//Kis atomerőművek nagy bemutatója
„A RITM-200-as reaktorok már bizonyítottak az univerzális nukleáris jégtörők újabb generációjához tartozó egységeken hatékonyabbá téve a hajózást az északi  tengeri útvonalon. Hasonló reaktorok  kerülnek majd a sorozat ötödik és hatodik univerzális nukleáris jégtörőjére is,  amelyek megépítéséről az Oroszországi  Föderáció kormánya már döntött” #moszkvater

Kis atomerőművek nagy bemutatója

MEGOSZTÁS

A kis teljesítményű atomerőművek  (SMR) olyan fontossá váltak mind  a Roszatom, mind az egész világ  számára, hogy az ENSZ közelmúltban Dubajban rendezett éghajlatváltozási  konferenciáján (COP28) az orosz  állami vállalat külön rendezvényt  szentelt nekik — egy SMR-napot. A Roszatom emellett a kis teljesítményű  atomerőművek építésével kapcsolatban  tárgyalásokat folytat, megállapodásokat  köt, projekteket dolgoz ki és dokumentációkat készít, valamint más  országok nukleáris szakembereit is  megismerteti a kis erőművekkel és azok  üzemeltetésének sajátosságaival.

„A RITM-200-as reaktorok már bizonyítottak az univerzális nukleáris jégtörők újabb generációjához tartozó egységeken hatékonyabbá téve a hajózást az északi  tengeri útvonalon. Hasonló reaktorok  kerülnek majd a sorozat ötödik és hatodik univerzális nukleáris jégtörőjére is,  amelyek megépítéséről az Oroszországi  Föderáció kormánya már döntött” #moszkvater
„A RITM-200-as reaktorok már bizonyítottak az univerzális nukleáris jégtörők újabb generációjához tartozó egységeken hatékonyabbá téve a hajózást az északi  tengeri útvonalon. Hasonló reaktorok  kerülnek majd a sorozat ötödik és hatodik univerzális nukleáris jégtörőjére is,  amelyek megépítéséről az Oroszországi  Föderáció kormánya már döntött”
Forrás:Roszatom

Az SMR-nap a Roszatom COP28 programjának egyik legfontosabb eseménye volt.  A rendezvény egy szemléletes multimédiás  bemutatóval kezdődött, amely a jakutföldi  szárazföldi kis teljesítményű atomerőmű  építéséről szólt, ezt az atomerőművet gondosan integrálják majd az északi-sarkvidéki  ökoszisztémába.

Az eseményen a vendégek virtuálisan bejárhatták a Lomonoszov akadémikus úszó  atomerőművet, amely a csukcsföldi Peveket, Oroszország legészakibb városát látja el elektromos energiával és fűtéssel. „Biztos vagyok benne, hogy a Roszatom kis  teljesítményű atomerőművei hatékony és  környezetbarát választást jelentenek azon  országok számára, amelyek számos okból  kifolyólag korábban nem gondoltak a saját  nukleáris energiatermelésre” — mondta  Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az SMR-nap résztvevőihez intézett videó üzenetében.

„Az orosz kis teljesítményű atomerőművek  érdekesek más országok számára is”

A COP28  konferencián Dalaijargal Dorjbal, a MonAtom mongol állami atomenergetikai vállalat ügyvezető igazgatója bemutatta a mongóliai  szárazföldi SMR építésének tervét. Korábban, még november közepén Alekszej Lihacsov és Vlagyimir Potanyin, a Nornikkel elnöke szándéknyilatkozatot és együttműködési  megállapodást írt alá egy kis teljesítményű atomerőmű megépítéséről, amely a Norilszki Ipari Körzetben sziget üzemmódban működne. A felek tanulmányozni fogják a lehetőségeket, és meghatározzák a szárazföldi SMR helyszínét, az erőmű konfigurációját, valamint  az építéséhez és a működtetéséhez szükséges  infrastruktúrát, valamint kiválasztják a projekt optimális megvalósítási modelljét.

„A Nornikkel és a Norilszki Ipari Körzet  gyorsan fejlődnek, ennek következtében  2030 után több villamos energiára lesz  szükségünk”

–  nyilatkozta Vlagyimir Potanyin. „A legújabb RITM-200-as reaktoron  alapuló csúcstechnológiás SMR-projektet prioritásként kell kezelni. Kis teljesítményű  projektjeink megbízható áramforrást kínál nak hosszú távon kiszámítható tarifával.  Emellett a CO2-kibocsátással nem járó  atomerőművek hozzájárulhatnak az éghajlat változás elleni küzdelemhez. Mindezen  előnyök miatt az SMR-technológia keresett a nagy ipari fogyasztók körében is” — mondta Alekszej Lihacsov.

