„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„A RITM-200-as reaktorok már bizonyítottak az univerzális nukleáris jégtörők újabb generációjához tartozó egységeken hatékonyabbá téve a hajózást az északi tengeri útvonalon. Hasonló reaktorok kerülnek majd a sorozat ötödik és hatodik univerzális nukleáris jégtörőjére is, amelyek megépítéséről az Oroszországi Föderáció kormánya már döntött”
Forrás:Roszatom
Az SMR-nap a Roszatom COP28 programjának egyik legfontosabb eseménye volt. A rendezvény egy szemléletes multimédiás bemutatóval kezdődött, amely a jakutföldi szárazföldi kis teljesítményű atomerőmű építéséről szólt, ezt az atomerőművet gondosan integrálják majd az északi-sarkvidéki ökoszisztémába.
Az eseményen a vendégek virtuálisan bejárhatták a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőművet, amely a csukcsföldi Peveket, Oroszország legészakibb városát látja el elektromos energiával és fűtéssel. „Biztos vagyok benne, hogy a Roszatom kis teljesítményű atomerőművei hatékony és környezetbarát választást jelentenek azon országok számára, amelyek számos okból kifolyólag korábban nem gondoltak a saját nukleáris energiatermelésre” — mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az SMR-nap résztvevőihez intézett videó üzenetében.
„Az orosz kis teljesítményű atomerőművek érdekesek más országok számára is”
A COP28 konferencián Dalaijargal Dorjbal, a MonAtom mongol állami atomenergetikai vállalat ügyvezető igazgatója bemutatta a mongóliai szárazföldi SMR építésének tervét. Korábban, még november közepén Alekszej Lihacsov és Vlagyimir Potanyin, a Nornikkel elnöke szándéknyilatkozatot és együttműködési megállapodást írt alá egy kis teljesítményű atomerőmű megépítéséről, amely a Norilszki Ipari Körzetben sziget üzemmódban működne. A felek tanulmányozni fogják a lehetőségeket, és meghatározzák a szárazföldi SMR helyszínét, az erőmű konfigurációját, valamint az építéséhez és a működtetéséhez szükséges infrastruktúrát, valamint kiválasztják a projekt optimális megvalósítási modelljét.
„A Nornikkel és a Norilszki Ipari Körzet gyorsan fejlődnek, ennek következtében 2030 után több villamos energiára lesz szükségünk”
– nyilatkozta Vlagyimir Potanyin. „A legújabb RITM-200-as reaktoron alapuló csúcstechnológiás SMR-projektet prioritásként kell kezelni. Kis teljesítményű projektjeink megbízható áramforrást kínál nak hosszú távon kiszámítható tarifával. Emellett a CO2-kibocsátással nem járó atomerőművek hozzájárulhatnak az éghajlat változás elleni küzdelemhez. Mindezen előnyök miatt az SMR-technológia keresett a nagy ipari fogyasztók körében is” — mondta Alekszej Lihacsov.
December elején a ZiO-Podolszk (a Roszatom gépgyártó részlegének tagja) legyártotta a tizedik RITM‑200‑as reaktort a 22220‑as projektszámú, soron következő újgenerációs atomjégtörőhöz. A reaktor a Csukotka nevű atomjégtörő számára készült, amelyet a Roszatom megrendelésére a szentpétervári Balti Hajógyárban építenek.
„A RITM-200-as reaktorok már bizonyítottak az univerzális nukleáris jégtörők újabb generációjához tartozó egységeken hatékonyabbá téve a hajózást az északi tengeri útvonalon. Hasonló reaktorok kerülnek majd a sorozat ötödik és hatodik univerzális nukleáris jégtörőjére is, amelyek megépítéséről az Oroszországi Föderáció kormánya már döntött”
– mondta Alekszej Lihacsov. Novemberben a Roszatom Műszaki Akadémia szentpétervári kirendeltségén befejeződött a NAÜ kis moduláris reaktorok biztonságáról szóló tanfolyama. Az új atomenergetikai programokba bekapcsolódó 13 partnerország szakemberei megismerkedtek a kis teljesítményű reaktorok technológiáival és a NAÜ biztonsági ajánlásaival, valamint tanulmányozták, hogyan kell alkalmazni ezeket az ajánlásokat a különböző típusú kis teljesítményű reaktorokra.
A rendezvényen az orosz szabályozó hatóság, a Rosztyehnadzor, az OKBM Afrikantov vállalat (a RITM reaktorok tervezője) és a Roszatom Műszaki Akadémia szakemberei vettek részt. Az orosz szakértők megosztották a kis moduláris reaktorok építésével és üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalataikat, válaszoltak a nukleáris infrastruktúrával, az engedélyezéssel, valamint a nukleáris és sugárbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre.
A tanfolyam résztvevői virtuális látogatást tettek a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőművön és az OKBM Afrikantov vállalatnál, valamint felkeresték a Roszatom vészhelyzeti és műszaki központját. Ez utóbbi helyszínen megtekintették a kibocsátással járó balesetek következményeinek megelőzésére és felszámolására szolgáló rendszereket, és megismerkedtek a vészhelyzetben történő operatív reagálás eszközeivel.
„Az Atomenergomas (a Roszatom gépgyártó részlege) szakemberei a RITM‑200N reaktor, és alkatrészeinek műszaki terveit védték meg a Roszatom tudományos és műszaki tanácsa előtt. A RITM‑200N-t a jakutföldi kis teljesítményű atomerőműben fogják telepíteni”
A szakértők megállapították, hogy a tervek magas tudományos és műszaki színvonalat képviselnek, azok megfelelnek a műszaki előírásokban foglalt követelményeknek. Jelenleg a reaktor berendezéseinek és rendszereinek üzemeltetési és átvételi dokumentációján dolgoznak.
„A COP28 konferenciát megelőzően a NAÜ kiadta a Nuclear Technology Review – 2023 című jelentést, amely bemutatja a 2022-ben történt legfontosabb eseményeket és azokat a trendeket, amelyek az ügynökség szakértői szerint a jövőben meghatározzák a globális nukleáris ipar fejlődését”
Az összefoglaló összesen 26 tételt mutat be a kulcsfontosságú események és trendek kapcsán. Mi a legjelentősebbekre, és leginkább érdekesekre összpontosítunk.
A NAÜ az elmúlt két évben emelte a globális nukleáris ipar fejlődésére vonatkozó előrejelzését. Az optimista előrejelzés szerint a világ atomerőműveinek beépített kapacitása 2050‑re elérheti a 873 GW-ot. Ez 10 százalékkal magasabb, mint a tavalyi forgatókönyvben szereplő érték. Így a nukleáris energia részesedése a globális energia kosárban a jelenlegi 9,8 százalékról 14 százalékra nőhet. Ahhoz, hogy az előrejelzés valóra váljon, a hosszú távú üzemmódra történő széleskörű átállásra van szükség, ami a meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbítását jelenti, valamint közel 600 GW új nukleáris termelőkapacitás létesítését a következő 30 évben.
A Roszatom jelentős mértékben hozzájárul e cél eléréséhez. Az állami vállalat hét országban 22 erőművi blokkot épít. A projektportfólió összesen 33 egységet foglal magában 10 országban. Az állami vállalat 18 év alatt 18 nagy teljesítményű blokkot épített, ebből kilencet Oroszországon kívül. Idén üzemanyagot szállítottak az épülő törökországi Akkuyu Atomerőműbe és a bangladesi Ruppur Atomerőműbe.
„A tanulmány szerint az új nukleáris kapacitások építését a nukleáris projektek finanszírozásának nehézségei akadályozzák. Vannak azonban pozitív fejlemények, így 2022‑ben az atomenergia bekerült az Európai Unió és más országok fenntartható finanszírozási taxonómiájába”
A NAÜ által azonosított egyik jelenlegi tendencia a kisléptékű nukleáris energiatermelés iránti érdeklődés. „A kis teljesítményű atomerőművek a vízhűtéses nagy teljesítményű reaktorokkal együtt várhatóan a kapacitás bővítések nagy részét teszik majd ki a következő három évtizedben” — áll a jelentésben.
A Roszatom a világon elsőként helyezett üzembe úszó atomerőművet, a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőművet, és további három kis teljesítményű úszó atomerőmű projektjének megvalósítását kezdte meg. Az első négy úszó atomerőmű a Baimszki Bányászati és Feldolgozó Üzem áramellátását biztosítja. A második egy szárazföldi kis teljesítményű atomerőmű lesz Jakutföldön.
„E projektekhez a RITM‑200‑as reaktorok különböző modifikációt használják majd”
Ezenkívül a Roszatom a Shelf-M reaktoron alapuló kis teljesítményű atomerőmű építésén dolgozik a Szovinoje lelőhely, és a szomszédos területek energiaellátására. A Roszatomnak összesen mintegy tucatnyi terve van a fejlesztés különböző szakaszaiban kis teljesítményű atomerőművekhez kapcsolódóan. A Roszatom aktívan tárgyal különböző országok kormányaival, különösen Mongóliával és Mianmarral kis teljesítményű atomerőmű építéséről.
„A jelentés szerint a vízhűtéses reaktorok korszerű változatait egyre inkább fontolóra veszik, tanulmányozzák és építik, hogy fokozatosan bevezessék a korszerű, nagyobb hatékonyságot biztosító, félig zárt vagy zárt üzemanyagciklusokat”
„Az Oroszországi Föderációban folytatódnak a szuperkritikus hűtőközeg paraméterekkel rendelkező innovatív víz-víz erőművi reaktor koncepcionális kutatásai, beleértve a gyors neutronos alkalmazásokat. A legújabb fejlesztések a kis moduláris változatokra összpontosítanak, a hangsúlyt a jobb nukleáris biztonságra, a nukleáris védelemre, a gazdaságosságra és a fenntarthatósági paraméterekre helyezik.” Emellett a Roszatom spektrális vezérlésű VVER-S reaktor fejlesztése előrehaladott állapotban van.
„Az ígéretes technológiák között említik a sóoldatos reaktorokat is”
A Roszatom ezen a területen is fejleszt, de nem energetikai céllal. A kutatások célja a minor aktinidák transzmutációjának tesztelése, hogy alacsonyabb aktivitású hasadóanyagokat állíthassanak elő. Ezt a sóoldatos reaktort 2030‑ban tervezik üzembe helyezni.
„A jelentés külön fejezetet szentel a gyors neutronos reaktoroknak”
A világon öt nátriumhűtésű gyors neutronos reaktor működik. Egy-egy Kínában és Indiában, valamint három Oroszországban. A Roszatom tervezi a BN‑1200‑as gyors neutronos reaktor építését is 1200 MW elektromos teljesítménnyel. A BN‑1200‑as első betonját a tervek szerint 2027‑ben öntik a blokk alaptestbe.
A folyékony fém hűtőközeget használó technológiák egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot. A Roszatom itt is élen jár – a világon elsőként építi meg a BRESZT OD‑300 ólomhűtésű gyorsneutronos kísérleti demonstrációs reaktort 300 MW elektromos teljesítménnyel.
Amint a jelentésben is szerepel, a reaktortechnológiák nem villamosenergia-termelő alkalmazásai közül a legnagyobb érdeklődés a hőtermelés iránt mutatkozik — önmagában vagy a villamos energiával kapcsoltan (központi fűtés és ipari vállalatok számára hőszolgáltatás), tengervíz sótalanítás, és hidrogén előállítás céljával. A Roszatom ezekkel a területekkel is foglalkozik, és fejlesztéseket folytat. A csukcsföldi Lomonoszov akadémikus úszó atomerőmű hőt is szolgáltat Pevek városának.
„Az Akkuyu Atomerőműben a Roszatom által tervezett és felszerelt sótalanító üzemet telepítenek a reaktorok, illetve ivóvíz- és tűzoltó víz igény kielégítésére”
A Kola Atomerőműben elektrolízissel történő hidrogéntermelésre szolgáló kísérleti létesítmény beindítását tervezik. Ezenkívül a Roszatom egy 200 MW hőteljesítményű magas hőmérsékletű gázhűtéses reaktor és egy vegyipari technológiával működő, évente mintegy 110 ezer tonna hidrogén előállítására alkalmas üzem projektjét is fejleszti. Az első egység várhatóan 2032‑ben épül meg.
A NAÜ szakértői – akik globális előre‑ jelzésekre hivatkoznak – úgy becsülik, hogy az urán iránti kereslet a következő öt évben az évi 160 millió font urán-oxidról körülbelül 190 millió fontra fog nőni. „Az urán piac spot árainak további emelkedésére számítva az előrejelzések szerint az atom erőművek beszerzési osztályai az uránérc koncentrátum előre történő beszerzését fogják előnyben részesíteni, és ismét hosszú távú szerződéseket fognak kötni az urán szállítókkal. Ez az urán azonnali árának további emelkedéséhez vezethet, amely a várakozások szerint 2027-re az urán-oxid (U3O8) ára az eddigi 52 dollár/ tonna árról 65 dollár/tonnára emelkedik – áll a jelentésben. A valóság már most felülmúlta a várakozásokat: 2023. december 4‑én az urán azonnali ára 81,45 $/font volt.
„A következő öt-tíz évben várhatóan új uránbányák nyílnak meg, többek között Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Mauritániában és Namíbiában. Ezen új létesítmények tervezett termelési volumene azonban nem lesz elegendő az ellátási hiány pótlására, amelyet jelenleg másodlagos forrásokból fedeznek. E tekintetben az elkövetkező években várhatóan fokozódik az uránkutatási tevékenység, többek között a hagyományos és a nem hagyományos típusú lelőhelyeken” — jelzik a NAÜ szakértői.
„A Roszatom is lelőhelyeket fejleszt, és feltárási munkálatokat végez Oroszországban és Kazahsztánban, valamint projekteket visz Tanzániában és Namíbiában”
Az üzemanyag-szegmensben a NAÜ szakértői a következő tendenciákat azonosították. A meglévő nagy reaktorokban használt üzemanyag biztonságának javítása, a toleráns üzemanyag kifejlesztése, kiégési mélység és az üzemanyag dúsítottságának növelésre n irányuló kutatás, valamint az üzemanyag ciklus meghosszabbítása az átlagos kiégési idő növelésével.
Ezen kívül az új reaktorok fejlesztése új üzemanyagok fejlesztését vonja maga után. „Az innovatív koncepciók különböző típusú nukleáris üzemanyagának előállításához <…> közepes dúsítású uránra (közepesen dúsított üzemanyag, legfeljebb 20 százalékig — a szerk.) lesz szükség” – áll a jelentésben.
„Az Egyesült Államok tervezi közepes dúsítású urán előállítására szolgáló létesítmények létrehozását, de jelenleg csak a Roszatom rendelkezik teljes technológiai lánccal ezen üzemanyag előállításához”
A Roszatom új üzemanyag összetételek és szerkezeti anyagok létrehozására irányuló fejlesztéseket is végez, hogy gazdaságosabbá és biztonságosabbá tegye a nukleáris üzemanyagot. Új – különösen kompozit – fűtőelem-technológiákat is fejlesztenek a teljesítmény javítása érdekében. Idén például befejeződött a szilícium-karbid kompozit fűtőelem tesztelésének első szakasza a BOR‑60 kutató reaktorban.
Forrás: Rosatom Newsletter
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
