Miért nem támadja Irán a törökországi amerikai bázisokat?

Teherán könnyű célpontnak tekinti az Öböl-menti államokat, a török fegyveres erők eddig bizonyított félelmetes erejükkel azonban elrettentették Iránt, amely nem akarja kockáztatni, hogy Ankara a NATO- és/vagy azerbajdzsáni szövetségeseinek beavatkozását kérje a háborúban. Andrew Korybko ezt annak ellenére állítja, hogy a török határ közelében már elfogtak egy iráni rakétát. Médiapartnerünk, a lengyel gyökerű, Moszkvában élő amerikai politikai elemző, Andrew Korybko írása. A cikk eredetileg a szerző oldalán jelent meg.

Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on

„Irán tehát érthető módon az Öböl-államokat együttesen sokkal gyengébbnek tekinti, mint önmagában Törökországot, ráadásul összehasonlíthatatlanul sebezhetőbbek még a dróntámadásokkal szemben is”
Fotó:EUROPRESS/Fadel SENNA/AFP

Irán azzal indokolja az Öböl-menti államokban lévő amerikai bázisok támadását, hogy azokat az Egyesült Államok felhasználta az Izraellel közös Irán elleni kampányában. Ebből a szempontból azonban figyelemre méltó, hogy Irán nem támadta meg az Egyesült Államok két törökországi bázisát, az incirliki légi- valamint a kureciki radarbázisát. Törökország – ellentétben az Öböl túloldalán vagy Kuvait esetében a közelben lévő arab királyságokkal – közvetlenül Iránnal határos, ellentétben az Öböl túloldalán vagy Kuvait esetében a közelben lévő arab királyságokkal. Ezért logikus lenne, hogy Irán megtámadja az ottani amerikai bázisokat. S hogy ezt mégis miért nem teszi?

1. Az Öböl-államok könnyű célpontok, nagyon sebezhetőek és alacsony kockázatúak

Irán úgy véli, hogy az Öböl-államok közel sem annyira felkészültek a háborúra, mint Törökország, gazdaságaikat pusztán dróntámadások is megtépázhatják, és fegyveres erőik katonai tapasztalatának hiánya – azon kívül, hogy némelyikük a húszik ellen harcol – azt jelenti, Irán nem hiszi, hogy mindezt jelentősen meg tudnák torolni. Ráadásul a síiták üldözése miatt hosszú ideje tartó kölcsönös ellenségeskedés miatt rosszabb a viszony közöttük, mint Irán és Törökország között.

„Mindazonáltal a fent említett számítások tévesek lehetnek, és visszaüthetnek Iránra attól függően, hogyan alakul a konfliktusa az Egyesült Államokkal és Izraellel”

Például, ha most megsemmisítik Irán légvédelmét, akkor a megtámadott Öböl-menti államok egyike, némelyike vagy mindegyike egyoldalúan vagy egymással koalícióban nagy nyilvánosságot kapó bosszúból támadhatja Iránt. Ez ugyancsak megalázó módja lenne a háború befejezésének.

2. A török fegyveres erők bizonyították félelmetes erejüket

Bármi legyen is a véleményünk Törökország bel- és/vagy külpolitikájáról, egyértelmű, hogy a hadserege nagyon komoly és tapasztalt. Hogy csak az elmúlt éveket vegyük, Törökországnak közvetlen tapasztalatot szerzett Líbiában a Haftar tábornok erőivel szembeni harcokban, és közvetve Örményország ellen a 2020-as karabahi konfliktus során. Ezek a bevetések segítették fegyveres erőit a drónos hadviselésben is.

„Törökország tehát több esetben bizonyított erejével képes elrettenteni Iránt”

Amennyiben pedig provokálják – ahogy azt egykor Irak tette -, megtámadhatja Iránt, amely már most is azzal küzd, hogy ellenálljon az izraeli és amerikai légi támadásoknak. Így aztán még Forradalmi Gárda legbátrabb egységei is kétszer is meggondolják, hogy Törökországot célba vegyék.

3. Törökország NATO-tagsága és Azerbajdzsánnal kötött szövetsége elrettenti Iránt

Ráadásul Törökország a NATO tagja, és szoros szövetségben áll Azerbajdzsánnal. Így az ottani amerikai bázisok célba vétele a háború kiterjesztésének kockázatával járna. Törökország az 5. cikkely szerinti segítséget kérhetne, amelyet a blokk egyes európai tagállamai nyújthatnának annak a reményében, hogy Törökország segít nekik egy esetleges orosz invázió esetén. Tény azonban, hogy minden ilyen segítség jelenleg Ukrajna kárára történne.

„Ami az azerbajdzsáni oldalt illeti, az etnikai azeriek többségben vannak Észak-Iránban. Olyannyira, hogy többen élnek itt, mint magában Azerbajdzsánban”

Így még katonai akció sem kellene Irán destabilizálásához, elegendő lenne szítani a szeparatista nyugtalanságot, ezzel tovább gyengítenék az országot az amerikai-izraeli csapások közepette. A NATO és/vagy Azerbajdzsán beavatkozása Törökországon keresztül ezért túl soknak bizonyulhat Irán számára.

„Irán tehát érthető módon az Öböl-államokat együttesen sokkal gyengébbnek tekinti, mint önmagában Törökországot, ráadásul összehasonlíthatatlanul sebezhetőbbek még a dróntámadásokkal szemben is”

Ez a fő oka annak, hogy mindegyikük befogadott ugyan amerikai bázisokat, Irán őket támadja, Törökországot pedig nem. Teherán valószínűleg azt is tudja, milyen félelmetesek a török fegyveres erők, és nem akar velük ujjat húzni. S akkor még nem beszéltünk Törökország NATO- és/vagy azerbajdzsáni szövetségeseiről, akiknek közvetlen beavatkozása Irán gyors vereségéhez vezethetne.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com