December elején a ZiO-Podolszk (a Roszatom gépgyártó részlegének tagja) legyártotta  a tizedik RITM‑200‑as reaktort a 22220‑as  projektszámú, soron következő újgenerációs  atomjégtörőhöz. A reaktor a Csukotka nevű  atomjégtörő számára készült, amelyet a Roszatom megrendelésére a szentpétervári Balti Hajógyárban építenek.

„A RITM-200-as reaktorok már bizonyítottak az univerzális nukleáris jégtörők újabb generációjához tartozó egységeken hatékonyabbá téve a hajózást az északi  tengeri útvonalon. Hasonló reaktorok  kerülnek majd a sorozat ötödik és hatodik univerzális nukleáris jégtörőjére is,  amelyek megépítéséről az Oroszországi  Föderáció kormánya már döntött”

– mondta Alekszej Lihacsov. Novemberben a Roszatom Műszaki Akadémia  szentpétervári kirendeltségén befejeződött a NAÜ kis moduláris reaktorok biztonságáról  szóló tanfolyama. Az új atomenergetikai  programokba bekapcsolódó 13 partnerország  szakemberei megismerkedtek a kis teljesítményű reaktorok technológiáival és a NAÜ  biztonsági ajánlásaival, valamint tanulmányozták, hogyan kell alkalmazni ezeket az  ajánlásokat a különböző típusú kis teljesítményű reaktorokra.

A rendezvényen az orosz szabályozó hatóság,  a Rosztyehnadzor, az OKBM Afrikantov  vállalat (a RITM reaktorok tervezője) és  a Roszatom Műszaki Akadémia szakemberei  vettek részt. Az orosz szakértők megosztották  a kis moduláris reaktorok építésével és üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalataikat, válaszoltak a nukleáris infrastruktúrával,  az engedélyezéssel, valamint a nukleáris és sugárbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre.

A tanfolyam résztvevői virtuális látogatást tettek a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőművön és az OKBM Afrikantov vállalatnál,  valamint felkeresték a Roszatom vészhelyzeti  és műszaki központját. Ez utóbbi helyszínen  megtekintették a kibocsátással járó balesetek következményeinek megelőzésére és felszámolására szolgáló rendszereket, és megismerkedtek a vészhelyzetben történő  operatív reagálás eszközeivel.

„Az Atomenergomas (a Roszatom gépgyártó  részlege) szakemberei a RITM‑200N reaktor, és alkatrészeinek műszaki terveit védték meg a Roszatom tudományos és műszaki  tanácsa előtt. A RITM‑200N-t a jakutföldi kis teljesítményű atomerőműben fogják  telepíteni”

A szakértők megállapították, hogy a tervek  magas tudományos és műszaki színvonalat  képviselnek, azok megfelelnek a műszaki  előírásokban foglalt követelményeknek.  Jelenleg a reaktor berendezéseinek és  rendszereinek üzemeltetési és átvételi dokumentációján dolgoznak.

„A COP28 konferenciát megelőzően  a NAÜ kiadta a Nuclear Technology  Review – 2023 című jelentést,  amely bemutatja a 2022-ben történt legfontosabb eseményeket  és azokat a trendeket, amelyek az  ügynökség szakértői szerint a jövőben  meghatározzák a globális nukleáris ipar  fejlődését”

Az összefoglaló összesen 26 tételt mutat be  a kulcsfontosságú események és trendek  kapcsán. Mi a legjelentősebbekre, és leginkább érdekesekre összpontosítunk.

A nukleáris kapacitás növekedése

A NAÜ az elmúlt két évben emelte a globális  nukleáris ipar fejlődésére vonatkozó előrejelzését. Az optimista előrejelzés szerint  a világ atomerőműveinek beépített kapacitása 2050‑re elérheti a 873 GW-ot. Ez 10  százalékkal magasabb, mint a tavalyi forgatókönyvben szereplő érték. Így a nukleáris  energia részesedése a globális energia kosárban a jelenlegi 9,8 százalékról 14 százalékra nőhet. Ahhoz, hogy az előrejelzés valóra váljon, a hosszú távú üzemmódra történő széleskörű átállásra van szükség, ami a meglévő  reaktorok élettartamának meghosszabbítását  jelenti, valamint közel 600 GW új nukleáris  termelőkapacitás létesítését a következő  30 évben.

