//Kormányfőt buktatott a Szputnyik V
Igor Matovic szlovák miniszterelnök 2021. március 28-án jelentette be lemondását #moszkvater

Kormányfőt buktatott a Szputnyik V

MEGOSZTÁS

Heti tükör. Mi más, mint a járvány harmadik hulláma határozná meg Közép-Európa mindennapjait. A régió egy évvel ezelőtt sikeresen kezelte az első hullámot, nagyon rosszul áll azonban a harmadikban. Nem meglepő tehát, hogy a lakosságnál csak a kormányok várják jobban a helyzet javulását. S ha ennyi megrázkódtatás nem lenne elég, tragikus balesetben elhunyt a régió leggazdagabb üzletembere.

Igor Matovic szlovák miniszterelnök 2021. március 28-án jelentette be lemondását #moszkvater
Igor Matovic szlovák miniszterelnök 2021. március 28-án jelentette be lemondását
Fotó:EUROPRESS/VLADIMIR SIMICEK/AFP

Közép-Európában még mindig a tombol a járvány, az elmúlt héten mégis a régió sajnálatosan legérdekesebb hírének a cseh milliárdos Petr Kellner halálos balesete bizonyult. Az 56 éves üzletember egy alaszkai helikopter balesetben hunyt el. Petr Kellner Csehország, és az orosz milliárdosokat nem számolva alighanem a kelet-európai régió egyik leggazdagabb embere volt. Vagyonát az amerikai Forbes magazin jelenleg 17,5 milliárd dollárra (mintegy 5400 milliárd forintra) becsülte, amely nagyjából 13-szorosa a leggazdagabb magyarnak tartott Mészáros Lőrinc vagyonának.

„Kellnernek több pénze volt, mint a 30 leggazdagabbnak tartott magyarnak együtt”

Magyar érdekeltségei is voltak, hiszen befektetési cége, a PPF még 2018-ba megvette a Telenor kelet-európai érdekeltségeit, köztük a magyar leányvállalatot is, emellett egy kisebb hazai cégben, a Barionban is közvetett részesedése van.

Kellner 1987-ben végzett közgazdászként, és a rövid filmstúdiós kezdet után az első igazi munkahelye az Impromat nevű cég volt, amely fénymásoló gépeket importált az akkor megnyíló Csehszlovákiába. Itt állt össze az a baráti-vállalkozói hármas (Kellner mellett Milan Vinkler és Milan Maderyc), amely 1991-ben meglátta a nagy üzleti lehetőséget az akkor induló kuponos privatizációban, amelynek azok az alapok voltak a legnagyobb nyertesei, amelyek hatékonyan tudták összegyűjteni az állampolgárok kuponjait, és ehhez volt kellő kezdő tőkéjük is. A PPF egy volt az ilyen alapok közül, és rávette a Sklo Union nevű teplicei üveggyárat, hogy 20 millió koronával beszálljon az üzletbe.

„ A PPF ezzel a tőkével a kuponos privatizáció egyik főszereplője lett, majd elég hamar sikerült kivásárolnia magát a Sklo Uniont is”

A kiugrás éve 1996 lett, amikor Kellner immár egyedül lényegében bekebelezte a Ceská pojistovna biztosítót. Ebből idővel igazi aranybányát csinált, és innentől kezdve terjeszkedése szédületes tempót vett. A PPF Kellner vagyonkezelő holdingjaként sorra adta-vette a vállalatokat. A fő csapásirány azonban sokáig a pénzügyi szektor maradt, a távközlés felé csak néhány éve nyitott Kellner birodalma. Bár Kellner már rég megtehette volna, hogy teljesen visszavonul az üzlettől, cégbirodalmának fontosabb döntéseiben élete végéig részt vett. A magánéletét azonban szigorúan távol tartotta a nyilvánosságtól.

„A baleset kis időre háttérbe szorította még a közben kissé csituló cseh járvány híreit is. Köztük azt, hogy a Kreml a kapacitások szűkösségével magyarázva visszautasította Milos Zeman államfőnek a Szputnyik V szállítására vonatkozó kérését. Emögött azonban inkább az állhat, hogy Oroszország nem akart a vakcina kapcsán a szlovákiaihoz hasonló újabb belpolitikai botrányba keveredni”

Szlovákiában ugyanis a kormányfő éppen az orosz vakcina vásárlásába bukott bele. Hiába ment életeket tehát a Szputnyik V, a beszerzésről döntő miniszterelnököt elsodorta a körülötte kirobbant értelmetlen vita. A választásokon győztes Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL’aNO) nevű pártot vezető Igor Matovic szembement két liberálisnak minősített koalíciós partnerével, és Oroszországtól rendelt Szputnyik V vakcinát a Szlovákiában is tomboló koronavírus-járvány megfékezésére. A keleti oltások beszerzése ellen leginkább a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű párt hadakozott. Ráadásul az elnöke, a gazdasági miniszter Robert Sulík még személyes háborút is vívott Matoviccsal.

„A járvány kirobbanásakor hatalomra került sokszínű koalíció működése a kezdetektől döcögött, több kérdésben, köztük az abortusz törvény módosításában is összecsaptak. Visszafelé sült el a járvány kezelésének csodafegyvereként kikiáltott tömeges tesztelés, a harmadik hullám pedig derékba kapta az országot”

A járvány ijesztő számokat produkált, az egészségügy pedig az összeomlás szélére sodródott. Az orosz vakcinának a kormány liberális pártjai által ellenzett beszerzése az utolsó csepp volt a pohárban. Ez ellen tiltakozva a koalíciós partnerek miniszterei sorra mondtak le, a SaS pedig a koalícióból is kilépett. Matovic előbb azt hitte, partnerei csupán blöffölnek, majd beáldozta az egészségügyi miniszterét, ám ez sem volt elég. Végül lemondott, de a kormányban maradva helyet cserélt a pénzügyminiszterrel.

„Eduard Hegernek azonban minden konszenzusteremtő készségére szükség lesz ahhoz, hogy közvetítsen az egymást ki nem állható populista pártvezetők, Matovic, Sulik és Boris Kollár között, és a koalícióban tartsa a pártjaikat. S nem mellesleg közben kezelje a vírus okozta egészségügyi, gazdasági és társadalmi válságot. Erre mondják, hogy nem egyszerű kihívás”

A lengyel szakértők még legalább két hétig a fertőzések számának növekedésére számítanak, így ez a húsvét szerényebb a szokásosnál. Már csak azért is, mert növekszik az infláció, egy friss felmérés szerint pedig minden ötödik lengyel úgy érzi, hogy a járvány alatt romlottak a lehetőségei a munkaerő piacon. De a járvány érezteti a hatását a politikában is. A lengyel társadalom ugyanis belefáradt az egy év óta tartó járványba, a korlátozásokba, és ez az ideges hangulat rávetül a kormány népszerűségére is. Ebből a helyzetből Mateusz Morawiecki előre próbált menekülni, és a gazdaság helyreállításának programjával akarta megerősíteni a Jog és Igazságosság (PiS) támogatottságát.

„Ez az elképzelés azonban megtört a járvány harmadik hullámán, ezért a kormány most új taktikához folyamodva az ellenzékre próbálja áthárítani a felelősséget a túlterhelt egészségügyi rendszer gondjaiért”

E tekintetben is együtt mozog tehát a lengyel és a magyar kormány. Azzal a különbséggel, hogy a lengyel társadalom azért kevésbé vevő arra, hogy az ellenzék vagy éppen az orvosok és a média lennének az hibásak a járvány következtében fellépő problémákért.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.