//Ismét „instant”párt győzött Szlovéniában
„Szlovénia kis ország, de most lezajlott választási kampányából a nagyobbaknak is van mit tanulni. Ismerünk hibrid kukoricát, hibrid háborút, ideje megismerkedni a hibrid kampánnyal is. Mi is kaptunk belőle ízelítőt, de a módszert még lehet tökéletesíteni, és Szlovénia előbbre is lépett ezen a téren. Száznál is több nem kormányzati szervezet vetette be magát a balliberális oldal győzelméért” #moszkvater

Ismét „instant”párt győzött Szlovéniában

MEGOSZTÁS

A beavatottak előre megmondták, hogy rendhagyó, sőt sorsdöntő választás lesz  április 24-én. Úgy is lett. A független Szlovénia 30 éves történetéből arra bátran lehetett következtetni, hogy a választás előtt két hónappal alakult Szabadság Mozgalom (GS), illetve annak vezetője Robert Golob kapja majd  a legtöbb szavazatot, de hogy ilyen sokat, arra előre nem számított senki. Egyetlen párt sem rendelkezett még ennyi (41) képviselői mandátummal. Az is történelmi rekord, hogy mindössze 5 pártnak sikerült átlépnie a parlamenti küszöböt.

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

„Szlovénia kis ország, de most lezajlott választási kampányából a nagyobbaknak is van mit tanulni. Ismerünk hibrid kukoricát, hibrid háborút, ideje megismerkedni a hibrid kampánnyal is. Mi is kaptunk belőle ízelítőt, de a módszert még lehet tökéletesíteni, és Szlovénia előbbre is lépett ezen a téren. Száznál is több nem kormányzati szervezet vetette be magát a balliberális oldal győzelméért” #moszkvater
„Szlovénia kis ország, de most lezajlott választási kampányából a nagyobbaknak is van mit tanulni. Ismerünk hibrid kukoricát, hibrid háborút, ideje megismerkedni a hibrid kampánnyal is. Mi is kaptunk belőle ízelítőt, de a módszert még lehet tökéletesíteni, és Szlovénia előbbre is lépett ezen a téren. Száznál is több nem kormányzati szervezet vetette be magát a balliberális oldal győzelméért”
Fotó:EUROPRESS/Jure Makovec/AFP

A mostani szlovéniai választás  igen magas, 70 százalékos részvétellel zajlott. Új jelenség volt, hogy a  nagyobb városok külső kerületeiben, és vonzáskörzetükben nagyobb volt az érdeklődés, mint a belső kerületekben. Ez azonban mit sem von le abból, hogy a választás előtt alig két hónappal alakult Szabadság Mozgalom (GS) minden választókörzetben első helyen végzett, és a hivatalban lévő Szlovén Demokrata Párt (SDS) csak második lett.

„Az SDS ennek ellenére sem mondható vesztesnek, hiszen két fővel növelte képviselőinek számát (27) a Nemzetgyűlésben (DZ). Annyiban persze mégis, hogy míg korábban rendre a választások relatív győztese volt, de koalíciós partnerek híján nem tudott kormányt alakítani, most ellenfele kapta  a legtöbb szavazatot”

Jelenlegi koalíciós partnere, a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) támogatottsága is növekedett. Saját várakozásainak megfelelően a 3. helyre futott be, és 8 képviselőt küldhet a parlamentbe. Ezzel azonban véget is ért az SDS potenciális koalíciós partnereinek a listája, mert a két ebből a szempontból még szóba jöhető párt tömörülés, a Kössük Össze Szlovéniát (Povežimo Slovenijo), és a Mi Országunk (Naša dežela) nem lépte át a parlamenti küszöböt.

Janez Janša kormányfő, SDS-elnök szerint az összefogás hiánya okozta a vesztüket, és persze a konzervatív kormány országlásának végét is, legalább is egyelőre. Bár Janšának csak egyetlen egyszer sikerült kitöltenie a mandátumát (2004-2008), többször visszatért – mint legutóbb 2020-ban is –, mert az elsősorban az ő legyőzését zászlajára tűző baloldali-liberális pártok kormányra kerülve csakhamar képtelennek bizonyultak a tartós együttműködésre, és Janša vette át a kormányrudat.

„Most esély van rá, hogy ne így legyen, mert a parlamentbe a GS-en kívül csak két baloldali párt jutott be, a Szociáldemokraták (SD) és a Baloldal (Levica), mindkettő óriási szavazat veszteséggel. Az SD-nek mindössze 7, a Baloldalnak 5 képviselője lesz. Ennek ellenére mindkét párt – ahogy az összes többi vesztes és győztes baloldali-liberális is – győzelemként értékeli az eredményt már pusztán azért, mert Janšát sikerült eltávolítani a hatalomból”

Érdekes lenne, ha Golob összeállna a Baloldallal, amely párt hevesen ellenzi a hadsereg korszerűsítését, és kétségbe vonja, hogy Szlovéniának – egy NATO-tagállamnak! – szüksége van hadseregre. A GS-nek nélküle is többsége lehet a 90 fős DZ-ben (46 mandátum), hiszen elegendő, ha csak a szociáldemokratákkal áll össze kormányzásra. Ennek valószínűségét Golobnak azon ígérete is növeli, hogy rendkívül gyorsan fog kormányt alakítani, mert nincs szükségel sokpárti koalícióra.

Az új összetételű  parlament  első ülésére május 13-án kerül sor. A tárgyalások a kormányalakításról már elkezdődtek, de egyelőre még csak találgatások vannak a tárcavezetők személyét illetően. Annyit Golob már elárult, hogy  nem csak a parlamentbe bejutott pártok kádereiből fog választani. Így esélyük van az Alkotmányos Ív Koalíciója (KUL) néven elhíresült  baloldali-liberális párt tömörülés „kihullott” tagjainak, az Alenka Bratušek Pártjának (SAB), és a szintén egy volt miniszterelnök által vezetett Marjan Šarec Listájának (LMS) is, hogy bekerüljön a kormányba.

„Valószínűsíthető,  hogy Tanja Fajon (SD) lesz a külügyminiszter. Brüsszeli ténykedéséről nemcsak mi magyarok őrzünk <szép> emlékeket, hanem a horvátok és más balkáni országok is”

Az előbbiekkel biztosan kiássa a csatabárdot, és felrúgja azt a megbékélést és  bimbózó együttműködést, ami kibontakozott a két ország között. Ismét kiéleződnek az ellentétek a tengeri határ kijelölésével kapcsolatos döntőbírósági határozat végrehajtása miatt, esetleg füstbe megy a közösen birtokolt Krškói Atomerőmű második blokkjának közösen elhatározott megépítésének terve, amire pedig most volna a legnagyobb szükség.

A magyar-szlovén kapcsolatokra nézvést sem ígér sok jót Fajon személye. Hatására nagyobb sebességbe kapcsolhat a fősodorba tartozó szlovén média – ami a túlnyomó többség – közvetlenül az Orbán-kormány, közvetve pedig egész Magyarország „áztatásában”. Még jobban zavarhatja a magyar tőke jelenléte a  szlovén politikát a médiában és a gazdaságban (ami töredéke a csehekének vagy a hollandokénak), és a gyanúsítgatás, hogy a Szlovéniában befektető magyar cégek egytől-egyig a magyar miniszterelnökhöz köthetők.

Egyéb vonatkozásban nem sok információval szolgált a választási kampány, beleértve a tévé vitákat is. Az ellenzék, így a GS is folyamatosan azt hangsúlyozta, a Janša-kormány minden intézkedését visszavonja, nagy rendcsinálást ígért az egészségügy területén, a média fokozott támogatását,  igazságosabb adóztatást és mindenekelőtt nagyobb szabadságot.

„Ebből a média támogatása biztosra vehető, hiszen Golob nagymértékben nekik köszönheti a győzelmét. Az egészségügy helyzetének javítása már kérdéses, mert ahhoz jobban működő gazdaság, nagyobb állami bevételek kellenek”

Ebben a kérdésben az SD – nem is beszélve a Baloldalról – és a GS véleménye erősen eltér. Az SD „fizessenek a gazdagok” alapon akarja megoldani. Golob, aki egy energetikai cég élén a törvényesen megengedettnél jóval nagyobb pénzeket akasztott le, aligha fogja a progresszív adóztatást bevezetni. A politikában egyébként is „sötét ló”, mert eddig csak helyi szinten vett részt benne, jóllehet majd minden liberális pártban megfordult. Most is csak akkor vállalta el a kormányfő-jelöltséget, amikor nem hosszabbították meg a mandátumát, az egész Balkánon érdekeltségekkel rendelkező GEN-I energetikai cég vezetőjeként. Több korrupció gyanús ügylet árnyéka vetül rá, olyan is, amelyben nemzetközi nyomozás folyik. Ha kiderül, hogy megalapozott, jól értesült források szerint Zoran Janković ljubljanai polgármester kerülhet a helyére. Ami lehet, hogy előre eltervezett volt, hiszen Janković olyan korrupt, hogy ő még a média segítségével sem tudta volna a választást megnyerni.

„Szlovénia kis ország, de most lezajlott választási kampányából a nagyobbaknak is van mit tanulni. Ismerünk hibrid kukoricát, hibrid háborút, ideje megismerkedni a hibrid kampánnyal is. Mi is kaptunk belőle ízelítőt, de a módszert még lehet tökéletesíteni, és Szlovénia előbbre is lépett ezen a téren. Száznál is több nem kormányzati szervezet vetette be magát a balliberális oldal győzelméért”

Jóllehet, egy viszonylag szűk kör nézeteit képviselik, a „Nép Hangjának” deklarálták magukat, és agitáltak a  konzervatív kormány, illetve pártok ellen. Sőt, aláírásokat gyűjtöttek, autóbuszokkal járták az országot, felvonulásokat, gyűléseket, félreérthetetlen célú koncerteket szerveztek, a templomokba besúgókat küldtek, vagyis választási kampányt folytattak anélkül, hogy hivatalosan a választás részesei lettek volna. A kritikákra válaszolva a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkoztak, amiért is a választási kampányra vonatkozó törvényi előírások rájuk nem vonatkoznak. Ezt a szabadságot a másik oldaltól megtagadták, pontosabban diktatúraként értelmezték. Ilyen az alkotmányos demokrácia?

MEGOSZTÁS