A Roszatom jelentős mértékben hozzájárul e cél eléréséhez. Az állami vállalat hét országban 22 erőművi blokkot épít. A projektportfólió összesen 33 egységet foglal magában 10 országban. Az állami vállalat 18 év alatt 18 nagy teljesítményű blokkot épített, ebből kilencet Oroszországon kívül.  Idén üzemanyagot szállítottak az épülő  törökországi Akkuyu Atomerőműbe és a bangladesi Ruppur Atomerőműbe.

„A tanulmány szerint az új nukleáris kapacitások építését a nukleáris projektek finanszírozásának nehézségei akadályozzák. Vannak azonban pozitív fejlemények, így 2022‑ben az atomenergia bekerült az Európai Unió és más országok fenntartható  finanszírozási taxonómiájába”

Kis teljesítményű atomerőművek

A NAÜ által azonosított egyik jelenlegi tendencia a kisléptékű nukleáris energiatermelés  iránti érdeklődés. „A kis teljesítményű atomerőművek a vízhűtéses nagy teljesítményű reaktorokkal együtt várhatóan a kapacitás bővítések nagy részét teszik majd ki a következő három évtizedben” — áll a jelentésben.

A Roszatom a világon elsőként helyezett üzembe úszó atomerőművet, a Lomonoszov  akadémikus úszó atomerőművet, és további  három kis teljesítményű úszó atomerőmű  projektjének megvalósítását kezdte meg.  Az első négy úszó atomerőmű a Baimszki  Bányászati és Feldolgozó Üzem áramellátását  biztosítja. A második egy szárazföldi kis teljesítményű atomerőmű lesz Jakutföldön.

„E  projektekhez a RITM‑200‑as reaktorok különböző modifikációt használják majd”

Ezenkívül a Roszatom a Shelf-­M reaktoron alapuló  kis teljesítményű atomerőmű építésén dolgozik a Szovinoje lelőhely, és a szomszédos  területek energiaellátására. A Roszatomnak összesen mintegy tucatnyi terve van a fejlesztés különböző szakaszaiban kis teljesítményű  atomerőművekhez kapcsolódóan. A Roszatom aktívan tárgyal különböző országok  kormányaival, különösen Mongóliával és  Mianmarral kis teljesítményű atomerőmű  építéséről.

„A jelentés szerint a vízhűtéses reaktorok korszerű változatait egyre inkább fontolóra  veszik, tanulmányozzák és építik, hogy  fokozatosan bevezessék a korszerű, nagyobb  hatékonyságot biztosító, félig zárt vagy zárt  üzemanyagciklusokat”

„Az Oroszországi  Föderációban folytatódnak a szuperkritikus hűtőközeg paraméterekkel rendelkező innovatív víz-víz erőművi reaktor koncepcionális  kutatásai, beleértve a gyors neutronos alkalmazásokat. A legújabb fejlesztések a kis  moduláris változatokra összpontosítanak, a hangsúlyt a jobb nukleáris biztonságra,  a nukleáris védelemre, a gazdaságosságra és  a fenntarthatósági paraméterekre helyezik.” Emellett a Roszatom spektrális vezérlésű  VVER-S reaktor fejlesztése előrehaladott  állapotban van.

„Az ígéretes technológiák között említik  a sóoldatos reaktorokat is”

A Roszatom ezen  a területen is fejleszt, de nem energetikai  céllal. A kutatások célja a minor aktinidák transzmutációjának tesztelése, hogy alacsonyabb aktivitású hasadóanyagokat állíthassanak elő. Ezt a sóoldatos reaktort 2030‑ban  tervezik üzembe helyezni.

„A jelentés külön fejezetet szentel a gyors neutronos reaktoroknak”

A világon öt nátriumhűtésű gyors neutronos reaktor működik. Egy-egy Kínában és Indiában, valamint  három Oroszországban. A Roszatom tervezi a BN‑1200‑as gyors neutronos reaktor építését is 1200 MW elektromos teljesítménnyel. A BN‑1200‑as első betonját a tervek szerint 2027‑ben öntik a blokk alaptestbe.

A folyékony fém hűtőközeget használó  technológiák egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot. A Roszatom itt is élen jár – a világon elsőként építi meg a BRESZT OD‑300 ólomhűtésű gyorsneutronos kísérleti  demonstrációs reaktort 300 MW elektromos  teljesítménnyel.

Az atomenergia egyéb alkalmazásai

Amint a jelentésben is szerepel, a reaktortechnológiák nem villamosenergia-­termelő  alkalmazásai közül a legnagyobb érdeklődés  a hőtermelés iránt mutatkozik — önmagában  vagy a villamos energiával kapcsoltan (központi fűtés és ipari vállalatok számára hőszolgáltatás), tengervíz sótalanítás, és hidrogén előállítás céljával. A Roszatom ezekkel  a területekkel is foglalkozik, és fejlesztéseket  folytat. A csukcsföldi Lomonoszov akadémikus úszó atomerőmű hőt is szolgáltat Pevek városának.

„Az Akkuyu Atomerőműben  a Roszatom által tervezett és felszerelt sótalanító üzemet telepítenek a reaktorok, illetve  ivóvíz- és tűzoltó víz igény kielégítésére”

A Kola Atomerőműben elektrolízissel történő  hidrogéntermelésre szolgáló kísérleti létesítmény beindítását tervezik. Ezenkívül a Roszatom egy 200 MW hőteljesítményű magas  hőmérsékletű gázhűtéses reaktor és egy vegyipari technológiával működő, évente  mintegy 110 ezer tonna hidrogén előállítására  alkalmas üzem projektjét is fejleszti. Az első  egység várhatóan 2032‑ben épül meg.

Természetes urán

A NAÜ szakértői – akik globális előre‑ jelzésekre hivatkoznak – úgy becsülik, hogy az urán iránti kereslet a következő öt évben  az évi 160 millió font urán-oxidról körülbelül 190 millió fontra fog nőni. „Az urán piac spot árainak további emelkedésére  számítva az előrejelzések szerint az atom erőművek beszerzési osztályai az uránérc koncentrátum előre történő beszerzését  fogják előnyben részesíteni, és ismét  hosszú távú szerződéseket fognak kötni az urán szállítókkal. Ez az urán azonnali  árának további emelkedéséhez vezethet,  amely a várakozások szerint 2027-re az  urán-oxid (U3O8) ára az eddigi 52 dollár/ tonna árról 65 dollár/tonnára emelkedik – áll a jelentésben. A valóság már most  felülmúlta a várakozásokat: 2023. december  4‑én az urán azonnali ára 81,45 $/font volt.

„A következő öt-tíz évben várhatóan új  uránbányák nyílnak meg, többek között  Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában,  Mauritániában és Namíbiában. Ezen új  létesítmények tervezett termelési volumene  azonban nem lesz elegendő az ellátási  hiány pótlására, amelyet jelenleg másodlagos forrásokból fedeznek. E tekintetben  az elkövetkező években várhatóan fokozódik az uránkutatási tevékenység, többek  között a hagyományos és a nem hagyományos típusú lelőhelyeken” — jelzik a NAÜ szakértői.

„A Roszatom is lelőhelyeket fejleszt, és feltárási munkálatokat végez Oroszországban és Kazahsztánban, valamint projekteket visz Tanzániában és Namíbiában”

Üzemanyag

Az üzemanyag-­szegmensben a NAÜ szakértői  a következő tendenciákat azonosították. A meglévő nagy reaktorokban használt üzemanyag biztonságának javítása, a toleráns üzemanyag kifejlesztése, kiégési mélység és az üzemanyag dúsítottságának növelésre n  irányuló kutatás, valamint az üzemanyag ciklus meghosszabbítása az átlagos kiégési idő növelésével.

Ezen kívül az új reaktorok fejlesztése új  üzemanyagok fejlesztését vonja maga után. „Az innovatív koncepciók különböző típusú  nukleáris üzemanyagának előállításához  <…> közepes dúsítású uránra (közepesen dúsított üzemanyag, legfeljebb 20  százalékig — a szerk.) lesz szükség” – áll a jelentésben.

„Az Egyesült Államok tervezi  közepes dúsítású urán előállítására szolgáló  létesítmények létrehozását, de jelenleg csak a Roszatom rendelkezik teljes technológiai lánccal ezen üzemanyag előállításához”

A Roszatom új üzemanyag ­összetételek és szerkezeti anyagok létrehozására irányuló fejlesztéseket is végez, hogy gazdaságosabbá és biztonságosabbá tegye a nukleáris  üzemanyagot. Új – különösen kompozit –  fűtőelem-­technológiákat is fejlesztenek  a teljesítmény javítása érdekében. Idén például befejeződött a szilícium-­karbid kompozit fűtőelem tesztelésének első szakasza a BOR‑60 kutató reaktorban.

Forrás: Rosatom Newsletter

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.