„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Hárfás Zsolt írása a #moszkvater.com-on
„Mindezek mellett Oroszországban, a nyugat-szibériai Szeverszkben 2021-ben kezdték meg az ólomhűtésű BRESZT-OD–300 gyorsneutronos, negyedik generációs blokk építését, amihez ezen a telephelyen a kiégett üzemanyagot feldolgozó üzem és üzemanyaggyár is kapcsolódik”
Fotó:Roszatom
A hazai atomtrió
A globális nukleáris reneszánsz nem egyetlen technológiáról szól. Egyszerre van szükség a meglévő atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására, új nagy egységteljesítményű blokkok építésére, valamint az innovatív kis moduláris reaktorok fejlesztésére és későbbi rendszerbe állítására. Magyarországnak is ebben az összefüggésben érdemes gondolkodnia. A kis moduláris reaktorok a Paks II. Atomerőmű kiegészítéseként jöhetnek szóba a későbbiekben.
„A magyar villamosenergia-rendszer hosszú távú jövőjének három nukleáris pillére lehet a jelenlegi Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, a két új VVER-1200 típusú paksi blokk megépítése, majd a későbbiekben a technológiák érettségétől, gazdaságosságától és a hazai igényektől függően akár több kis moduláris reaktor telepítése”
Ez ma már nem pusztán szakmai gondolatkísérlet. Az Országgyűlés 2025 decemberében előzetes, elvi hozzájárulást adott a kis moduláris reaktor technológia magyarországi telepítéséhez szükséges előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Különösen figyelemre méltó, hogy maga az országgyűlési határozat is egységes rendszerként tekint Magyarország nukleáris jövőjére. A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítását, a Paks II. beruházás megvalósítását és az új nukleáris technológiák vizsgálatát egyaránt a hosszú távú hazai atomenergetika elemeként kezeli. A jogi alap tehát már megszületett, most a műszaki, gazdasági, engedélyezési és telephelyi előkészítés következhet.
Az SMR technológia előnyei
A kis moduláris reaktorok számos előnnyel rendelkeznek. Kisebb egységteljesítményük miatt egy-egy beruházás abszolút tőkeigénye alacsonyabb lehet egy nagy atomerőművi blokkénál, a moduláris kialakítás és a későbbi sorozatgyártás pedig rövidebb építési időt és kiszámíthatóbb költségeket eredményezhet. A koncepció egyik legfontosabb eleme, hogy az erőmű fő berendezéseinek, illetve moduljainak jelentős részét ellenőrzött gyári körülmények között, sorozatban lehet előállítani, majd a telephelyre szállítani és ott összeépíteni. Amennyiben valóban kialakul egy megfelelő méretű nemzetközi piac és sorozatgyártás, azzal a tanulási hatások révén további költségcsökkenést lehet elérni.
„Az SMR-ek emellett rugalmasan illeszthetők különböző villamosenergia-rendszerekhez és fogyasztói igényekhez. Alkalmasak lehetnek nagy ipari központok villamosenergia- és hőellátására, távhőtermelésre, hidrogén-előállításra vagy olyan térségek ellátására is, ahol egy 1000-1200 MW-os blokk telepítése nem lenne indokolt”
A rendszer szempontjából pedig ugyanazt az alapvető előnyt kínálják, mint a nagy atomerőművek, nem az időjárástól függően termelnek. Télen és nyáron, nappal és éjszaka képesek nagy rendelkezésre állással villamos energiát biztosítani. Ez különösen értékes tulajdonság egy olyan villamosenergia-rendszerben, amelyben egyre nagyobb az időjárásfüggő nap- és szélerőművek részaránya.
Az SMR-ekkel kapcsolatban ugyanakkor érdemes elkerülni a túlzott technológiai várakozásokat. Egy kis moduláris reaktor beruházási költsége abszolút értékben valóban kisebb lehet egy nagy blokkénál, ebből azonban egyáltalán nem következik az, hogy az egységnyi beépített teljesítményre vagy a megtermelt villamos energiára vetített költsége is alacsonyabb lesz. A nagy atomerőművi blokkok egyik alapvető gazdasági előnye ugyanis éppen a méretgazdaságosság.
„Ha például 1200 MW teljesítményt nem egy nagy blokk, hanem négy 300 MW-os SMR segítségével kívánunk biztosítani, akkor többek között számos berendezést, rendszert és feladatot több egységre bontva kell megvalósítani, ami azt eredményezi, hogy a projekt drágább lesz”
Nyugati SMR-tervek
Jó példa erre Kanada, ahol a Darlington Atomerőmű telephelyén négy, egyenként 300 MW teljesítményű BWRX-300 kis moduláris blokk megépítését tervezik, összesen 1200 MW teljesítménnyel. A teljes projekt jelenlegi költségkerete 20,9 milliárd kanadai dollár (13 milliárd euró). A beruházók éppen attól várják a későbbi blokkok fajlagos költségének csökkenését, hogy az első egység megépítésének tapasztalatait már fel tudják használni a következőknél. Ez rámutat az SMR-ek gazdaságosságának egyik kulcskérdésére. Nem önmagában az egyedi blokk kis mérete teszi őket versenyképessé, hanem a szabványosítás, a sorozatgyártás és ugyanazon konstrukció minél több példányban történő megépítése.
„A nyugati SMR-fejlesztések egyik legfontosabb kérdése ezért jelenleg éppen az, hogy a látványos tervekből és ígéretes műszaki koncepciókból sikerül-e versenyképes, sorozatban gyártható és üzembiztos terméket létrehozni. Az elmúlt években számos amerikai, brit, francia és más nyugati SMR-koncepció jelent meg, de kereskedelmi üzemben működő nyugati SMR-referencia jelenleg még nem áll rendelkezésre”
A legelőrehaladottabb projektek egyike a kanadai Darlington, ahol már megkezdődött az első BWRX-300 megvalósítása. Az első egység kereskedelmi üzemének kezdetét 2030-ra tervezik, a további három blokk pedig a jelenlegi tervek szerint a következő években követheti.
Ez óriási jelentőségű projekt lesz az egész nyugati nukleáris ipar számára, hiszen itt derülhet ki a gyakorlatban, hogy a kis moduláris technológiákhoz kapcsolódó ígéretek – a gyorsabb építés, a sorozatgyártás, a költségcsökkentés és az egyszerűbb kivitelezés – milyen mértékben válthatók valóra. Magyarország szempontjából ezért indokolt a technológiai nyitottság, de legalább ugyanilyen fontos a műszaki óvatosság. Egy atomerőmű esetében ugyanis nem egy látványos prezentációt, hanem bizonyítottan működő, engedélyezhető, finanszírozható és évtizedeken keresztül biztonságosan üzemeltethető technológiát kell vásárolni.
Oroszország már működő referenciákkal rendelkezik
„A nemzetközi SMR-versenyben Oroszország helyzete ettől eltérő, hiszen az orosz nukleáris ipar már rendelkezik kis teljesítményű reaktorok tényleges üzemeltetési tapasztalataival”
Oroszország legészakibb városában, Pevekben évek óta működik az Akademik Lomonoszov úszó atomerőmű két KLT-40S reaktorral, miközben a RITM reaktorcsalád technológiai alapjai az új generációs orosz atomjégtörőkön is üzemi tapasztalatokat szereznek. Közben a szárazföldi RITM-200N technológia tényleges megvalósítása is megkezdődött. A jakutföldi Uszty-Janszki járásban már épül ilyen atomerőmű, ami a világ – első szárazföldi kis teljesítményű moduláris blokkokkal készülő atomerőműve lesz.
„Mindezek mellett Oroszországban, a nyugat-szibériai Szeverszkben 2021-ben kezdték meg az ólomhűtésű BRESZT-OD–300 gyorsneutronos, negyedik generációs blokk építését, amihez ezen a telephelyen a kiégett üzemanyagot feldolgozó üzem és üzemanyaggyár is kapcsolódik”
Ezért a világon elsőként ezen az orosz telephelyen fog megvalósulni a zárt nukleáris üzemanyagciklus. Az orosz Roszatomnak további más kisebb teljesítményű innovatív fejlesztései is vannak.
Üzbegisztánban 2026 márciusában megkezdődtek az első RITM-200N egységhez kapcsolódó betonozási munkák. Az aktuális üzbég-orosz megállapodás szerint az integrált atomerőmű két VVER-1000-es nagy blokk mellett két, egyenként 55 MW-os RITM-200N kis moduláris egységet foglal magában. Ez azért különösen érdekes fejlemény, mert szinte tankönyvi példája annak, hogy a kis és a nagy atomerőművi blokkok nem egymás versenytársai, hanem ugyanazon energiastratégia egymást kiegészítő elemei lehetnek. Éppen ez az a szemlélet, amely Magyarország számára is követendő lehet.
Jól hangzik, de mégsem annyira egyszerű
A kis moduláris reaktorokkal kapcsolatban ugyanakkor van egy másik fontos körülmény is. Az SMR elnevezésben szereplő „small”, azaz „kis” jelzőből könnyen születhet az a téves képzet, hogy egy ilyen egység telepítése lényegesen egyszerűbb hatósági engedélyezési és infrastrukturális feladat, mint egy hagyományos atomerőműé. A kis moduláris reaktor is ugyanúgy nukleáris létesítmény. Szükség van megfelelő jogszabályi és nukleáris biztonsági háttérre, telephelyvizsgálatra és -engedélyezésre, környezetvédelmi vizsgálatokra, fizikai védelemre, hálózati kapcsolatra, hűtési megoldásokra, közlekedési és egyéb infrastruktúrára, megfelelően képzett szakemberekre, üzemanyag-ellátásra, valamint a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag kezelésének megoldására. Mindez többéves előkészítő munkát igényel.
„Ha Magyarországon a jövőben több különböző helyszínen épülnének SMR-ek, minden egyes potenciális telephely esetében részletesen meg kell vizsgálni a helyi adottságokat és kockázatokat”
Ráadásul van egy olyan tényező is, amelyet műszaki számításokkal önmagában nem lehet megoldani, a társadalmi elfogadottság. Paks környezetében több évtizedes nukleáris kultúra, szakemberállomány, infrastruktúra és társadalmi tapasztalat áll rendelkezésre. Egy teljesen új magyarországi nukleáris telephely kialakítása azonban szükségképpen hosszú előkészítést és társadalmi párbeszédet igényelne. Az SMR-ek hazai alkalmazása tehát reális és perspektivikus lehetőség, de semmiképpen sem egyik napról a másikra megvalósítható projekt.
„Mindez elvezet a talán legfontosabb stratégiai következtetéshez. Magyarország hosszú távú villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében nem egyetlen nukleáris technológiában kell gondolkodni, hanem egymást kiegészítő megoldásokban”
A kis moduláris reaktorok perspektivikus lehetőséget jelenthetnek, de csak a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. Atomerőmű megépítése mellett. A három megoldás ugyanis eltérő időhorizonton, eltérő teljesítményszinten, de ugyanazt a stratégiai célt szolgálhatja, mégpedig a biztonságos, folyamatosan rendelkezésre álló és hosszú távon versenyképes hazai villamosenergia-termelés biztosítását.
Paks II. két nagy, egyenként 1200 MW-os, 3+ generációs VVER-1200 típusú blokkal fog nagy mennyiségű, folyamatosan rendelkezésre álló, klímabarát és megfizethető villamos energiát termelni legalább hat évtizeden keresztül. Erre a kapacitásra a magyar villamosenergia-rendszernek égetően szüksége van. Ugyanilyen fontos a jelenlegi Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása is, hiszen a négy működő blokk még hosszú éveken keresztül meghatározó szerepet tölthet be a hazai villamosenergia-ellátásban.
„E két nagy nukleáris pillér mellé léphetnek be később kiegészítő kapacitásként az SMR-ek”
A nyugati SMR-technológiák közül eközben a legelőrehaladottabb BWRX-300 első kereskedelmi referenciája is csak az évtized végére várható. Ezt követően lehet majd valódi, hosszabb távú üzemeltetési, gazdaságossági és sorozatgyártási tapasztalatokról beszélni. Mire tehát valóban kiforrott, piacképes és megfelelő üzemi referenciákkal rendelkező nyugati SMR-ek szélesebb körben elérhetővé válhatnak, addigra a Paks II. Atomerőmű megvalósítása a finisben lehet, miközben a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának előkészítése és megvalósítása is kulcsfontosságú feladat marad.
Éppen ezért az SMR-ek hazai alkalmazásának kérdését nem önmagában, hanem a teljes magyar nukleáris portfólió részeként kell kezelni. A kis moduláris reaktorok valódi hozzáadott értéke abban lehet, hogy a Paks I. és Paks II. által biztosított nagy mennyiségű alaptermelés mellett további, rugalmasan telepíthető, időjárástól független nukleáris kapacitásokat adhatnak a rendszerhez, akár több magyarországi telephelyen is.
„Magyarország villamosenergia-igénye a következő évtizedekben várhatóan tovább növekszik. Az ipar elektrifikációja, az elektromos közlekedés, a hőszivattyúk, az adatközpontok és számos új technológia egyaránt növeli a megbízható villamosenergia-termelés iránti igényt. Ezzel párhuzamosan arra is fel kell készülni, hogy a jelenlegi Paksi Atomerőmű blokkjai még további üzemidő-hosszabbítás mellett sem működhetnek korlátlan ideig”
Éppen ezért a magyar energiapolitika egyik legfontosabb feladata egy több évtizedre előretekintő, robusztus és több lábon álló termelői portfólió kialakítása. Nemzetstratégiai jelentősége van a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának és a Paks II. Atomerőmű mielőbbi megépítésének, miközben hosszabb távon szükség lehet kis moduláris reaktorok rendszerbe állítására is. Az SMR-ek tehát nem a már meglévő vagy épülő nukleáris kapacitások helyett, hanem azok mellett, a hazai nukleáris termelőkapacitás további bővítésének egyik lehetséges eszközeként jelenhetnek meg.
„A technológiák kiválasztásánál azonban nem politikai vagy geopolitikai címkékből, hanem a nukleáris szakma alapelveiből kell kiindulni. A döntő kérdés annak kell lennie, hogy az adott szállító képes-e biztonságos, kipróbált, engedélyezhető, megbízható, finanszírozható és hosszú távon gazdaságosan üzemeltethető technológiát kínálni. Az atomerőművek esetében mérettől függetlenül a nukleáris biztonság az elsődleges”
Magyarország számára ezért a helyes stratégia három egymásra épülő nukleáris pillérben gondolkodni. A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításában, a Paks II. Atomerőmű megépítésében, valamint – amikor a műszaki, gazdasági, engedélyezési és piaci feltételek valóban adottak lesznek – a kis moduláris reaktorok hazai rendszerbe állításában.
Az SMR-ekre tehát szükség lehet, de nem Paks helyett, hanem Paks mellett. Nem három egymással versengő nukleáris útról van szó, hanem ugyanannak a hosszú távú magyar energiastratégiának három egymást erősítő pilléréről.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Űrhajós says:
Igéretesnek hangzik,sőt. Egy bökkenő van: A pici atomerőműveket sem lehet a fogyasztási igény szerint ki- bekapcsolgatni. Hatalmas tárolókapacitás kell, akkumulátor telepek ezrei. Igen, minden faluvégen kell ilyen akkutelep és pillanatok alatt lehet onnan vételezni, ha a hálózat terhelt. A Tesla minden ház falára próbált már a napelem mellé akkucsomagot tenni, és sikeres volt. Egy országos hálózat rendkivül rugalmas lehet, ha mindenhol van rásegítés, Mondjuk ki, sebezhetetlen. Ez nemzetbiztonsági érdek is,
Attila says:
Van egy működű amerikai SMR valahol a világon? Nincs. Csak tervek.
Csak az oroszok és a kínaiak működtetnek ilyen kategóriájú kis atomerőműveket.
Paks 2 mellett, amelynek technológiája kipróbált, lehet majd ilyeneket beszerezni az amerikai gyártóktól, amikor kész lesz és bizonyított már.
Persze Paks 2 felépítését lehet a végtelenségig elhúzni, ez is a nyugati, drágább technológiát gyártók érdeke.
Nézzük a költségeket: Paks II tervezett költsége 12,5 milliárd euró (2400 MW teljesítmény), a romániai Doiceşti-be tervezett 462 MW összteljesítményű, 6 modulos első európai SMR 5,22 milliárd euró lenne. A romániai telepítés egy leállított széntüzelésű erőmű helyszínét használja fel, a kivitelezés költségeit és idejét jelentősen csökkenti a meglévő ipari infrastruktúra, rendelkezésre áll a hűtéshez szükséges vízbázis és nem kell új, több tíz kilométeres nagyfeszültségű távvezeték-rendszereket kiépíteni. Persze ezek tervezett költségek, bizonyára nőni fognak mindkét helyszínen, de arányaiban is látszik, hogy olcsóbb lenne Paks II.
Űrhajós says:
Az amerikaiak leszakadása érthető. Kína is lekörözi őket sok területen. Az amerikaiak eddig csak fogyasztottak és másokat kioktattak, de ők maguk a Nagy Zabáláson kívül semmit sem tettek/tesznek. Amerika hanyatlása a metrójegyek árában is lemérhető. Nulla fejlesztéssel és csak a jegy árak növelésével üzemel a metrójuk, New Yorkban néhány -egykor nagyon szép – megálló falán csorog le a fekália, szigetelésre sem telik, vagyis telik, csak akkor nem lehetne milliárdokat adni Ukrajnának.