„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kormányfőt buktatott a Szputnyik V

2021. ápr. 06.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Heti tükör. Mi más, mint a járvány harmadik hulláma határozná meg Közép-Európa mindennapjait. A régió egy évvel ezelőtt sikeresen kezelte az első hullámot, nagyon rosszul áll azonban a harmadikban. Nem meglepő tehát, hogy a lakosságnál csak a kormányok várják jobban a helyzet javulását. S ha ennyi megrázkódtatás nem lenne elég, tragikus balesetben elhunyt a régió leggazdagabb üzletembere.

Igor Matovic szlovák miniszterelnök 2021. március 28-án jelentette be lemondását #moszkvater

Igor Matovic szlovák miniszterelnök 2021. március 28-án jelentette be lemondását
Fotó:EUROPRESS/VLADIMIR SIMICEK/AFP

Közép-Európában még mindig a tombol a járvány, az elmúlt héten mégis a régió sajnálatosan legérdekesebb hírének a cseh milliárdos Petr Kellner halálos balesete bizonyult. Az 56 éves üzletember egy alaszkai helikopter balesetben hunyt el. Petr Kellner Csehország, és az orosz milliárdosokat nem számolva alighanem a kelet-európai régió egyik leggazdagabb embere volt. Vagyonát az amerikai Forbes magazin jelenleg 17,5 milliárd dollárra (mintegy 5400 milliárd forintra) becsülte, amely nagyjából 13-szorosa a leggazdagabb magyarnak tartott Mészáros Lőrinc vagyonának.

„Kellnernek több pénze volt, mint a 30 leggazdagabbnak tartott magyarnak együtt”

Magyar érdekeltségei is voltak, hiszen befektetési cége, a PPF még 2018-ba megvette a Telenor kelet-európai érdekeltségeit, köztük a magyar leányvállalatot is, emellett egy kisebb hazai cégben, a Barionban is közvetett részesedése van.

Kellner 1987-ben végzett közgazdászként, és a rövid filmstúdiós kezdet után az első igazi munkahelye az Impromat nevű cég volt, amely fénymásoló gépeket importált az akkor megnyíló Csehszlovákiába. Itt állt össze az a baráti-vállalkozói hármas (Kellner mellett Milan Vinkler és Milan Maderyc), amely 1991-ben meglátta a nagy üzleti lehetőséget az akkor induló kuponos privatizációban, amelynek azok az alapok voltak a legnagyobb nyertesei, amelyek hatékonyan tudták összegyűjteni az állampolgárok kuponjait, és ehhez volt kellő kezdő tőkéjük is. A PPF egy volt az ilyen alapok közül, és rávette a Sklo Union nevű teplicei üveggyárat, hogy 20 millió koronával beszálljon az üzletbe.

„ A PPF ezzel a tőkével a kuponos privatizáció egyik főszereplője lett, majd elég hamar sikerült kivásárolnia magát a Sklo Uniont is”

A kiugrás éve 1996 lett, amikor Kellner immár egyedül lényegében bekebelezte a Ceská pojistovna biztosítót. Ebből idővel igazi aranybányát csinált, és innentől kezdve terjeszkedése szédületes tempót vett. A PPF Kellner vagyonkezelő holdingjaként sorra adta-vette a vállalatokat. A fő csapásirány azonban sokáig a pénzügyi szektor maradt, a távközlés felé csak néhány éve nyitott Kellner birodalma. Bár Kellner már rég megtehette volna, hogy teljesen visszavonul az üzlettől, cégbirodalmának fontosabb döntéseiben élete végéig részt vett. A magánéletét azonban szigorúan távol tartotta a nyilvánosságtól.

„A baleset kis időre háttérbe szorította még a közben kissé csituló cseh járvány híreit is. Köztük azt, hogy a Kreml a kapacitások szűkösségével magyarázva visszautasította Milos Zeman államfőnek a Szputnyik V szállítására vonatkozó kérését. Emögött azonban inkább az állhat, hogy Oroszország nem akart a vakcina kapcsán a szlovákiaihoz hasonló újabb belpolitikai botrányba keveredni”

Szlovákiában ugyanis a kormányfő éppen az orosz vakcina vásárlásába bukott bele. Hiába ment életeket tehát a Szputnyik V, a beszerzésről döntő miniszterelnököt elsodorta a körülötte kirobbant értelmetlen vita. A választásokon győztes Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL’aNO) nevű pártot vezető Igor Matovic szembement két liberálisnak minősített koalíciós partnerével, és Oroszországtól rendelt Szputnyik V vakcinát a Szlovákiában is tomboló koronavírus-járvány megfékezésére. A keleti oltások beszerzése ellen leginkább a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű párt hadakozott. Ráadásul az elnöke, a gazdasági miniszter Robert Sulík még személyes háborút is vívott Matoviccsal.

„A járvány kirobbanásakor hatalomra került sokszínű koalíció működése a kezdetektől döcögött, több kérdésben, köztük az abortusz törvény módosításában is összecsaptak. Visszafelé sült el a járvány kezelésének csodafegyvereként kikiáltott tömeges tesztelés, a harmadik hullám pedig derékba kapta az országot”

A járvány ijesztő számokat produkált, az egészségügy pedig az összeomlás szélére sodródott. Az orosz vakcinának a kormány liberális pártjai által ellenzett beszerzése az utolsó csepp volt a pohárban. Ez ellen tiltakozva a koalíciós partnerek miniszterei sorra mondtak le, a SaS pedig a koalícióból is kilépett. Matovic előbb azt hitte, partnerei csupán blöffölnek, majd beáldozta az egészségügyi miniszterét, ám ez sem volt elég. Végül lemondott, de a kormányban maradva helyet cserélt a pénzügyminiszterrel.

„Eduard Hegernek azonban minden konszenzusteremtő készségére szükség lesz ahhoz, hogy közvetítsen az egymást ki nem állható populista pártvezetők, Matovic, Sulik és Boris Kollár között, és a koalícióban tartsa a pártjaikat. S nem mellesleg közben kezelje a vírus okozta egészségügyi, gazdasági és társadalmi válságot. Erre mondják, hogy nem egyszerű kihívás”

A lengyel szakértők még legalább két hétig a fertőzések számának növekedésére számítanak, így ez a húsvét szerényebb a szokásosnál. Már csak azért is, mert növekszik az infláció, egy friss felmérés szerint pedig minden ötödik lengyel úgy érzi, hogy a járvány alatt romlottak a lehetőségei a munkaerő piacon. De a járvány érezteti a hatását a politikában is. A lengyel társadalom ugyanis belefáradt az egy év óta tartó járványba, a korlátozásokba, és ez az ideges hangulat rávetül a kormány népszerűségére is. Ebből a helyzetből Mateusz Morawiecki előre próbált menekülni, és a gazdaság helyreállításának programjával akarta megerősíteni a Jog és Igazságosság (PiS) támogatottságát.

„Ez az elképzelés azonban megtört a járvány harmadik hullámán, ezért a kormány most új taktikához folyamodva az ellenzékre próbálja áthárítani a felelősséget a túlterhelt egészségügyi rendszer gondjaiért”

E tekintetben is együtt mozog tehát a lengyel és a magyar kormány. Azzal a különbséggel, hogy a lengyel társadalom azért kevésbé vevő arra, hogy az ellenzék vagy éppen az orvosok és a média lennének az hibásak a járvány következtében fellépő problémákért.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Fico elkerülné a háborút Oroszországgal

    2026. szept. 21.
    Az 5. cikkely nem teszi kötelezővé katonai erő alkalmazását egy szövetséges megsegítésére, és semmiképpen sem arra szolgált, hogy „hamis zás...

    Mégis egy vuhani laborból indult el a COVID-19

    2026. jún. 26.
    Vannak cikkek, amelyek jól, vannak, amelyek rosszul öregednek. Ez az írás még 2020 áprilisában eredetileg a Magyar Hang című hetilapba készü...

    Újraéled a Nabucco?

    2026. jún. 8.
    Átrendeződik a közép-európai energia szektor. Szlovákia és Magyarország orosz energiahordozóktól „megszabadított” gáziparát például az Egyes...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater