„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Kusturica újragondolja a Bűn és bűnhődést

2019. júl. 17.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A filmrendező könyvében az uzsorás öregasszony öli meg Rogyion Raszkolnyikovot

Emir Kusturica #moszkvater

Emir Kusturica
Fotó:EUROPRESS/Pablo PORCIUNCULA/AFP

Oroszországban készítene filmet Fjodor Dosztojevszkij örökbecsű regénye, a Bűn és bűnhődés alapján Emir Kusturica. A világhírű bosnyák-szerb rendező azonban újragondolná Dosztojevszkijt. „Nagy álmom, hogy filmre vigyem Dosztojevszkijt, és életem végén meg is teszem. Már csak azért is, mert Szerbiában az élet nagyon hajaz Dosztojevszkijre. Ez azonban egy nagyon modern átirat lesz. Már írom Dosztojevszkij motívumai alapján a könyvet, és ezt forgatom majd le” – részletezte Kusturica.

„Annyit elárulhatok, hogy nálam az uzsorás öregasszony öli meg Rogyion Raszkolnyikovot”

– avatta be a terveibe a rendező az orosz újságírókat a szentpétervári „EtoEtno” etnozenei fesztiválra érkezve. Elmondta azt is, hogy a filmben nem játszana.

Kusturica elmondta azt is, hogy jelenleg Csingiz Ajtmatov Dzsingisz kánról írt novellájából készít filmet. „Nyugaton csak hódító vademberként beszélnek Dzsingisz kánról, ám mikor Ajtmatovot olvasom, megnyílik előttem a hadvezér katonáinak humanitása is. Minél többet olvasok a kánról, annál biztosabb vagyok abban, hogy a Nyugat soha nem maradt volna fenn a Kelet nélkül, és soha nem vált volna civilizációs központtá” – fejtegette orosz újságíróknak Kusturica.

A filmjeiben rejlő tragikomikumról beszélve nem gondolja, hogy ez különleges lenne, hisz ez ott van Csehov és Gogol műveiben is. Ennél jobban izgatja a szabadság kérdése. Mint a rendező megjegyzi, manapság a szabadságot egyre nehezebb megőrizni. Felidézi a gyerekkorát is, amikor irigykedve nézte a cigányok szabadságát, amely a többségi társadalom számára akkor sem volt elérhető.

A bosnyák származású, szerbbé vált, majd magát jugoszlávnak tartó filmrendező ma már nem nevezi magát jugoszlávnak.

„Jugoszlávia egy felülről szervezett konstrukció volt, aminek semmi köze a nemzeti identitáshoz”

Az Oroszországban rendkívül népszerű Kusturica együttesével, a The No Smoking Orchestrával érkezett Szentpétervárra, ahol  fellépésük a fesztivál csúcspontja volt. Ennek kapcsán elmondta, hogy amit ők játszanak, az nem igazán folk.

„A mi zenénk inkább öngyógyító pszichoterápia. Azért játszunk, hogy az emberek jobban érezzék magukat és egymást”

– mondta Kusturica, megjegyezve, hogy amit ők játszanak, az nagyon szláv, egyfajta nosztalgikus harmónia, amely nagyon közel áll az orosz lélekhez.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a weboldalra Kustorica kapcsán. Sok érdekes cikket olvastam itt az elmúlt napokban. Köszönettel: M. Kata

KAPCSOLODÓ CIKKEK

„Zsámbéki Gábor 1987-es előadása a Katona József Színházban ennek a történelmi jelentőségű folyamatnak az egyik, talán a legfontosabb fordulópontját ragadta meg, és a közönséggel hét évig tartó „együtt lélegzése” során maga is egyik fontos tényezőjévé vált az új magyar nemzeti tudat pozitív alakulásának” #moszkvater

Revizorok

Szerzőnk Gogol Revizorjának különböző előadásain keresztül fogja meg a világban zajló, zajlott változásokat. Egészen odáig, hogy mit keresett Gogol keserű…

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK