„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
Két napig tartó tárgyalás után, Donald Trump elnök jelenlétében, a Fehér Ház híres „ovális irodájában” írta alá a dokumentumot Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök és Alekszandar Vucsics szerb államfő 2020. szeptember 4-én
Fotó:EUROPRESS/Brendan Smialowski/AFP
Történelmi megállapodás született a koszovói-szerb gazdasági kapcsolatok rendezéséről, állítja Washington, s nem győzi hangsúlyozni annak jelentőségét a két ország gazdasági növekedése, polgáraik életszínvonalának növekedése szempontjából. Két napig tartó tárgyalás után, Donald Trump elnök jelenlétében, a Fehér Ház híres „ovális irodájában” írta alá a dokumentumot Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök és Alekszandar Vucsics szerb államfő.
„Fontos áttörést ért el a két ország vezetője a gazdasági kapcsolatok rendezése terén, amiben már alig valaki reménykedett”, hangsúlyozta Trump elnök pénteken a ceremónia után. Az EU égisze alatt évek óta folyó egyezkedések után, amelyek semmilyen eredményre sem vezettek, az Egyesült Államok kormánya hívta fel a feleket, hogy a gazdasági növekedésre és a munkahely teremtésre összpontosítsanak, s így győzzék le a köztük fennálló nézeteltéréseket.
„Érthető a lelkesedés, hiszen ez mégiscsak jó pont Trumpnak a novemberi választás előtt”
Az EU-nak is sikerült ezzel mattot adni, miután az – ahogy Washington állítja, egy puccsal – az egyik potenciális aláíró, a koszovói elnök, Hashim Thaçi elleni vádirat nyilvánosságra hozatalával júliusban meghiúsította a megállapodás tető alá hozatalát.
Valójában mit is tartalmaz ez a megállapodás, és csakugyan közelebb kerültek-e általa a felek a kapcsolatok rendezéséhez? Első pillantásra úgy tűnik, nagyobb az egész füstje, mint a lángja. Ha hinni lehet a kiszivárogtatásoknak,
„a dokumentumnak van néhány érdekes pontja, amely egyáltalán nem illik bele egy kétoldalú gazdasági megállapodásba, s az sem világos, miként fogja a két ország közötti közeledést szolgálni”
Vucsics a szerb közvélemény számára sietett nyilvánvalóvá tenni, hogy Koszovó elismeréséről szó sincs benne. Az erre vonatkozó szándékot már a kezdet-kezdetén meghiúsította. Azt nyilatkozta továbbá, hogy ezt a megállapodást Szerbia az Egyesült Államokkal kötötte, nem pedig Koszovóval.
Ezt persze amerikai részről azonnal cáfolták, de a dolog mégsem ennyire egyértelmű. Koszovó függetlenségének elismeréséről valóban nincs szó a szövegben. Az ezzel való bajlódást Trump nagyvonalúan az európaiakra hagyta. Hoti és Vucsics hétfőn találkoznak ismét, mégpedig Párizsban, ahol Koszovó államjogi státusa, illetve az uniós csatlakozás lesz a téma. Amennyire az első állítás igaz, a második annyira sántít, de mégsem teljesen hamis.
„Mindkét fél, úgy a koszovói albán, mint a szerb a maga szövegváltozatát írta alá”
Ez pedig azzal magyarázható, hogy a két szöveg egy pontban különbözik. Míg Szerbia kötelezettséget vállalt arra, hogy izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe helyezi, s ott gazdasági képviseletet nyit, Koszovó esetében ez a pont csak a viszony normalizálására és diplomáciai kapcsolatok létesítésére vonatkozik.
Koszovó túlnyomórészt muszlim lakosságú, úgyhogy Trump ezt a kokárdát is kitűzheti a kalapjára, a szaúd-arábiai mellé. Több további pont is van, amely nem tartozik „szigorúan” a koszovói-szerb gazdasági kapcsolatok tárgykörébe. Ilyen például a kötelezettségvállalás a homoszexualitás dekriminalizálására vonatkozó erőfeszítésekre az azt még mindig üldöző 69 országban. Az energiaforrások diverzifikálására vonatkozó pont egyértelműen a szerbiai orosz befolyás csökkentésére irányuló amerikai szándék eredménye. Kína rohamos térhódítását pedig Washington az 5G rendszer telepítéséből való kizárásának, illetve részvétele korlátozásának ezen egyezménybe való belefoglalásával kívánja elérni.
„Mindkét vállalás teljesítése bajos lesz Szerbiában, ahol az energiaipar jórészt orosz kézben van, s a kínaiak is megvetették már a lábukat az elektronikus kommunikációs szektorban”
Úgy Szerbia, mint Koszovó kötelezettséget vállalt a Hezbollah terrorszervezetté nyilvánítására, területükön tapasztalt tevékenységük, beleértve a pénzügyi tranzakciókat is, korlátozására, erre vonatkozó jogszabályok megalkotására.
Mi válhat közvetlenül az aláíró országok javára? A javaslatként tavaly felmerült „mini Schengen”, vagyis a személyi igazolvánnyal való határátlépés által nyújtott lehetőségek kihasználása, az együttműködés és információcsere egymás között, és a Balkán-félszigeten megvalósuló szélesebb körű amerikai együttműködés keretében, bizonyos közlekedés-infrastrukturális projektek megvalósítása amerikai közreműködéssel. Egy éves moratórium Koszovó részéről nemzetközi szervezeti tagságra vonatkozó kérelmek beadására, Szerbia részéről pedig a kampány folytatására Koszovó elismerése, illetve nemzetközi szervezeti tagsága ellen.
„Ilyen lehetne a részben szerb, részben koszovói területen található Gazivode víztározó is”
Ennek a mindkét fél számára, úgy vízellátási, mint energetikai szempontból fontos objektumnak a megosztására, illetve hasznosítására az Egyesült Államok energetikai minisztériuma ajánlkozik. A gát és a hozzá tartozó létesítmények Észak-Koszovó szerb lakta területén vannak, s mivel a létesítés költségeit Szerbia állta, a Jugoszlávia felbomlása utáni vagyonmegosztásban a hitelek törlesztését is magára vállalta, a szerbek továbbra is a saját kezükben akarják tartani az irányítást. A víztározó azonban gazdaságilag Koszovó középső része számára a legfontosabb, így az albánok is igényt tartanak rá.
Hoti egyetlen szavazat többséggel rendelkezik a parlamentben. Ebbe az eddig is heves indulatokat kiváltott osztozkodásba belebukhat a kormánya, s egy választáson visszajöhet Kurti, aki ennek az egyezménynek több pontjába nem ment volna bele. Richard Grenell, Trump koszovói különmegbízottja úgy fogalmazott, hogy a megállapodásnak köszönhetően lehetőség nyílik az amerikai és az európai tőke számára, hogy befektessen Koszovó természeti kincseinek kiaknázásába.
„Alighanem ez volt a függetlenség lelkes támogatásának egyik oka is, de Belgrád nem hagyta magát, s a szövevényes tulajdonlási ügyeken elbukott a nagy üzlet”
Nagy valószínűséggel ezután is így lesz, mindaddig, amíg meg nem oldódik a terület államjogi státusa. Ehhez pedig az kell, hogy Belgrád elismerje önállóságát. Meg is tenné, de megkéri az árát. Hogy hétfőn mit tud ajánlani az EU, azt a jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz megjósolni. Vagyis amerikai fanfárok ide vagy oda, a koszovói saga nem ért véget, de Trump diadalának fénye talán kitart a novemberi elnökválasztásig.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
