„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A találkozó utáni nyilatkozatok és a médiában kiszivárgott hírek alapján Trump egyik kérdésre sem reagált pozitívan”
Fotó:EUROPRESS/Brendan SMIALOWSKI/AFP
Zelenszkij és Trump találkozóa előtt előestéjén az ukrán hatóságok – mint általában -nagy várakozásokat fogalmaztak meg. Elsősorban egy úgynevezett energiafegyverszünet megkötéséről volt szó, egyik részről az olajfinomítók elleni csapások beszüntetéséről, míg a másikról az ukrán energiaellátás elleni támadások felfüggesztéséről. Trump ettől a dízelárak csökkentését várja. Mint a Strana.ua azonban ennek kapcsán megjegyzi, diplomáciai források eleve úgy vélték, hogy Kijevben azért nem fűztek különösebb reményt ehhez az újabb találkozóhoz.
„Ehhez képest a mintegy 40 perces megbeszélés után tartott tájékoztatón Zelenszkij ismét kijelentette, hogy a háború még a tél beállta előtt véget érhet”
Ezt a gondolatot aztán többször is visszatért, megjegyezve, hogy ehhez sok mindenre van szükség, elsősorban a Moszkvára nehezedő fokozott nyomásra. A találkozó hivatalosan bejelentett eredményei alapján ugyanakkor nem született konkrét döntés, és még az „energiafegyverszünet”, nemhogy a teljes tűzszünet tekintetében sem történt áttörés. Ez egyébként újabb jele annak, hogy a tűzszünettel időt akarnak nyerni, ezért szorgalmazzák azt. A tűzszüneti felhívás mindig akkor érkezik, amikor Ukrajna jelentős veszteségeket szenved. Korábban, amikor az olajfinomítók elleni támadások hatékonynak tűntek, sem Zelenszkij, sem a támogatói nem sürgették a tűzszünetet.
„S hogy mit is akart Kijev elérni?”
Először is, az energiaszünet ötletének népszerűsítésével – Trumpnak a finomítók elleni csapások leállítására irányuló felhívásai alapján – a Strana.ua elemzése szerint abban reménykedtek, hogy Oroszország elutasítja ezt az ötletet, ami után rávehetik Trumpot, hogy kényszerítő intézkedésként „pokoli szankciókat” vezessen be Moszkvával szemben. Másodszor, abban bíztak, hogy megállapodásra jutnak a légvédelmi rakéták szállításáról. Emellett azt tervezték, hogy politikai beleegyezést szereznek Trumptól a Starlink jel orosz terület elleni csapásokhoz történő elosztásához.
„A találkozó utáni nyilatkozatok és a médiában kiszivárgott hírek alapján Trump egyik kérdésre sem reagált pozitívan”
A Patriot rakétákkal kapcsolatban a vita az ukrajnai gyártásukról szólt. Ráadásul Zelenszkij nyilatkozatai alapján a konkrét időkeret sem világos. A Fehér Ház ezután fontosnak tartotta tisztázni, hogy a gyártási engedély átadásáról még nem született végleges döntés. Közben pletykák keringenek arról, hogy ígéretet tettek a Patriot rakéták szállítására, de korlátozott mennyiségben – körülbelül 10 darabról van szó -, ami nem elég a tél átvészeléséhez. A Starlinkkel kapcsolatban Trump Muskhoz irányította Zelenszkijt, aki nemrégiben elutasította Kijev kérését. A „pokoli szankciókkal” kapcsolatban Trump kitért a kivetésük lehetőségére, kijelentette ugyanakkor, hogy „szükség esetén” megteszi. Jelzés értékű az is, hogy az Egyesült Államok nem adta nevét az Európai Unió és Ukrajna oroszellenes nyilatkozatához, amelyet Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője terjesztett az ENSZ elé Andrej Szibiha ukrán külügyminiszterrel karöltve. A nyilatkozathoz egyébként egyetlen afrikai és dél-amerikai ország sem csatlakozott.
„A <pokoli szankciók> kérdése azonban csak közvetve kapcsolódik Ukrajnához. Fő céljuk az orosz kőolajtermékek kiszorítása a globális piacról az amerikai olaj- és gázipari vállalatok, valamint az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeseinek profitjának maximalizálása érdekében”
Ez a terv azonban nem valósítható meg mindaddig, amíg a Hormuzi-szoros blokád alatt áll, és a Bab el-Mandeb-szorost a lezárás fenyegeti. A térségben Irán megtámadása után előállt helyzetben ugyanis hatalmas mennyiségű közel-keleti olaj tűnt el a piacról. Ebben a helyzetben, még akkor sem fognak lemondani az orosz olajról, ha az Egyesült Államok 100 százalékos vámot vet ki az orosz energiahordozókat vásárló országokra. Különben ugyanis nem lesznek képesek biztosítani saját üzemanyag-ellátásukat egy beszűkült piacon. A „pokoli szankciók” kivetésének elsődleges, alapvető feltétele tehát Hormuz blokkolásának feloldása és a közel-keleti helyzet normalizálása. Természetesen még ebben az esetben sem magától értetődő, hogy Trump bevezeti ezeket – felhasználhatná őket például a Kremllel folytatott tárgyalásokhoz -, de e feltétel nélkül biztosan nem fognak működni. Ami pedig Iránt és a vele folytatott tárgyalásokat illeti, egyelőre nincsenek konkrétumok.
„Az úgynevezett energiatűzszünetet illetően a labda lényegében Trump térfelén pattog. A Kreml már kinyilvánította, hogy két feltétel mellett hajlandó ebbe beleegyezni”
Először is, Ukrajna nemcsak a finomítók, hanem a kikötők és a hajózás elleni támadásokat is beszünteti. Zelenszkij már jelezte, hogy beleegyezik ebbe, ha Oroszország hasonló intézkedéseket tesz. Másodszor, a Nyugat feloldja az orosz olaj- és gázexportra kivetett szankciókat. Míg az európaiak valószínűleg nem fognak beleegyezni egy ilyen lépésbe, Trump elvileg gyorsan feloldhatná az amerikaiak által korábban bevezetett korlátozásokat, lényegében teljesítve a Kreml feltételét. Ez elegendő lenne ahhoz, hogy Oroszország gond nélkül eladhasson olajat a világ bármely pontján, kivéve Európát.
„Ezért az, hogy Trump hajlandó-e feloldani az Oroszország elleni szankciókat egy <energiatűzszünetért> cserébe, most kulcsfontosságú kérdés”
Ez ugyanis azt is feltárja, hogy Washington hajlandó-e lépéseket tenni Moszkva érdekében, ami közvetlenül befolyásolhatja a további tárgyalások menetét, sőt akár azok újraindítását is. Egyelőre azonban kevés jel mutat arra, hogy az Egyesült Államok felkészült volna egy ilyen lépés megtételére. Arra sincs sok esély, hogy Kijev és Oroszország hajlandó lenne bármilyen jelentős kölcsönös engedményt tenni.
Kijev abban reménykedik, hogy az orosz energia- és egyéb létesítmények elleni folyamatos csapások kimerítik az orosz költségvetést, széles körű elégedetlenséget váltanak ki az oroszok körében, és destabilizálják a helyzetet Oroszországban. A Kreml ezzel szemben egyértelműen úgy véli, hogy a légicsapások tönkreteszik az ukrán gazdaságot és energiaszektort, arra kényszerítve Kijevet, hogy engedményeket tegyen a háború tavaszi befejezésére vonatkozó feltételeivel kapcsolatban.
„Ilyen körülmények között valószínűnek tűnik, hogy a teljes körű háború tűzszünetek nélkül folytatódik a télen is”
Hacsak nem következik be valamilyen vis maior. Olyan drámai változás a hadviselő országok frontján vagy hátországában lévő helyzetben, vagy az Egyesült Államok és/vagy Európa álláspontja valamilyen globális okból megfordul.
„Ezt támasztották alá Szergej Lavrov New Yorkban elhangzott szavai is”
Az orosz külügyminiszter kijelentette, Oroszország készen áll a tárgyalásokra egy „fenntartható, igazságos béke” elérése érdekében. Azt is hozzátette azonban, hogy Oroszország semmilyen formátumú tárgyalás idejére nem fogja szüneteltetni az „különleges katonai műveletet”. Amerikai kollégájával, Marco Rubióval ugyanakkor abban maradtak, hogy átfogó fegyvernyugvás ugyan nem előzheti meg a békemegállapodást, a gabonaexportot és az energiaellátást elősegítő részleges tűzszünet azért létrejöhet.
Lavrov emlékeztetett arra is, „ha az európaiak nem csaltak volna, és nem kényszerítették volna az ellenzéket ígéreteik teljesítésére, Ukrajna az 1991-es határain belül maradt volna”. Ezzel a külügyminiszter nyilvánvalóan a Janukovics elnök és az ellenzék közötti válság megoldására vonatkozó 2014. február 21-i megállapodásra utalt. De a külügyminiszter azt is felemlegette, „ha a minszki megállapodásokat végrehajtották volna, Ukrajna a Krím kivételével az 1991-es határain belül maradt volna”. A minszki megállapodások szerint ugyanis a Donbassz ellenőrizetlen részét különleges státussal kellett volna visszaintegrálni Ukrajnába. Emellett immár sokadszor leszögezte azt is, hogy „az orosz nyelv használatának szabadsága Ukrajna egész területén a rendezés egyik feltétele”.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
“Lavrov emlékeztetett arra is, „ha az európaiak nem csaltak volna, és nem kényszerítették volna az ellenzéket ígéreteik teljesítésére, Ukrajna az 1991-es határain belül maradt volna”. Ezzel a külügyminiszter nyilvánvalóan a Janukovics elnök és az ellenzék közötti válság megoldására vonatkozó 2014. február 21-i megállapodásra utalt.”
Lavrov szokása szerint csúsztat. A legvéresebb összecsapások 2014. február 18-19-20-án voltak, ezen a három napon kb. 100 ember halt meg. A megállapodást pontosan azért kötötték, hogy véget vessenek a vérontásnak, ez 21-én történt. Janukovics még aznap este Harkivba utazott, majd másnap (22-én) Donyeckben felszállt egy repülőre, ami meg sem állt Moszkváig. Ennek a szökésnek a hatására, az ukrán parlament, az ukrán alkotmány előírásai alapján még aznap elmozdította az elnöki hivatalból. Putyin már másnap, 23-án este kiadta a parancsot a Krím megszállására, ami négy nappal később meg is történt. Vagyis az európai hatalmaknak alig egy-két napjuk lett volna végrehajtatni a megállapodást az ellenzékkel úgy, hogy pont Janukovics volt az aki elérhetetlenné vált az Oroszországba szökésével.
“ De a külügyminiszter azt is felemlegette, „ha a minszki megállapodásokat végrehajtották volna, Ukrajna a Krím kivételével az 1991-es határain belül maradt volna”. A minszki megállapodások szerint ugyanis a Donbassz ellenőrizetlen részét különleges státussal kellett volna visszaintegrálni Ukrajnába.”
A minszki egyezményt egyik fél sem tartotta be. Az ukránok azért, mert a szuverenitásuk súlyos csorbítását jelentette volna (lehetőség a szakadár területek vezetőinek a határon átnyúló együttműködésre Oroszország régióival,
helyi „népi milícia” létrehozása stb.) Ukrajna ezt csak a katonai kényszer miatt írta alá, és nem csoda, hogy nem sietett végrehajtani.
Stier Gábor says:
Ön is csúsztat. Janukovics azért menekült el, mert már éjjel láthatóan borult a megállapodás. Putyin zárt körben beszélt arról – ott voltam -, hogy éjjel kétségbeesettenhívogatta, és ő arra próbálta rábírni, hogy maradjon. Ez csak egy, de nagyon fontos momentuma ennek a pár napnak. Arról már nem is beszélve, hogy kik is lőttek.
Tuco says:
Ezzel egyetlen dolgot sem cáfolt a fenti állításaim közül. Akkor tulajdonképpen hol is csúsztatok…?