Kezdőlap » x-demokrata » Ismét él a balkáni migráns útvonal?
Menekültek a szerbiai Simanovci falu közelében lévő autópálya mellett menetelnek a horvát határ felé, az Európai Unióba való belépés reményében 2016-ban Fotó:EUROPRESS/Oliver Bunic/AFP #moszkvater

Ismét él a balkáni migráns útvonal?

A szerb, bosnyák és horvát balkáni lapok egyre gyakrabban cikkeznek az országot veszélyeztető többmilliós migránshullámokról

Majláth Ronald tudósítása Belgrádból

Menekültek a szerbiai Simanovci falu közelében lévő autópálya mellett menetelnek a horvát határ felé, az Európai Unióba való belépés reményében 2016-ban Fotó:EUROPRESS/Oliver Bunic/AFP #moszkvater
Menekültek a szerbiai Simanovci falu közelében lévő autópálya mellett menetelnek a horvát határ felé, az Európai Unióba való belépés reményében 2016-ban
Fotó:EUROPRESS/Oliver Bunic/AFP

Riasztó! Szerbiát hétmilliós migránshullám fenyegeti! Ilyen, és ehhez hasonló szalagcímekkel köszönt be a hónap közepén a szerb média, miután egyre többen figyeltek fel arra, hogy újra megteltek a belgrádi parkok migránsokkal. És valóban, a Gavrilo Princip utca melletti parkban ismét kisebb-nagyobb csoportokba verődött közel-keleti menekülteket látni, akárcsak négy éve, a migrációs válság tetőpontján.

– A magyar rendőrség eddig háromszor dobott vissza, a horvát viszont már hétszer – meséli Hasszan, egy pakisztáni fiú, akivel a parkban találkozunk, amint a barátaival sütkéreznek a napon. Ők úgy döntöttek, inkább nem költöznek a befogadó központba, amelyből jelenleg 16 is működik Szerbiában. Most azt tervezik, legközelebb Bosznia felé próbálkoznak, a barátaiktól azt hallották, oda könnyebb a bejutás.

„Hasszant – aki már nyolc hónapja van Szerbiában – egy alkalommal még meg is verték a horvát rendőrök, de mégsem adja fel, hogy eljusson Nyugatra”

Barátaival azt mondja, Franciaországba, Németországba, esetleg Hollandiába menne a legszívesebben, de persze szóba jöhetne Belgium is, mert ott is több honfitársa él.

– Itt nincs semmi, nem tudunk dolgozni sem – panaszkodik Ali, Hasszan barátja, aki szintén nem tanult meg egyetlen szót sem szerbül ez idő alatt. Inkább csak várnak ők, hogy valami változzon Európában, hogy valaki felfigyeljen az ő helyzetükre.

– Az emberek többsége még mindig Észak-Macedóniából érkezik, Bulgária után pedig Koszovó következik – mondja Szara Risztics, a belgrádi Info Park munkatársa, akivel a migránsokkal foglalkozó civil szervezet irodájában találkozunk. Ez utóbbi országra vonatkozóan ugyanakkor megtévesztők az adatok. Koszovóból ugyanis nemcsak közel-keleti és afrikai migránsok érkeznek, hanem koszovóiak is, akik viszont nem jelennek meg a statisztikákban, hiszen Belgrád szerint ők is Szerbia állampolgárai. Hasonlóan érdekes csoportot alkotnak az irániak. Néhány hónappal ezelőtt még nagyon sokan érkeztek Iránból egyenesen Belgrádba a Nikola Teszla nemzetközi reptérre, mert vízummentesen léphettek be az országba. Ennek az időnek azonban már vége. Így Szerbiába az elmúlt egy hónapban egy iráni sem érkezett, aki befogadási kérelemmel állt volna elő. Ellenben Afganisztánból és Pakisztánból rengetegen érkeznek, de a Maghreb-térségből is.

„Az elmúlt egy hónapban így Szerbia területére több mint ezren léptek be, de rengetegen távoztak is, így nem alakult ki jelentős torlódás”

De akkor miért élnek a migránsok újra a belgrádi parkokban? Risztics szerint ez nagymértékben köszönhető a migránsoknak is, akik nem akarnak beköltözni a befogadó központokba, mert arra számítanak, hogy most már közel az idő, hogy elindulhassanak külföldre. A Szerbiában jelenleg tartózkodó 3500 migránsból nagyjából 500-an vannak azok, akik az utcákon élnek vagy horvát, boszniai vagy éppen a magyar határ közelében.

Embercsempészből pedig mindig akad Belgrádban bőven, akik a szolgálataikat felkínálják a migránsoknak többek között itt, a Gavrilo Princik környékén is, ahol a migránsokkal foglalkozó szervezetek irodái vannak. Mint megtudtuk,

„a legtöbb pénzt, 3 ezer eurót egy olaszországi útért kell fizetni az embercsempészeknek, a legalacsonyabb tarifa pedig egy boszniai útra szól, az „csupán” 300 euró”

Ezért Bosznia felé jóval többen (naponta 40-50-en) próbálkoznak, többnyire kamionok vagy hűtőkocsik zárt terében.

Azt viszont már nagyon kevesen tudják közülük, hogy még ha be is jutnak Bosznia-Hercegovinába, onnan megint csak legalább olyan nehezen tudnak majd továbbállni, mint innen, Szerbiából. A bosnyák-horvát határt ugyanis a horvát rendőrség szigorúan őrzi. Épp ebből volt nemrég botrány. Néhány hete különösen kellemetlen helyzetbe került Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök, miután a svájci köztévének nyilatkozva kifejtette, hogy

„a migránsok kitoloncolásánál szükség van egy kis erőszakra”

Mindebből sokan arra következtettek, hogy ezzel a politikus gyakorlatilag elismerte, hogy Horvátország szándékosan megszegi a saját törvényeit. Miután az államfő kijelentése viharos gyorsasággal bejárta a világsajtót, Grabar-Kitarović élesen visszautasította a vádakat és jelezte, hogy a horvát rendőrség törvényesen, szakszerűen és humánus módon látja el határvédelmi feladatait és csak a legkisebb mértékben alkalmaz ilyenkor kényszerítő eszközöket.

Ami a boszniai számokat illeti, itt szintén azt láthatjuk, hogy megélénkült a forgalom.

„A boszniai hatóságok szerint idén az első öt hónapban több mint 8800 migráns érkezett az országba, ami 50 százalékkal nagyobb szám, mint az előző év azonos időszakára vonatkozó”

Így a múlt év kezdetétől számítva már nagyjából 33 ezer migráns érkezett Boszniába, akik többnyire a Bosnyák-Horvát Konföderáció városaiban várakoznak – a boszniai Szerb Köztársaságban ugyanis ők nem szívesen látott vendégek. Néhány hete ráadásul még le is zártak néhány határszakaszt Szerbia felé, ahol azt látták, hogy ellenőrizetlenül áramlanak be a migránsok az országba. A legtöbb illegális bevándorló egyébként most Bihacban és Velika Kladusában van, de a hatóságok szerint a sok migráns túlfeszíti a két város befogadóképességének határát. Horvátországba persze még így is be tud lépni kisszámú migráns, akik aztán Szlovénia felé folytatják az útjukat. Erre viszont már tényleg csak azok vállalkoznak, akiknek vagy rengeteg pénzük van, vagy pedig azok, akik nagyon bátrak és nem félnek kockáztatni az életüket a vonatok vagy kamionok aljához kapaszkodva átlépni a határt.

Ilyen körülmények között természetesen már nem meglepő, hogy a balkáni lapok egyre gyakrabban cikkeznek többmilliós migráns hullámokról, amelyek az országot veszélyeztetik.

„Az egyik legfrissebb becslés szerint Törökországban jelenleg 3,7 millió, Libanonban 1,4 millió, Iránban és Pakisztánban pedig egy-egymillió migráns várakozik arra, hogy megindulhasson Európa felé egy jobb élet reményében”

Mivel Magyarország és Horvátország gyakorlatilag lezárta a határait a migránsok előtt, így Szerbiában és Boszniában attól félnek, hogy rövidesen ők lesznek a többmilliós migránstömeg végállomása.