista Párt nyerte a május 11-én tartott törvényhozási választást Albániában. A szavazatok 52 százalékát söpörte be, ezzel 82 képviselőt küldhet a 140 főt számláló parlamentbe. Ramának ez lesz a negyedik miniszterelnöki megbízatása. Nemzetközi, jórészt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ) delegált megfigyelők szerint a voksolást azért nem lehet éppenséggel szabadnak és tisztességesnek minősíteni. Számos példa volt a választók megfélemlítésére, elsősorban az állami alkalmazottak voltak nyomásnak kitéve, hogy „helyesen” szavazzanak.
„Tekintettel arra, hogy Albánia változatlanul Európa egyik, ha nem a legszegényebb országa, fojtogatja a korrupció és a szervezett bűnözés, felvetődik a kérdés, hogyan tud Rama és pártja 2013 óta egyfolytában hatalmon maradni. Sőt, az idei választáson még valamelyest javítani is 2021-es eredményén. Azon túl, hogy az ellenzék, az egy Demokrata Párt kivételével gyönge, vajon mi a titka?”
A gazdasági sikerek mérsékelten nevezhetők népszerűsége forrásának, bár az építőiparban, az infrastruktúra fejlesztésben és a turizmusban szemmel látható a fejlődés. Az utóbbi fél kézzel nyújtott áldás, mert gyarapítja a tengerpart lakosságát, de fogyasztja a kontinentális rész népességét Tiranát, a fővárost is beleértve, és nem beszélve a nehezen megközelíthető északi, hegyvidéki területekről. A most lezajlott választás eredményét helyi elemzők más okok mellett éppen a népességfogyásnak tudják be. Becslések szerint Albánia évente 50 ezer lakost veszít, ami 2021 és 2025 között 400 ezres csökkenést idézhetett elő a lakossági létszámban.
„Ez a folyamat már az 1990-es években elkezdődött. Az Enver Hodzsa féle rezsim bukása után az aktív korú lakosság csaknem egynegyede távozott az országból. A folyamat azóta is tart, csak a kivándorlás iránya módosult némileg”
Jóllehet demográfusok azzal riogatnak, hogy ez már nemcsak a jövőre, hanem a jelenre nézve is nagy veszélyt jelent, Rama kampányának leghangzatosabb ígérete volt az európai uniós tagság, és az azzal együtt járó európai útlevél. Az majd – ígérte – feljogosítja az albán polgárokat, hogy oda utazzanak Európában ahová csak akarnak, addig maradjanak, ameddig csak akarnak, ott dolgozzanak, ahol akarnak, és mindent megkapjanak, amit Svédországban a svédek, vagy Spanyolországban a spanyolok. A fiatalok számára élénk színekkel festette fel – nem csoda hiszen korábban festegetett – a szép jövőt, amikor majd tetszés szerinti külföldi egyetemeken tanulhatnak, egyforma juttatásokat kaphatnak, és ugyanannyi tandíjat fizethetnek, mint a belföldi hallgatók. Erre kedvezően reagált a hallgatóság, amire Rama bizonyára számított is.
„Rama kétségkívül tud hatni az emberekre, színes egyéniség, sok mindenről lehet vele csevegni, amivel még olyan – mások szemében <mumusnak> számító – személyeknél is behízelgi magát, mint Ursula von der Leyen. az Európai Bizottság elnöke”
Majakovszkij szavaival élve, szívesen ad „pofont a közízlésnek”. Előszeretettel mutatkozik öltönyben és fehér edzőcipőben, időnként a hivatalába érkező vendégeket szabadidő nadrágban fogadja, esetleg mezítláb. Nemrégiben térden állva üdvözölte Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, aki az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezett Tiranába. Meloni ezt a szokatlan gesztust azzal magyarázta, hogy Rama mérsékelni akarta a kettejük közötti testmagasságbeli különbséget. (Az albán kormányfő kb. két méter magas.)
Edi Rama még csak 60 éves, így akár teljesülhetne is az a vágya, hogy ő vezesse be Albániát az EU-ba. (Nota bene, legnagyobb riválisa, Sali Berisha, a Demokrata Párt elnöke már 80.) Marta Kos, az uniós bővítési biztos Montenegróval együtt az uniós tagság elnyerésére legesélyesebb országként emlegette Albániát. Az azonosulás az uniós „értékekkel” azonban Tirana részéről eddig csak a külpolitika terén történt meg. Ráadásul az uniós tagság nemcsak a „közönségen” múlik, hanem a tagállamokon is, ami szintén hátráltató tényező. Nem egynek közülük elég konkrét tapasztalatai vannak az albán maffia működéséről, és a vadkenderről, mint az egyik fontos albán export cikkről.
„Az európai uniós forrásokkal való albániai visszaélés Brüsszelt is elképesztette, ezért felfüggesztette a mezőgazdaság fejlesztésére szánt pénz folyósítását. Sőt, még az addig kiutalt összeg visszafizetését is követelte”
Az sem szól a közeli csatlakozás mellett, hogy Albánia 2009 óta NATO tag, és 2022 óta folynak a tárgyalások az uniós csatlakozásról, eddig azonban még egy fejezetet sem zártak le, pedig Rama 2027-re minddel végezni szeretne. Brüsszel ízléséhez képest a jogállamiság is gyenge lábakon áll, bár ezen a területen hajtottak végre reformokat. Ezeknek köszönhetően több magas rangú állami tisztviselőt, köztük több minisztert állítottak bíróság elé, és ítéltek el korrupció miatt. Az ellenzék szerint azonban még mindig van egy bűnözői kör, amely Rama védelmét élvezi. A miniszterelnököt ezen kívül a demokraták azzal is gyanúsítják, hogy kampányát jórészt az alvilág finanszírozta. Szolgálataiért cserébe pedig ez a kör elvárja, hogy megmeneküljön a felelősségre vonástól.
„Az Albánia közeli uniós tagsága ellen felmerülő érveket, persze amúgy is felülírják Brüsszel elképzelései Ukrajna gyorsított felvételéről. Ramának erre is volt egy érdekes javaslata. Mint gúnyosan fogalmazott, ha csak az kell a gyorsításhoz, hogy háború legyen, a nyugat-balkáni országok is szívesen megtámadják egymást a nagyratörő cél érdekében”
Tény azonban, hogy Albánia már jó ideje nem az EU-ban, hanem az Egyesült Államokban bízik. A sokat emlegetett stratégiai partnerséget azonban egyelőre nem sikerült aprópénzre váltania. Eddig is elenyésző volt az árucsere forgalom a két ország között, a Washington által meghirdetett vámháború mégis érzékenyen érinti, a csekély exportjának csaknem felét kitevő öntött vas- és acéláruk megsarcolása miatt. Az amerikai befektetések is elenyészőek (200 millió USD) a Szerbiába irányuló 4 milliárd dollárral összehasonlítva.
Albánia is megtett mindent, hogy Trump elnököt jobban maga felé hajlítsa, vejének, Jared Kushnernek a tengerparton adott lehetőséget luxus szálloda építésére, míg Belgrádban „csak” a vezérkarnak a NATO által lebombázott, sok évig háborús mementóként védelem alatt álló épületét adták neki bérbe, 99 évre, szintén szállodaépítés céljára. Ráadásul az is megbosszulta magát, hogy Trump a közelmúltban nem fogadta a szerb elnököt Floridában. A szervezett bűnözéssel foglalkozó különleges ügyészség ugyanis ezután leállította a Kushner-féle ingatlanfejlesztési projektet. Azt vélelmezi, hogy a védelem feloldásáról kiállított okmány hamis volt.
„Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ez a Szerbiában elszenvedett fiaskó jobban Albánia felé hajlítja Trumpot. Úgy tűnik, hogy az ország az Egyesült Államok számára egyelőre inkább csak katonai szempontból érdekes. Ennek ellenére Albánia Szerbia mellett a Balkán kulcsfontosságú országa, hiszen míg az egyik oldalon Nagy-Szerbia, addig a másikon egy Nagy-Albánia alakulhat”
A választás vesztese, a Demokrata Párt, illetve annak elnöke Sali Berisha valószínűleg ezt felismerve helyezte kilátásba, hogy rövidesen konkrét javaslatokkal fog előállni a védelmi és biztonságpolitikai együttműködés elmélyítésére Washingtonnal.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
