„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
„Albin Kurtinak tehát Alekszandar Vucsics szerb elnöktől eltérően, nem kedveznek a nemzetközi politikai viszonyok”
Fotó:EUROPRESS/Erkin Keci/ANADOLU/AFP
A februári választáson a Lëvizja Vetëvendosje (LVV) kapta a legtöbb szavazatot, 40,86 százalékot, ami 47 mandátumra elég a 12o fős parlamentben. Ahhoz mégsem eleget, hogy – mint eddig – egyedül kormányozzon. Hivatalos végeredmény egyelőre nincs, a külföldről beérkezett szavazatokat ugyan már megszámolták, de a Koszovóban leadott úgynevezett feltételes voksokat még nem.
A koszovói albán diaszpóra lélekszáma nem csekély. A Központi Választási Bizottság közlése szerint 104.924 Koszovóból elszármazott polgárnak van szavazati joga. Ők levélben, vagy a külképviseleteken voksolhattak. Közülük szűk 84 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, és a legnagyobb arányban (51,57 százalék) az LVV-re szavaztak.
„A Koszovóban leadott úgynevezett feltételes szavazatok is hozhatnak még változást. Ez a rendszer tulajdonképpen egy azonnali többfordulós választás”
A szavazás során a választó a jelölteket preferencia szerinti sorrendbe állítja, és az első preferenciákat megszámolják. Ha egyetlen jelöltnek sincs abszolút többsége, vagyis a leadott szavazatok több mint fele, akkor a két legtöbb szavazatot szerző jelölt kivételével mindegyik kiesik, és a rájuk leadott szavazatokat a választók következő preferenciái szerint osztják el a fennmaradó két jelölt között. Ez biztosítja, hogy a második számlálási körben egyik jelölt megszerezze a többséget, és így megválasztottnak nyilváníthassák.
„Egyelőre tehát nem tudni, pontosan ki nyerte a választást”
A néhány nappal ezelőtti állás szerint elvileg akár a Kurti-féle párt riválisai, a Koszovói Demokrata Párt( PDK) és a Koszovói Demokratikus Liga (LDK), valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Szociáldemokrata Kezdeményezés (NISMA) alkotta koalíció is esélyesnek tűnt a kormányalakításra, hiszen együttesen 53 mandátumra elegendő szavazatot kaptak. A választási kampányban egységfrontot alkottak Kurtival és pártjával szemben. Kemény szavak hangzottak el mindkét oldalról. Kurti maga is szokatlanul durva jelzőkkel illette politikai ellenfeleit. Bár a lakosság elsősorban a gazdasági helyzet miatt elégedetlen, az ellenzék a kampány során mégsem ezt lovagolta meg, hanem azt vetette Kurti szemére, hogy a nemzetközi politikában elszigetelte Koszovót. Sok múlik azon, hogy a nem szerb kisebbségek a maguk tíz mandátumával Kurti pártját támogatják-e, ahogy eddig tették, vagy átállnak a másik oldalra. Az LVV-nek még az előbbi esetben is szüksége van négy mandátumra ahhoz, hogy kormányt alakítson.
„Gazdasági tekintetben Koszovó valóban nem áll jól. Nagy a munkanélküliség, és különösen a fiatalok közül sokan úgy érzik, számukra otthon nincs perspektíva. Ugyanakkor, ami Koszovó nemzetközi elszigeteltségét okozhatja – de legalábbis hozzájárul ehhez -, az Kurtinak a a polgárok többsége által támogatott, <válasz intézkedéseken> alapuló politikája”
Koszovó az egykori Jugoszlávia túlnyomórészt albánok lakta autonóm tartománya volt. Hosszan tartó, többnyire fegyveres harcok árán 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit Szerbia azóta sem ismer el. Továbbra is saját területének tekinti. Az szerb kisebbség segítségével folyamatosan fenntartja a feszültséget, hogy éreztesse a főhatalmát Koszovó fölött.
Kurti volt az első miniszterelnök, aki visszavágott. Betiltotta például a szerbiai rendszámtáblák és a dinár, mint fizető eszköz használatát az észak-koszovói szerb többségű járásokban. Ilyen intézkedésekre válaszul támadták meg szerbiai paramilitáris erők a koszovói Banjska települést 2023 szeptemberében, és követtek el robbantásos merényletet a Koszovót ivóvízzel és villamos árammal ellátó rendszer ellen 2024 és 2025 fordulóján. Gazdasági téren sem mondható teljesen sikertelennek a Kurti-kormány, hiszen megemelte például a minimálbért, új szociális támogatásokat vezetett be, a Banjskában történtek után eredményesen vette fel a harcot a szerb bűnözői csoportok ellen.
„Általánosságban elmondható, hogy az abszolút többség birtokában egy működő demokratikus jogállamot és négy évig tartó stabilitást hozott Koszovóban. A lakosság azonban többet várt, de a választási eredményben közre játszhattak külső tényezők is”
Nem először. Donald Trump első elnöksége idején Richard Grenell volt az Egyesült Államok nyugat-balkáni külön megbízottja. 2020-ban ő buktatta meg Kurti első kormányát, amiért nem akarta aláírni a Washington által erőltetett, területcserén alapuló rendezést Szerbia és Koszovó között. Ilyen módon szűkre szabott, 50 napnyi hivatali idejében az ígért reformokból semmit sem tudott megvalósítani. Arra viszont ez a rövid idő is elég volt, hogy az Egyesült Államok észbe kapjon, Kurti nem fogja támogatni a Washingtonban kigondolt megállapodást Belgráddal, ezért kitervelje és végrehajtsa a leváltását. Sugalmazására az LDK kilépett a kormányzó koalícióból, hogy az megbukjon, és a Kurtinál „szófogadóbb” Avdullah Hoti ülhessen – választás nélkül – a miniszterelnöki székbe.
Egy mandátumnyi többsége azonban decemberben megszűnt. Ezért a koszovói polgároknak februárban 15 hónapon belül másodszor is az urnákhoz kellett járulniuk, és Kurti győzött. A „Washingtoni Megállapodás” nem hozott dicsőséget Trumpnak, mert 2020 őszén elbukta a választást. A tavalyi választáson azonban visszatért, és vele Grenell is, a „különleges küldetések” elnöki megbízottjaként. Az természetesen magában foglalja a Nyugat-Balkánt is, ahol – legkivált Szerbiában Grenell kiváló kapcsolatokkal rendelkezik.
„Sem ő, sem a gyors és egyszerű megoldásokban gondolkodó Trump nem veszítette el rokonszenvét Szerbia iránt”
Ezért Belgrád is tett egyet s mást. Így például a Trump család birtokába került a volt Védelmi Minisztérium épülete Belgrádban, amelyet mementóként a NATO-légicsapásokra évtizedekig romosan hagytak. Most szálloda lesz belőle. Grenell a februári választást megelőző időszakban nem nyilatkozott barátságosan Kurtiról. Sőt, azon sajnálkozott, hogy Koszovó függetlenségének napját nem ünnepelhette a volt államfővel, Hashim Thaçival, akit „jogtalanul” tartanak fogva Hágában, háborús bűnök elkövetésének vádjával. A Washingtoni Megállapodást Thaçival tárgyalta le, és remény volt rá, hogy ő is írja alá az amerikai fővárosban Alekszandar Vucsics szerb elnökkel. Európának azonban sikerült az utolsó pillanatban beelőzni. A volt koszovói elnök ellen vádat emeltek Hágában, így útirányt kellett váltania, a Fehér Háznak pedig gondoskodnia kellett a „pótlásáról”.
„Albin Kurtinak tehát Alekszandar Vucsics szerb elnöktől eltérően, nem kedveznek a nemzetközi politikai viszonyok”
Tulajdonképpen minden fontos hatalmi központ ellene van. Washington újra előveheti régi ötletét, az uniós tagságra még csak várakozó országokból összeálló úgynevezett „mini Shengent”, amit aztán Belgrád később „Nyitott Balkán” néven próbált eladni. Annak a végkifejlete nyilvánvalóan az lenne, hogy a két nagy, Albánia és Szerbia beszippantaná a kisebbeket, vagyis létrejönne egy nagyobb Szerbia és egy nagyobb Albánia. Ez a szerencsés végkifejlet lebeg Vucsics, de Edi Rama albán miniszterelnök szeme előtt is, azért nem támogatja a Koszovó önállóságához makacsul ragaszkodó Kurtit. Ha kikerül a kormányzásból, nem sokat ér a támogatása Észak-Macedónia jelenlegi kormányának. Annak bukása esetén ugyanis visszatérhet a hatalomba a Kurti ellenzékét támogató legnagyobb albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), amelynek elnöke jó kapcsolatokat ápol Edi Ramával.
Montenegró már „elesett”. „De facto” a Montenegró Jövőjéért (ZBCG) pártszövetség irányítja, az európai integrációs törekvések látszatát fenntartva gyakorlatilag Szerbia felé kormányozza. Valószínűleg nem véletlen, hogy a koszovói háború egykori hősének, Ramush Haradinajnak a pártját is hasonlóképpen hívják (Szövetség Koszovó Jövőjéért).
„Az sem sokkal jobb, ha a Trump-kormány újra előveszi az etnikai határokon alapuló területcserés megoldást, mert veszélyes folyamatot indíthat el a térségben”
Az „ultima ratio” a kapcsolatok rendezése az EU-val. Ám Brüsszel elképzelése az észak-koszovói szerb lakta járások területi autonómiájáról, vagyis egyfajta boszniai Szerb Köztársaságról Koszovóban – amint ez Bosznia-Hercegovinában már bebizonyosodott – szintén nem nevezhető jó ötletnek. Arról nem is beszélve, hogy több uniós tagállam, amelyeket szintén etnikai ellentétek feszítenek, el sem ismerte Koszovó önálló államiságát. Bárki kerüljön is kormányra Koszovóban, nem lesz könnyű dolga. Az Egyesült Államok nem fog visszariadni a gazdasági nyomásgyakorlástól, hogy szófogadásra bírja a vezetését. Az Európai Uniónak pedig gyakorlatilag már arra sincs eszköze, hogy akármilyen irányban nyomást gyakoroljon, amint ezt látjuk Bosznia-Hercegovinában.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
