„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Kurti, a modern Don Quijote

2023. szept. 30.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Nem kellett sokat várni egy újabb koszovói összecsapásra az észak-koszovói szerbek és az albán rendőrök között. Egy 30 főből álló egyenruhás, jól felfegyverzett csapat lesből megölt egy koszovói rendőrt, kettőt pedig megsebesített. A rendőrök viszonozták a tüzet és  támadóik közül négyet megöltek. A kilátások ugyanazok, mint júliusban voltak, mindaddig nem lesz béke, amíg végbe nem megy az őrségváltás a világ élén. Az rendezi majd újra Balkánt is.

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

Nehézfegyvereket, járműveket és lőszereket mutatnak be, amelyeket a fegyveres szerb csoporttal való egynapos összecsapások után foglaltak le a koszovói Banjska városában 2023. szeptember 25-én #moszkvater

Nehézfegyvereket, járműveket és lőszereket mutatnak be, amelyeket a fegyveres szerb csoporttal való egynapos összecsapások után foglaltak le a koszovói Banjska városában 2023. szeptember 25-én
Fotó:EUROPRESS/Erkin Keci/ANADOLU AGENCY/AFP

Bő három hónappal a legutóbbi „ütközet” óta Koszovó ismét  a nemzetközi politika figyelmének középpontjába került, mégpedig egy  nagystílű fegyveres akcióval. Mintegy 30 jól felfegyverzett,  kiképzett, egyenruhát és  maszkot viselő alak lesből megtámadott koszovói rendőröket. Egyet közülük lelőtt, kettőt pedig megsebesített. Az eset Banjska településen történt, a túlnyomórészt szerbek  lakta észak-koszovói Zvečan járásban, szeptember 24-én.

„A rendőrök viszonozták a tüzet és támadóik közül  négyet lelőttek”

A fegyveresek utóbb erőszakosan behatoltak a közeli pravoszláv kolostorba, ahol elbarikádozták magukat. Ott, a szerzeteseken kívül újvidéki zarándokok is tartózkodtak. Nekik nem esett bajuk. Később az EULEX támogatásával kísérték őket a koszovói rendőrök a szerb határra.

A rendőrség a banjskai bekötő utat elzáró két rendszám nélküli  teherautót jött eltávolítani, amelyekről utóbb kiderült, meg voltak rakva fegyverekkel. Az útzárat alighanem a lesből, több oldalról rájuk támadó fegyveresek állították. Közülük négyet a tűzharc után letartóztattak. Egyelőre nincs információ arról, hogy a többiek hová menekültek. A kolostor közelében még egy fegyverekkel megrakott autót találtak, a környékbeli házakban pedig  tetemes mennyiségű fegyvert, lőszert, kézigránátokat és egyenruhákat.

„Albin Kurti, koszovói miniszterelnök terrorcselekménynek nevezte az akciót, és Belgrádot logisztikai, pénzügyi és politikai támogatással gyanúsította meg”

A koszovói belügyminiszter a sajtókonferencián – amelyen közszemlére tették a lefoglalt arzenált – elmondta, hogy az egyik belgrádi rendszámú autóban a helyszínen megtalálták Milan Radoičić, a koszovói szerb párt, a Szerb Lista elnökhelyettesének személyi okmányait, amiből arra következtetnek, hogy részt vett az akcióban. Mi több, egy listát is találtak Szerbiából származó fegyverekről, amely Radoičić nevére szólt, és egy drónról készült videó felvételen látható is a helyszínen, a fegyveresek társaságban. Ellene az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is szankciókat léptetett életbe, mert Oliver Ivanovics, mérsékelt koszovói szerb politikus meggyilkolásával gyanúsítják.

„Alekszandar Vucsics cáfolta, hogy Belgrádnak bármi köze lenne a terrortámadáshoz”

Kurti vágya az,  hogy Szerbiát egy újabb konfliktusba sodorja a NATO-val, jelentette ki Vucsics egy sajtókonferencián. Sajnálatos módon néhány koszovói szerb „felült a provokációknak” – mondta –, mert nem akarják tovább tűrni a Kurti-féle terrort. Az egészre nem került volna sor, ha nem albán, hanem szerb rendőrök lettek volna a helyszínen, és az úttorlaszt a KFOR akarta volna eltávolítani, mert ő felel a mozgásszabadság biztosításáért. Ilyen uniformisokat és  fegyvereket – mondta Vucsics – piacon is lehet vásárolni. Jellemző, hogy Kurti a német kormány nyugat-balkáni külön kiküldöttjével tárgyalt az eset után,  Vucsics pedig a belgrádi orosz nagykövettel. Akinek többek között azt ecsetelte, hogy Koszovóban brutális etnikai tisztogatás folyik Kurti rendezésében, a nemzetközi közösség egy részének támogatásával. A nemzetközi közösség természetesen egyhangúan elítélte a Koszovó területén teljes joggal intézkedő rendőrök elleni támadást.

„Könnyen elképzelhető, hogy Belgrád valóban nem volt beavatva ennek az akciónak a tervébe. Ha így van, abból az a csöppet sem megnyugtató következtetés vonható le, hogy a koszovói szerbek <önállósították> magukat. Nem túl biztató, ha figyelembe vesszük, hogy Belgrád szoros kapcsolatban állt ottani bűnözői csoportokkal, amelyeknek tagjai a politika felsőbb szintjeire felkapaszkodtak”

Nenad Rasics, a koszovói kormányban a szerbek közösségéért és visszatéréséért felelős miniszter szerint lesújtó, ami történt, és lesznek eddig nem tapasztalt következményei. Alighanem igaza lesz. Felgyorsít bizonyos folyamatokat, előrehoz, illetve a közvélemény szemében legitimál döntéseket. Világos, hogy a véget nem érő tárgyalgatással nem lehet elérni semmit. A koszovói albán és a szerb fél is kitart álláspontja mellett. Szerbia az észak-koszovói szerb járások szövetségének létrehozását, vagyis területi autonómiát akar, és csak azután hajlandó a kapcsolatok rendezéséről tárgyalni. Kurti viszont elutasítja, hogy ez legyen a feltétel a rendezéshez, hiszen egy ilyen állam az államban a koszovói alkotmánnyal is ellenkezik.

„Egymást kizáró álláspontok vannak az Európai Unióban is, amelynek egyes tagállamai még el sem ismerték Koszovó önálló államiságát, mint például Szlovákia”

Brüsszel mégis  egykori külügyminiszterére, Miroslav Lajčákra bízta a koszovói-szerb tárgyalások gondozását. Kurti „feljelentette” Macron francia elnöknél és Scholz német kancellárnál Lajčákot, amiért összejátszik  Szerbiával. Edi Rama albán miniszterelnök erre az ABC Newsnak adott interjújában úgy reagált, hogy  ezzel nem éri el célját, Koszovó helyzetének megszilárdítását, hanem magára haragítja az Egyesült Államokat és az Európai Uniót. Az utóbbinak, nem sok beleszólása van abba, hogy mi történik. Tehát, annyi a haragja, mint a jókedve.

„Az Egyesült Államokkal azonban komolyra fordulhat a dolog, mert egyre türelmetlenebbül akar <rendet vágni>. Pillanatnyilag két helyen égett a körmére ez a dolog a Balkánon, Montenegróban és Koszovóban”

Az előbbiben, Washington minden „jó tanácsa” ellenére sem sikerül egy maradéktalanul Nyugat-barát kormányt alakítani. Ha meg akarja tartani a keleti Adria-part fölötti ellenőrzést, montenegrói szakaszát előbb-utóbb a NATO ellenőrzése alá kell vonnia. Koszovóban pedig valamiféle nemzetközi protektorátus lehet a vége a többségi szerb lakosságú területeken. Egy-egy ilyen akció még kapóra is jön,  mert bizonyítja, milyen nagy  szükség van egy ilyen lépésre.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK