„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„Az Advanced Nuclear Fuels a Framatome lingeni üzemében gyártaná az orosz típusú, hatszögletű fűtőelem kazettákat”
Forrás:Roszatom
A döntés sajátos átmeneti modellt hoz létre, melyben az európai országok ugyan csökkentik az Oroszországból érkező kész fűtőelemek arányát, ugyanakkora a gyártás egyelőre kényszerűen a Roszatom technológiai tudására támaszkodik. A program közvetlenül érintheti a szovjet tervezésű VVER-reaktorokat üzemeltető országokat, köztük Magyarországot is.
„Az Advanced Nuclear Fuels a Framatome lingeni üzemében gyártaná az orosz típusú, hatszögletű fűtőelem kazettákat”
Alsó-Szászország környezetvédelmi minisztériuma a szövetségi kormány megbízásából járt el, és július 22-én adta ki az engedélyt. A tartomány környezetvédelmi minisztere, Christian Meyer politikailag súlyosan elhibázottnak nevezte az együttműködést, valamint azt hangsúlyozta, hogy az európai energiapolitikának csökkentenie kellene az orosz nukleáris függést.
A német kormány jogi érvelését tekintve az atomtörvény azt írja elő, hogy akkor kell kiadni az engedélyt, ha a műszaki és biztonsági követelmények teljesülnek, a feltárt kockázatok pedig hatósági előírásokkal kezelhetők.
A szövetségi biztonsági szervek frissített értékelése alapján a kémkedés vagy szabotázs veszélye nem adott elegendő jogalapot a kérelem elutasítására.
„Berlin szerint az orosz állami vállalatokkal folytatott nukleáris együttműködést uniós szankciókkal lehetne korlátozni, ehhez azonban nincs meg a szükséges tagállami támogatás”
Az engedélyhez ezért szigorú biztonsági feltételeket kapcsoltak. A TVEL és a Roszatom munkatársai a szabály szerint nem léphetnek be a lingeni üzembe, kivételes esetben csak hatósági felügyelet mellett tartózkodhatnak ott. Az Oroszországból érkező berendezéseket, szoftvereket és üzemanyag alkatrészeket külső ellenőrzésnek vetik alá, az orosz technológiai rendszereket pedig el kell választani az üzem többi informatikai infrastruktúrájától. A feltételek azt mutatják, hogy a német állam gazdasági engedélyt adott, ám biztonságpolitikai szempontból kockázatos partnerként kezeli a Roszatomot.
„A Framatome az együttműködést átmeneti diverzifikációs megoldásként mutatja be, miszerint a lingeni gyártás lehetővé teszi, hogy az európai atomerőművek a közvetlen orosz beszerzéseiket európai gyártású fűtőelemekkel váltsák ki”
Az orosz licenc használata jelentősen lerövidíti a piacra lépéshez szükséges időt, mivel egy teljesen saját VVER-üzemanyag kifejlesztése, tesztelése és engedélyezése hosszú folyamat. A francia cég ezzel párhuzamosan önálló európai konstrukción dolgozik.
Az orosz Vzgljad szerint a Framatome azért ragaszkodik a Roszatomhoz, mert a francia atomipar gazdasági és technológiai nehézségekkel küzd. Ennek az érvelésnek van történelmi alapja, mivel az Areva a finn Olkiluoto–3 erőmű költségtúllépései és a francia EPR-program problémái után állami feltőkésítésre és mélyreható szerkezeti átalakításra szorult. Az egykori csoport reaktorgyártási, fűtőelem előállítási és erőművi szolgáltatási üzletágát 2017 végén az EDF vette át, majd Framatome néven szervezte újjá. A bányászattal, urándúsítással és kiégett fűtőelemek kezelésével foglalkozó tevékenységekből jött létre az Orano.
„A jelenlegi pénzügyi adatok ugyanakkor nem támasztják alá, hogy a lingeni program a Framatome fennmaradását eldöntő <túlélési projekt> lenne”
A társaság árbevétele tavaly 15,5 százalékkal 5,4 milliárd euróra emelkedett, az EBITDA-ja pedig 665 millió eurót ért el. Az új megrendelések értéke megközelítette az 5,9 milliárdot, amit a brit Sizewell C program, az európai fűtőelem-szerződések és az észak-amerikai karbantartási munkák támogattak. A működésből származó pénzáramlás 706 millió euróról 49 millióra csökkent, amit jelentős ipari beruházások és felvásárlások kísértek.
„A francia nukleáris rendszer egészében már jóval több feszültség látható”
A Framatome többségi tulajdonosa, az EDF a múlt év végén 51,5 milliárd euró nettó pénzügyi adósságot tartott nyilván, a Hinkley Point C projekten pedig 2,5 milliárdos értékvesztést számolt el. Az első brit blokk tervezett indulása 2030-ra tolódott, az építési költséget 2015-ös árakon 35 milliárd fontra becsülik (akkor 48,24 milliárd euró), a hat francia EPR2-reaktor várható költsége pedig elérte a 72,8 milliárd eurót. Az EDF ettől függetlenül 8,4 milliárdos nettó eredményt ért el, sőt a múlt évben növelni tudta a francia atomerőművek termelését.
Az Orano helyzete ugyancsak árnyaltabb annál, mint amit az orosz értelmezés sugall. A cég elveszítette az ellenőrzését az egyik fontos nigeri uránbányája felett, ami komoly geopolitikai és ellátási kockázatot jelent. A vállalatcsoport pénzügyi teljesítménye ugyanakkor stabil maradt, mivel tavaly 5,14 milliárd euró árbevételt, 26,9 százalékos EBITDA-rátát és 476 millió euró pozitív nettó pénzáramlást jelentett, emellett a nettó adóssága 440 millióra csökkent. A francia atomipar tehát jelentős projektkockázatokkal és állami finanszírozási igénnyel működik, a fő vállalatai pedig jelenleg nyereségesek és komoly megrendelésállományuk van.
„Az orosz értelmezés legerősebb pontja az, hogy a Roszatom a helyi gyártás révén részben megőrizheti az európai piaci jelenlétét”
A kész fűtőelem exportja Oroszországból nagyobb hozzáadott értéket biztosítana, a licencdíjakból, műszaki támogatásból és egyes komponensek szállításából azonban továbbra is bevétel származhat. Moszkva számára a lingeni együttműködés egyben lehetőséget ad arra, hogy technológiai partnerként az európai ellátási láncban maradjon akkor is, ha a kész orosz üzemanyag iránti kereslet csökken. A Vzgljad ebben a tekintetben reálisan mutatja be a Roszatom gazdasági érdekeit.
Az orosz lap több állítása viszont túlzó vagy pontatlan. A Westinghouse már gyárt VVER–440-es fűtőelemeket, és szállított Ukrajnába, Finnországba, valamint Csehországba is. A vállalat a múlt évben Magyarországgal is szerződést kötött, az első paksi szállításokat 2028-ra tervezik. Ez arra utal, hogy az európai országok választási lehetősége bővül, és a lingeni üzem nem válik az orosz fűtőelemek egyetlen alternatívájává.
„A Framatome számára az orosz technológia elsősorban időelőnyt és piaci pozíciót biztosít, a Roszatom pedig részben megőrizheti a bevételeit és a szakmai befolyását”
Magyarország szempontjából a döntés azt mutatja, hogy a beszállítók számának növelése és a technológiai függőség csökkentése külön feladat. A Paksi Atomerőmű a Westinghouse mellett a Framatome-mal is együttműködik, így az ellátásbiztonság javulhat és erősödhet a magyar tárgyalási pozíció. A beszerzések értékelésénél ugyanakkor azt is vizsgálni kell, hogy az adott termék mögött milyen licenc, alkatrészellátás és műszaki támogatás áll. A lingeni modell rövid távon csökkentheti az Oroszországból érkező kész fűtőelemek szerepét, a teljes technológiai önállóság elérése azonban ennél hosszabb folyamat lesz.
Az írást jegyezte: Matus Tibor
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater