
„Alex Garland filmje valójában nem is polgárháborút ábrázol az Egyesült Államokban, vagy pontosabban nem is egészen polgárháborút”
Forrás:IMDb
Donald Trump a davosi beszédében sem mulasztotta el alázni az Európai Uniót. Szavaiból az is kiolvasható volt, hogy amennyiben nem lesz valamilyen megegyezés Grönlandról, akkor kiszáll a NATO-ból, és nem védi meg tovább Európát egy esetleges külső támadástól. Beszélt arról is, hogy a NATO rosszul működik, és nem bízik abban, hogy a kölcsönös védelemről szóló 5. cikkelyt az európaiak valaha is betartanák, és az Egyesült Államok segítségére sietnének. Felrótta azt is, hogy a NATO megalakulása óta gyakorlatilag minden katonai kiadást Amerika állt, így aztán egyáltalán nem nagy elvárás az eddig ingyenélő európaiaktól, hogy egy jórészt lakatlan jégdarabot átadjanak. Hogy látva ezt a nyugati belháborút, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping hátradől, és kér egy kávét vagy teát, esetleg pezsgőt, az Trumpot egyáltalán nem érdekli.
„Erről a helyzetről a 2024-ben bemutatott Polgárháború című film jut az eszünkbe, hiszen Alex Garland a jövőbe látott”
A film az amerikai összeomlás víziója, főszerepben egy alkalmatlan elnökkel, akit fanatikus támogatók és fasiszta csatlósok támogatnak. Garland egy olyan erőszakos jövőt jósolt meg, amelyben képtelenek vagyunk kompromisszumot kötni és megérteni egymást, de erre a végzetes prognózisra nem kínált semmilyen megnyugtató megoldást, ami azt jelenti, hogy a nézők magukra maradtak a kétségeikkel.
„Alex Garland filmje valójában nem is polgárháborút ábrázol az Egyesült Államokban, vagy pontosabban nem is egészen polgárháborút”
A NATO invázióját mutatja be az Egyesült Államokban, mivel a lázadó Texas nem nyugati állam. A „nyugati erők” kifejezésnek ebben a kontextusban csak egy jelentése van, ez lenne az a bizonyos „kollektív Nyugat”. Csak nem mondják ki közvetlenül. Az elnök, aki harmadszorra is pályázott, valószínűleg úgy döntött, hogy kilép a NATO-ból, és talán Grönlandot is annektálja, ki tudja. Aztán a NATO úgy döntött, hogy cselekszik, és az amerikai katonai parancsnokság, az elnöki személyi gárda és a milícia egységei kivételével, az irányítása alá került.
„Elképzelhető egy ilyen forgatókönyv?”
Még két éve is valószínűtlennek tűnt, ma azonban egészen hihetőnek tűnik. Csak abban bízhatunk, hogy ennyire azért a szereplők nem engedik el a fantáziájukat a globális forgatókönyv írói. Bár ha a Jonathan Swifttől Aldous Huxley-n át George Orwellig a részben vagy egészben beteljesült negatív utópiákra gondolunk, akkor nem lehetünk nagyon optimisták.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Horváth Ervin says:
Ez a “képtelenek vagyunk kompromisszumot kötni” kifejezés nagyon-nagyon veszélyes és hazug.
A becsület kössön kompromisszumot az aljassággal? A saját munkájukból élő, emberhez méltó életminőségre vágyó és normális értékrendet valló emberek közzenek kompromisszumot azokkal, akik erőszakos kőkorszaki idegenekkel árasztják el a hazájukat, összeomlasztva a közbiztonságot, a jövőt, a reményeket, az állami emberbiztonsági funkciókat (egészségügy, rendvédelem, oktatás, nyugdíj, stb), undorító genderborzalommal tömik az ovodásokat, hogy átműtéshez kapjanak kedvet, “zöld” hantarendszerre alapozva taszigálják a dolgozó középosztályt a nyomor felé …
Nem nyújtom tovább, úgyis tudom, hogy a kommentem nem fog megjelenni (szokás szerint), de remélem, hogy legalább a moderátor elolvassa és elgondolkodik rajta
HandaBandy says:
Nem tisztem továbbra sem megvédeni a moszkvater.com-ot, de ez a fórum még mindig az egyik legtoleránsabb hely a disputára. Csupán a civilizált hangvétel az elvárás, de ez gondolom semleges és realizálható igény.
csakafidesz says:
Negativ utópia sok van. Jonathan Swift-től Aldous Huxley-ig sokan írtak már részben beteljesült negatív utópiát. Talán a legismertebb George Orwell (=Erich Blair) 1984 c. könyve amely sok vonatkozásban már teljesült is. A “Szép Új világ” (=Brave New World) korán eljött. Egyik kollegám nevetve idézte Huxley-t amikor két belőtt fickót láttunk az utcán. “Szóma, ha mondom, segít a gondon”, és ha belegondolunk ennyi narkomán, szedált egyén korábban nem mászkált Magyarországon.
A liberálisok gondolatvilága pedig kisértetiesen hasonlít az orwelli utópiára, az “újbeszél” nyelvhasználattal, “duplagondol” eszmékkel. A permanens háborúk kora már itt van, és a jövő ilyen aspektusból reménytelen.