//Halálossá vált az örmény-azeri szembeállás
„Tovább árnyalja az eseményeket Ilham Alijev egyik friss interjúja, amelyben az azeri államfő immár nyíltan foglalkozik amerikai fegyverrendszerek beszerzésének kérdésével. Innen már nem nehéz kikövetkeztetni, vajon melyik irányba szándékozik Baku a következő lépését megtenni a világpolitika sakktábláján” #moszkvater

Halálossá vált az örmény-azeri szembeállás

MEGOSZTÁS

Noha az elmúlt napokban a belarusz események vezetik a posztszovjet térséggel kapcsolatos hírek listáját, a Kaukázusban továbbra sem csitul a szembenállás Baku és Jereván közt. A Szevlics/Szev-tó mellett ismét újabb területen törtek ki összecsapások, immár halálos áldozatot követelve.

„Tovább árnyalja az eseményeket Ilham Alijev egyik friss interjúja, amelyben az azeri államfő immár nyíltan foglalkozik amerikai fegyverrendszerek beszerzésének kérdésével. Innen már nem nehéz kikövetkeztetni, vajon melyik irányba szándékozik Baku a következő lépését megtenni a világpolitika sakktábláján” #moszkvater
„Tovább árnyalja az eseményeket Ilham Alijev egyik friss interjúja, amelyben az azeri államfő immár nyíltan foglalkozik amerikai fegyverrendszerek beszerzésének kérdésével. Innen már nem nehéz kikövetkeztetni, vajon melyik irányba szándékozik Baku a következő lépését megtenni a világpolitika sakktábláján”
Fotó:EUROPRESS/Azerbaijani Presidential Press Office/AFP

Az örmény védelmi minisztérium kedd délutáni közlése szerint a közép-örményországi Gegarkunik-tartomány Verin Sorzsa – orosz átiratban Verhnyaja Sorzsa – településének közelében azeri egységek támadást indítottak a határ mentén állomásozó örmény erők ellen. A kézifegyverekkel folytatott tűzharc során az 1989-es születésű V. Ju. Hursudjan főtörzsőrmester életét vesztette, nem megerősített információk szerint haslövés következtében. Válaszul az Azertac hírügynökségnek eljuttatott közleményében az azeri határőrség tagadja, hogy egységei bármilyen módon örmény terület vagy örmény katonai erőkkel szemben alkalmaztak volna fegyvere erőszakot. Murad Nagijev szóvivő közlése szerint éppen, hogy az örmények kezdtek el demonstrációs céllal a levegőbe lövöldözni, és ennek következtében szerezte sérüléseit az említett katona.

„Az esettel fordulóponthoz érkeztek az elmúlt hetek örmény-azeri határincidensei. Eddig a felek igyekezték elkerülni a fegyveres erőszak alkalmazását, és ezáltal a halálos áldozatokat. Fontos hangsúlyozni, hogy csakis a fegyveres erőszakét, mivel az elmúlt napokban más módon már összecsaptak egymással a szembenálló erők”

A Szevlics/Szev-tónál ugyanis a korábbi cikkünkben bemutatott patthelyzet továbbra sem oldódott meg. Kisebb létszámban, de jelen vannak azerbajdzsáni katonák a határ delimitációjára hivatkozva nemzetközileg örményként elismert területen. Az elmúlt héten híradások egy elsőre komikusnak, ám a valóságban annál jóval komolyabbnak számító esetről adtak hírt. A csütörtök délelőtti órákban az örmény hadsereg egységei az ország területére másfél kilométeres mélységben benyomuló újabb azeri csoportról adtak jelentést, amelyre válaszul megkezdték a szükséges válaszreakciók megtételét.

Az azeriek bekerítését követően az éjszaka folyamán utóbbiak ismételt behatolás kívántak végrehajtani, amelyből rövid szóváltást követően hamar tömegverekedés tört ki. Az eset örmény részről 11 fő kórházba szállításával végződött, az azeri sérültek száma nem ismert.

„Míg ezen esetben a felek az indiai-kínai határ incidensekhez hasonlóan igyekeztek mellőzni a fegyverhasználatot, sajnos a legutóbbi esetben ez már nem sikerült”

Armen Grigorjan, az örmény biztonsági tanács titkára a helyi médiának nyilatkozva nem zárta ki az örmény katona halálát követően az ODKB alapító szerződésében szereplő negyedik cikkely alkalmazásának lehetőségét. Ez a NATO híressé vált V. cikkelyéhez hasonló módon kimondja a kollektív védelem elvét, avagy az egyik tagállam elleni támadás a szervezet egésze elleni támadásként értelmezendő. Jelen helyzetben tehát örmény részről minden lehetőség adott, hogy a határ mentén folyó eseményeket Jereván a területe elleni támadásnak minősítve kérje az ODKB, illetve ezen keresztül legfőképp Moszkva beavatkozását.

„Bár az ODKB és Oroszország egyelőre a fennálló határincidensek esetében a politikai és diplomáciai rendezést kizárólagosságát hangsúlyozza, Moszkvát az események válaszút elé állították. Úgy tűnik, Baku egyáltalán nem kívánja provokációit és a határra helyezett nyomást enyhíteni akármi is történjék, míg Jereván és egyben az örmény társadalom egyre türelmetlenebb a tétlenségként aposztrofált orosz viselkedéssel szemben”

Az ODKB és az 1997-es barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés értelmében ugyanis részben az orosz félre hárulnak Örményország területi integritásának és határainak védelmi kötelezettségei. Ahogy korábban bemutattuk Moszkva tétlenségét nemcsak a regionális szinten terjeszkedő Törökország, de egyéb, geopolitikailag rivális nagyhatalmak is kijátszhatják, mint történt az Franciaország egyre aktívabb kommunikációjával Örményországot támogatva.

 A túl hosszú taktikázás következtében Moszkva legrosszabb esetben elveszítheti szövetségesi köréből a dél-kaukázusi katonai bázisainak otthont adó Örményországot, míg Azerbajdzsán végképp a török érdekszféra térségbeli letéteményesévé válik.

„Tovább árnyalja az eseményeket Ilham Alijev egyik friss interjúja, amelyben az azeri államfő immár nyíltan foglalkozik amerikai fegyverrendszerek beszerzésének kérdésével. Innen már nem nehéz kikövetkeztetni, vajon melyik irányba szándékozik Baku a következő lépését megtenni a világpolitika sakktábláján”

Azeri egységek által a határ kijelölésére használt, láthatóan fals térkép #moszkvater
Azeri egységek által a határ kijelölésére használt, láthatóan fals térkép

A sorozatosan felszínre törő, szinte már antagonisztikus azeri-örmény ellentétek fényében egyértelműen kijelenthető, hogy a két ország közti határvonal békés megállapítása külső szereplő részvétele nélkül szinte lehetetlen. Mind rövid, mind hosszabb távon a legoptimálisabb eshetőség lenne, ha egy orosz vezetésű független bizottság jelölné ki a határ pontos nyomvonalát, alapul véve az eredeti szovjet vezérkari térképeket.

„Ezzel Karabahhoz hasonlóan nemcsak a lehetséges részlehajlást firtató hangokat tudnák a felek semlegesíteni, de az egyre több esetben hirtelen előkerülő, finoman szólva kétes valóságtartalmú önjelölt térképeket is”

A keddi incidens előtti napokban már érkeztek információk egy ilyen bizottság létrehozásáról Baku, Jereván és Moszkva részvételével, kérdés azonban, hogy az örmény főtörzsőrmester halála miként  alakítja a jövőben a belpolitikai káoszból kilábalni kívánó Örményország álláspontját.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.