„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Lebuktatta Belgrádot a volt amerikai nagykövet

2026. aug. 09.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Szerbia Oroszország első számú szövetségese a Balkánon. A két népet erős történelmi és kulturális szálak kötik össze, így aligha meglepő Vlagyimir Putyin látványos népszerűsége Szerbiában, amely nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, és Aleksandar Vucsics elnök is többször járt Moszkvában. Ennek ellenére azonban az sem váratlan, hogy az Oroszország mellett a Nyugat felé is nyitott Szerbia e hintapolitika jegyében Ukrajnának is szállított fegyvereket. Erről osztott meg részleteket Volodimir  Zelenszkij szerbiai útja előtt Christopher Hill, az Egyesült Államok korábbi belgrádi nagykövete.

„Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen a 2022-es ukrajnai inváziójával kapcsolatban. Belgrád szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával az energiaszektorban. Aleksandar Vucsics szerb elnök, aki 2017 óta van hivatalban, Moszkvában többször is találkozott Vlagyimir Putyinnal” #moszkvater

„Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen a 2022-es ukrajnai inváziójával kapcsolatban. Belgrád szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával az energiaszektorban. Aleksandar Vucsics szerb elnök, aki 2017 óta van hivatalban, Moszkvában többször is találkozott Vlagyimir Putyinnal”
Fotó:EUROPRESS/SHAMIL ZHUMATOV/POOL/AFP

Volodimir Zelenszkij augusztus 8-án első alkalommal látogatott Belgrádba. A vizit szimbolikus jelentőségét az adja, hogy Szerbia Moszkva hagyományos partnere. „El kell húznunk a szerbeket Oroszországtól” – fogalmazott az AP-nek egy a kijevi hatalomhoz közel álló forrás. Az ukrán hatalom abban bízik, hogy Zelenszkij belgrádi látogatása pofon lesz Moszkvának.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Alekszandar Vucsics külön kiemelte, hogy Ukrajna nem ismerte el Koszovó függetlenségét, és a korábban Ukrajnában megrendezett Délkelet-Európa–Ukrajna csúcstalálkozókra sem hívták meg Pristina képviselőit. Kijelentette, Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását és európai uniós csatlakozását, a két ország pedig a gazdasági, energetikai, mezőgazdasági és infrastrukturális együttműködés erősítésére törekszik. Mint fogalmazott,

„Ukrajna számíthat Szerbia teljes támogatására az európai uniós csatlakozási folyamat során”

Hozzátette viszont, hogy Szerbia számára jelenleg nem reális, hogy a közeljövőben az Európai Unió tagjává váljon, inkább az egységes piachoz történő mielőbbi csatlakozás a cél. A szerb elnök kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az uniós tagállamok között megteremthető az egyhangúság a bővítés felgyorsításához. Szerinte az EU egyes meghatározó tagállamaiban olyan mély politikai válság alakult ki, amely a következő időszakban megnehezítheti az érdemi előrelépést. Erre reagálva Zelenszkij elnök később kijelentette, hogy Ukrajnának nincs ideje kételkedni az európai uniós csatlakozás lehetőségében, az ország háborúban áll, és pontosan tudja, milyen jövőt akar magának. Az ukrán elnök nagyra értékelte Szerbia támogatását, valamint azt, hogy Belgrád tiszteletben tartja az ország függetlenségét és területi integritását. Megerősítette, hogy Kijev álláspontja Koszovó elismerésének kérdésében nem változott. Erre válaszul eltávolították Pristina központjából azt a nagyméretű ukrán zászlót, amelyet a háború kitörése után az ukrán néppel vállalt szolidaritás jeleként emeltek.

„Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen a 2022-es ukrajnai inváziójával kapcsolatban. Belgrád szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával az energiaszektorban. Aleksandar Vucsics szerb elnök, aki 2017 óta van hivatalban, Moszkvában többször is találkozott Vlagyimir Putyinnal”

Egyáltalán nem lehet véletlen, hogy éppen a látogatás előtt tálalt ki az Egyesült Államok korábbi szerbiai nagykövete a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német újságnak nyilatkozva elmesélte, hogy Washington harmadik országokon keresztül miként segítette elő a szerb lőszer Ukrajnába szállítását, valamint hogyan koordinálta a katonai együttműködést Belgrád és Kijev között. Washington ezzel az interjúval is igyekszik sakkban tartani a Moszkvához amerikai szempontból túlságosan közel álló Szerbiát

„Belgrádi megbízatásom elején az ukrán nagykövet egy listával keresett meg az Ukrajnának elengedhetetlenül szükséges fegyverekről. A nagykövetség munkatársai ellenőrizték, hogy a szerbek képesek-e teljesíteni ezeket a kéréseket” – mondta Hill, aki 2022 és 2025 között volt az Egyesült Államok szerbiai nagykövete. Mint hozzátette, az Egyesült Államok elkezdte szervezni jelentős mennyiségű szerb lőszer beszerzését, amely a nagykövet szavai szerint létfontosságú volt Ukrajna számára.

„Szerbia korábban többször is kijelentette, hogy soha egyetlen lőszert sem adott el Ukrajnának. „Ez formálisan igaz is. A szállítások ugyanis közvetítőkön keresztül történtek, például Lengyelországban vagy a Cseh Köztársaságban. Innen szállították a fegyvereket Ukrajnába Szerbia részvétele nélkül. Belgrád persze tisztában volt vele, hogy nem Lengyelország és Csehország a fegyverek végső címzettje”

Ezek az üzletek persze nem maradtak észrevétlenül az orosz fél számára, és ezt Moszkva folyamatosan fel is vetette a szerb elnöknek. A nyilvánosan bírálatokat megelőzte több magánjellegű figyelmeztetés. Hill szerint az amerikai fél számára fontos volt, hogy Szerbia e lépéseit ne a haszonszerzés, hanem a Szerbia és Ukrajna közötti folyamatos és hosszú távú kapcsolatok kontextusában kontextusában értelmezzék. Hill fordulópontnak tekinti Vucsics és Zelenszkij 2023. augusztusi athéni találkozóját, ahol a két elnök megállapodott az együttműködés elmélyítésében, majd ezt követően megkezdték annak megvalósítását.

„Mint az amerikai nagykövet is megerősítette, az orosz fél természetesen rendkívül elégedetlen volt az Ukrajna és Szerbia közötti kapcsolatok erősödésével”

Hill szerint ez magyarázza Moszkva Belgráddal szembeni nyilvános kritikáját, amelynek jelentőségét állítása szerint – tekintettel a szerbiai közhangulatra – nem szabad alábecsülni. Washingtont az is aggasztotta, hogy Szerbiát kétkulacsos politikával vádolhatják. Felróhatják neki, hogy Belgrád mindkét félnek fegyvert szállít.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Sencsen lesz az új Jalta?

    2026. nov. 13.
    Idén november 18-án és 19-én 37. alkalommal rendezik meg a 21 tagállamból álló APEC, vagyis az Ázsiai és Csendes-Óceáni Együttműködés csúcst...

    Németország új világháborút erőltet

    2026. nov. 12.
    Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

    Pénz nincs, de hajrá, Ukrajna!

    2026. nov. 12.
    Az Európai Unión kívüli szövetségesek Ukrajnának szánt pénzügyi támogatása a 2026-os 19 milliárd euróról jövőre mindössze 4 milliárdra zuhan...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater