„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Ruben Vardanjan Hegyi-Karabah etnikai örmény közigazgatásának második embere volt”
Fotó:EUROPRESS/AFP/State Border Service of Azerbaijan
A bakui katonai bíróság 20 év börtönbüntetésre ítélte Ruben Vardanjant, a 2023-ban Azerbajdzsán által visszafoglalt Hegyi-Karabah etnikai örmény közigazgatásának egykori magas rangú tisztviselőjét, és a Trojka Dialog orosz befektetési és brókercég társalapítóját. Vardanjant béke és emberiség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel, terrorizmussal, terrorizmus finanszírozásával és egyéb bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség eredetileg életfogytiglani börtönbüntetést kért rá.
„A Szovjetunió összeomlása után Hegyi-Karabah el nem ismert, örmények lakta köztársaság volt”
Az 1988-ban az örmények és az azeriek között kirobbant háborúskodást követően 1994-ben szovjet közvetítéssel megkötött tűzszünet után majd’ három évtizeddel 2020 szeptemberében újra kiújultak a harcok a régióban. Moszkva közvetítésével a felek november 10-én éjjel tűzszünetben állapodtak meg, ezzel véget vetve a 44 napos háborúnak. A megállapodás értelmében orosz békefenntartók települtek a régióba, az örmény erők kivonultak, és kulcsfontosságú területek (például Susa) azeri ellenőrzés alá kerültek. A 2020-as egyezményt követően 2023 szeptemberében újabb, a fegyveres erők teljes kivonását és a szakadár struktúrák feloszlatását előíró tűzszünet jött létre egy gyors azeri offenzíva után. Ilham Alijev azeri elnök kihirdette a területi integritás helyreállítását. Ezt követően több mint 100 ezer helyi lakos menekült Örményországba. Ezt követően 2025. augusztus 8-án Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök és Ilham Alijev, Donald Trump közvetítésével, jóváhagytak egy nyilatkozatot a békeszerződés aláírásának szükségességéről.
„Ruben Vardanjan Hegyi-Karabah etnikai örmény közigazgatásának második embere volt”
Az 57 éves milliárdos bankár 2022-ben lemondott orosz állampolgárságáról, és Karabahba költözött, amely akkor még nem tartozott azerbajdzsáni ellenőrzés alá. Az azeri hatóságok több más karabahi vezető tisztviselővel együtt 2023 szeptemberében tartóztatták le, miközben megpróbált átkelni Örményországba. Másnap a bíróság letartóztatta terrorizmus finanszírozásának a gyanújával. Vardanjant béke és emberiség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel, terrorizmussal, terrorizmus finanszírozásával és egyéb bűncselekményekkel vádolják.
„Az ügyészség eredetileg életfogytiglani börtönbüntetést kért rá”
Ezt követően Vardanjan többször folytatott éhségsztrájkot a bakui bíróság előtt zajló büntetőpere ellen. Vardanjan több beadványt is benyújtott a bakui bírósághoz, amelyekben kifogásolta, hogy ő és helyi ügyvédje nem kaptak elegendő időt a vádirat áttanulmányozására, valamint, a 422 kötetes bizonyítékokat azeri nyelven bocsátották rendelkezésére, amelyet nem beszél. Felrótta azt is, hogy a nyomozók meghamisították az ügyében a kihallgatási jegyzőkönyveket, és nyomást gyakoroltak ügyvédjére. Családja szerint a vádak egyikére sem mutattak be bizonyítékot, így a tárgyalást igazságtalannak, az ítéletet pedig az egész örmény népnek szóló ítéletnek nevezte. Az eljárást – a Bakuban fogva tartott örmény aktivistákat „túszoknak”, magukat a pereket pedig színleltnek nevezve – kifogásolta az Európai Parlament is.
„Maga a per teljes mértékben politikai volt”
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy politikai bosszú. Azerbajdzsán katonai és politikai győzelmének látványos demonstrálása Örményország felett. A Ruben Vardanjan elleni ítélettel Azerbajdzsán szimbolikusan azt üzeni, hogy Hegyi-Karabah különálló létezésének történelmi korszaka örökre véget ért. Ezért a vádlottal szembeni kemény retorika. Baku ezzel egyértelműsítette, hogy Karabahot mindenki törölje ki még az emlékezetéből is. Jellemző, hogy Azerbajdzsán még a karabahi örmények jogainak védelméről szóló közbeszédet is kriminalizálta.
„Az ítélet Baku azon vágyát szimbolizálja, hogy eltörölje a Hegyi-Karabah Köztársaság létezésének az emlékét is”
Ami az ítélet következményeit illeti, Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök megkönnyebbülhet. Vardanjan ugyanis bizonyos értelemben a jelenlegi örmény kormány politikai riválisa volt. Így nem valószínű, hogy Jereván ebben az ügyben túllépne a hivatalos, száraz nyilatkozatokon. Örményországban a társadalom többsége megkönnyebbülten megfeledkezett a karabahi örményekről, és a békemegállapodás aláírására vár Azerbajdzsánnal. Egy kisebbség, köztük az ellenzék, megpróbálja majd kihasználni ezt a kérdést a választási kampányban, de korlátozottak az erőforrásaik.
„Az örmény diaszpóra azonban meglehetősen befolyásos az Egyesült Államokban, és a hivatalos Jerevánnal ellentétben sokkal elkötelezettebb álláspontot képvisel a karabahi kérdésben”
Nem véletlen tehát, hogy ezt a kérdést J.D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke is felvetette az azerbajdzsáni látogatása során. Ezért nem zárható ki, hogy Baku és Washington valamilyen megállapodás részeként a jövőben megállapodásra jut Vardanjan és számos más vádlott szabadon bocsátásáról vagy kicseréléséről. Emellett szintén a diaszpóra befolyását szem előtt tartva óvatosan Franciaország is felszólíthatja Bakut a jogállamiság fenntartására. De ezzel vége is lesz. Moszkvától aligha várható reakció. „Ha maga Örményország nem törődik a polgáraival, miért tenné Oroszország?” – gondolhatják a Kremlben.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater