„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Ijesztő globális forgatókönyv

2026. jan. 25.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Trump ugyan visszakozott, és a korábbi fenyegetéseit némiképp enyhítve Davosban kijelentette nem akar erőszakot alkalmazni Grönland megszerzéséért. Az európai fősodor ettől azonban még aligha nyugodhat meg, hiszen Washington Európára deklaráltan problémaként tekint, a NATO-t pedig egyre inkább teherként érzi. S hogy mennyire így van, azt mutatja, az amerikai elnök a közösségi médiában megosztott egy bejegyzést, amelyben a szerző azt állította, hogy „Oroszország és Kína mumus”, miközben a valódi fenyegetés belső, és az ENSZ-től és a NATO-tól származik. Erről a nyugati blokkon belül egyre mélyülő szakadékról eszünkbe juthat Alex Garland különös filmje, a Polgárháború.

„Alex Garland filmje valójában nem is polgárháborút ábrázol az Egyesült Államokban, vagy pontosabban nem is egészen polgárháborút” #moszkvater

„Alex Garland filmje valójában nem is polgárháborút ábrázol az Egyesült Államokban, vagy pontosabban nem is egészen polgárháborút”
Forrás:IMDb

Donald Trump a davosi beszédében sem mulasztotta el alázni az Európai Uniót. Szavaiból az is kiolvasható volt, hogy amennyiben nem lesz valamilyen megegyezés Grönlandról, akkor kiszáll a NATO-ból, és nem védi meg tovább Európát egy esetleges külső támadástól. Beszélt arról is, hogy a NATO rosszul működik, és nem bízik abban, hogy a kölcsönös védelemről szóló 5. cikkelyt az európaiak valaha is betartanák, és az Egyesült Államok segítségére sietnének. Felrótta azt is, hogy a NATO megalakulása óta gyakorlatilag minden katonai kiadást Amerika állt, így aztán egyáltalán nem nagy elvárás az eddig ingyenélő európaiaktól, hogy egy jórészt lakatlan jégdarabot átadjanak. Hogy látva ezt a nyugati belháborút, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping hátradől, és kér egy kávét vagy teát, esetleg pezsgőt, az Trumpot egyáltalán nem érdekli.

„Erről a helyzetről a 2024-ben bemutatott Polgárháború című film jut az eszünkbe, hiszen Alex Garland a jövőbe látott”

A film az amerikai összeomlás víziója, főszerepben egy alkalmatlan elnökkel, akit fanatikus támogatók és fasiszta csatlósok támogatnak. Garland egy olyan erőszakos jövőt jósolt meg, amelyben képtelenek vagyunk kompromisszumot kötni és megérteni egymást, de erre a végzetes prognózisra nem kínált semmilyen megnyugtató megoldást, ami azt jelenti, hogy a nézők magukra maradtak a kétségeikkel.

„Alex Garland filmje valójában nem is polgárháborút ábrázol az Egyesült Államokban, vagy pontosabban nem is egészen polgárháborút”

A NATO invázióját mutatja be az Egyesült Államokban, mivel a lázadó Texas nem nyugati állam. A „nyugati erők” kifejezésnek ebben a kontextusban csak egy jelentése van, ez lenne az a bizonyos „kollektív Nyugat”. Csak nem mondják ki közvetlenül. Az elnök, aki harmadszorra is pályázott, valószínűleg úgy döntött, hogy kilép a NATO-ból, és talán Grönlandot is annektálja, ki tudja. Aztán a NATO úgy döntött, hogy cselekszik, és az amerikai katonai parancsnokság, az elnöki személyi gárda és a milícia egységei kivételével, az irányítása alá került.

„Elképzelhető egy ilyen forgatókönyv?”

Még két éve is valószínűtlennek tűnt, ma azonban egészen hihetőnek tűnik. Csak abban bízhatunk, hogy ennyire azért a szereplők nem engedik el a fantáziájukat a globális forgatókönyv írói. Bár ha a Jonathan Swifttől Aldous Huxley-n át George Orwellig a részben vagy egészben beteljesült negatív utópiákra gondolunk, akkor nem lehetünk nagyon optimisták.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Ez a “képtelenek vagyunk kompromisszumot kötni” kifejezés nagyon-nagyon veszélyes és hazug.
    A becsület kössön kompromisszumot az aljassággal? A saját munkájukból élő, emberhez méltó életminőségre vágyó és normális értékrendet valló emberek közzenek kompromisszumot azokkal, akik erőszakos kőkorszaki idegenekkel árasztják el a hazájukat, összeomlasztva a közbiztonságot, a jövőt, a reményeket, az állami emberbiztonsági funkciókat (egészségügy, rendvédelem, oktatás, nyugdíj, stb), undorító genderborzalommal tömik az ovodásokat, hogy átműtéshez kapjanak kedvet, “zöld” hantarendszerre alapozva taszigálják a dolgozó középosztályt a nyomor felé …
    Nem nyújtom tovább, úgyis tudom, hogy a kommentem nem fog megjelenni (szokás szerint), de remélem, hogy legalább a moderátor elolvassa és elgondolkodik rajta

    • Nem tisztem továbbra sem megvédeni a moszkvater.com-ot, de ez a fórum még mindig az egyik legtoleránsabb hely a disputára. Csupán a civilizált hangvétel az elvárás, de ez gondolom semleges és realizálható igény.

  2. Negativ utópia sok van. Jonathan Swift-től Aldous Huxley-ig sokan írtak már részben beteljesült negatív utópiát. Talán a legismertebb George Orwell (=Erich Blair) 1984 c. könyve amely sok vonatkozásban már teljesült is. A “Szép Új világ” (=Brave New World) korán eljött. Egyik kollegám nevetve idézte Huxley-t amikor két belőtt fickót láttunk az utcán. “Szóma, ha mondom, segít a gondon”, és ha belegondolunk ennyi narkomán, szedált egyén korábban nem mászkált Magyarországon.
    A liberálisok gondolatvilága pedig kisértetiesen hasonlít az orwelli utópiára, az “újbeszél” nyelvhasználattal, “duplagondol” eszmékkel. A permanens háborúk kora már itt van, és a jövő ilyen aspektusból reménytelen.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

A mélyülő energiaválság győztese Oroszország

2026. márc. 9.
Az Irán megtámadása, majd ezt követően a Közel-Keleten megnövekedett feszültség miatt jelentősen emelkedett az orosz olaj és gáz iránti glob...

Irán(y) a pokol

2026. márc. 7.
Hová tartunk? Irán(y) a pokol! Hogyan árt a Nyugatnak ez háború? Michael von der Schulenburg, az Európai Parlament képviselője és korábbi EN...

Tudósítás az AI háború frontvonaláról

2026. márc. 8.
Ha ma valaki azt mondja, hogy „mesterséges intelligencia”, a legtöbben egy beszélgetős programra gondolnak. Olyanra, ami válaszol, szöveget ...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK