„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on
„Ha ezt a tervet elfogadják – egyelőre nincs megerősítve –, az úgynevezett Trump-híd Oroszország kiszorításához vezethet a Dél-Kaukázusból”
Tom Barrack, az Egyesült Államok törökországi nagykövete július közepén azzal a tervvel állt elő, hogy országa 100 évre bérelje ki a Zangezur folyosót, hogy ily módon feloldja az Örményország és Azerbajdzsán között ebben a kérdésben kialakult patthelyzetet. Maria Zaharova negatívan reagált a javaslatra, és
„azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megpróbálja átvenni az irányítást a békefolyamat felett, így veszélyezteti a regionális stabilitást”
Ezt a megjegyzést az orosz külügyminisztérium szóvivője azt követően tette, hogy állítólag már aláírtak egy titkos memorandumot a „Trump-hídnak” nevezett terv létrehozásáról.
A spanyol Periodista Digital azt állította, hogy az örmény diaszpóra kormányzati forrásaiktól szerezték be ezt a dokumentumot, amely mintegy 1000 amerikai magánkatona telepítését is magában foglalja az útvonal biztosítása érdekében. Az RT vezetője, az örmény származású Margarita Simonyan, aki szenvedélyesen elkötelezett ősi hazája ügyei iránt, népszerűsítette a kiszivárgott értesülést azzal, hogy megosztotta azt az X-en. Simonyan nagyon kritikusan viszonyult Nikol Pashinjan örmény miniszterelnökhöz, akit korábban azzal vádolt, hogy eladta Örményországot Törökországnak.
„Ha ezt a tervet elfogadják – egyelőre nincs megerősítve –, az úgynevezett Trump-híd Oroszország kiszorításához vezethet a Dél-Kaukázusból”
Az Örményország és Azerbajdzsán között 2020 novemberében Moszkva közvetítésével létrejött tűzszünet utolsó záradéka még azt írja elő, hogy az orosz FSZB biztosítsa a Baku által Zangezurnak nevezett, Örményország déli Szjunik régióján keresztül vezető mintegy 40 kilométer hosszú folyosót. Amennyiben a biztosítást amerikai PMC-kkel oldanák meg, az része lenne Oroszország, az orosz csapatok kiszorításának Örményországból.
„Pasinjan ezzel összefüggésben július közepén megerősítette azt is, hogy Örményország nem oldja fel az általa egyoldalúan felfüggesztett tagságát, és valószínűleg kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből”
Ez lehet az ürügy arra, hogy az országban lévő orosz bázisok felszámolását és a csapatok kivonását kérjék, miközben az amerikai PMC-ket fogadják. Az ő szemszögéből a bevetésük informális biztonsági garanciaként szolgálhat Azerbajdzsánnal és Törökországgal szemben, mivel kétszer is meggondolnák, hogy veszélyeztetnék-e az amerikai állampolgárok életét, különösen azokét, akik a „Trump-híd” nevű projektet őrizik.
„Az Egyesült Államok a könnyű haszonszerzésen kívül az orosz erők Örményországból történő kivonásán keresztül geopolitikai térnyerést, befolyás szerzést szeretnének elérni”
Washington így figyelemmel kísérhetné a török katonai mozgásokat a Közép-Ázsiába vezető útvonalon, miközben esetleg szíthatja az azeri szeparatizmust a szomszédos Irán azeri többségű északi régióiban. További előny, hogy Trump úgy állíthatja be ezt a megállapodást, mint amellyel elkerülte a háborút, ezzel is növelheti annak az esélyét, hogy Nobel-békedíjat kapjon.
Egyébként az Örményországban a nyár elején bekövetkezett politikai nyugtalanságot részben az amiatt érzett aggodalom váltotta ki, hogy Pasinjan a Zangezur folyosó orosz szerepvállalás nélküli megnyitásáról szóló megállapodás megkötésének küszöbén áll. Ez a forgatókönyv Örményországnak esetleges, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből történő küszöbön álló kilépésével együtt, sebezhetővé teheti Szjunikot egy azerbajdzsáni (török?) invázióval szemben. Így az örmény kormányfő azt gondolhatta, hogy az amerikai PMC-k meghívása az orosz FSZB helyére csillapíthatja az aggodalmat, az ellenzék azonban azt sem fogadja el, hogy örmény földeket adjanak bérbe az Egyesült Államoknak.
„Abban az esetben, ha ezt Pasinjan megteszi, és a népi tiltakozás vagy egy hazafias katonai puccs sem mozdítja el, a <Trump-híd> várhatóan a török befolyás növekedését eredményezi Közép-Ázsiában, ami aztán akár oda is vezethet, hogy Kazahsztán és Kirgizisztán is kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből”
E geopolitikai cél megvalósításának a legegyszerűbb módja, ha Örményország gazdasági és biztonsági megállapodást köt az Egyesült Államokkal, amely kizárja Oroszországot a Közép-Ázsiába irányuló török katonai forgalom ellenőrzéséből. Nem világos, hogyan tudná Oroszország ezt a folyamatot megállítani.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
HandaBandy says:
” Örményország azon szuverén jogát, hogy a saját területén” meg “Trump-híd”. Nem ellentmondásos ez egy parányit? Egy biztos, abban a régióban hirtelen sok lett a történés. Szerencsére kimaradt a mondandóból az USA szívjósága által vezérelt békevágya (mint pl. most az ukránoknál). Ugye tradicionálisan USA befolyási zónáról beszélünk? Hát ha valaki itt üzemszerűen eljátssza a szavahihetőségét azok pont az amerikaiak, az oroszok előtt. A képlet maradt, a Nyugat ki akarja fektetni az oroszokat és az irániakat. A sorrend tetszőleges. Az izgalmas játék garantált.
Peterdi Nagy László says:
Alkotóművész-e Trump vagy csak előadó?
Ehhez hasonló kérdéseket kell eldöntenie Putyin elnöknek, és olyanokat, mint amilyeneket ebben az írásban az amerikai elemző leírt. Két napon belül lejár Trump ultimátuma a sakktáblán. Csakhát az ehhez és a hasonló kérdések eldöntéséhez, amelyek a partnerre a személyes találkozón várnak, van-e támogatása, vagy az egész játszma csak az idő elutéséröl szól, amig a forgatókönyv írói kidolgozzák a következő lépést, ahogyan ez már sokszor történt. Mert a világlapok addig is megjelennek, és azokban is be kell mutatni, hogy hol az orosz játékos helye, amelyre be kell tuszkolni. Ebben az írásban van egy konkrét példa azokra a javaslatokra, amelyekkel nemhogy egy gyalogot, de egy királyt is el lehet távolítani a sakktáblárol. Különösen, ha el lehet hitetni az olvasókkal, hogy “a király meztelen”, és mint manapság a kollégái, éppen olyan jól játszanak. Csak a forgatókönyv írókkal van a baj, mert annak nem jön senki.
Például Trump előállt ezzel a “híddal”, mintha ez megelözhetne egy újabb háborút. Ezzel az oroszok járnának rosszul. Reméljük, Putyin nemcsak a fegyelmezett gyalog, hanem a király szerepét is elö tudja majd adni, és a folyosót nem az amerikai katonák fogják biztosítani. Mi pedig kíváncsian várjuk majd az újabb, ennél jobb ajánlatotokat.
Tuco says:
“ Az Örményország és Azerbajdzsán között 2020 novemberében Moszkva közvetítésével létrejött tűzszünet utolsó záradéka még azt írja elő, hogy az orosz FSZB biztosítsa a Baku által Zangezurnak nevezett, Örményország déli Szjunik régióján keresztül vezető mintegy 40 kilométer hosszú folyosót.”
A tűzszüneti megállapodásban sok minde egyéb is benne volt. Például az, hogy az orosz békefenntartók szavatolják a tűzszüneti megállapodás betartását. Ehhez képest az oroszok a kisujjukat nem mozdították, amikor 2023 szeptemberében az azeri hadsereg egy gyors katonai művelettel ellenőrzése alá vonta Hegyi-Karabah teljes területét. Ezek után kár azon csodálkozni, hogy Pasinjan nem bízik az orosz ígéretekben, és máshol keres biztonsági garanciákat. A Zangezur-folyosóra pedig kell valamilyen megoldás, mert ha minden marad úgy, ahogy most van, az azeriek erővel fogják átvenni a terület feletti ellenőrzést, és ennek megakadályozására az örmény haderő önmagában aligha képes, ezzel az örmény vezetés is tisztában van. A “Trump-híd” lehet erre egy megoldás, nyilván az oroszoknak ez nincs az ínyére. Kérdés, hogy Putyin tiszteletben tartja-e Örményország azon szuverén jogát, hogy a saját területén hogyan oldja meg ezt a problémát.
brüsszelita says:
Elárulok neked egy szörnyű titkot, de ne mond el senkinek:
A két azeri országrészt nemcsak az ominózus folyosó kötheti össze, hanem a törökök és azeriek a teljes örmény területen áttrappolhatnának, és az Örményország területén kiépített útvonalak közt kedvükre válogathatnának, nem kéne nekifeszülniük a déli határuknak. Viszont hogy miért épp ez a folyosó kellett az amerikaiaknak arra egyszerű a magyarázat, rá kell nézni a térképre csupán csak:
A jenkik így kontroll alatt tartanák Örményország Iránnal közös határát, ily módon az Egyesült Államok engedélye nélkül se ki, se be, az ajatollahok be vannak kerítve, vagy legalábbis nem segíthetnék az örményeket Oroszországgal összefogva.
Nem véletlenül van egy hat kilométeres szakasz vita alatt, ami Örményországnak Irán felé lélegeztetőcsövet jelentene nem törődve, hogy ez a pár kilométer értelmetlenné tenné a médiában belengetett és ürügyként felhasznált folyosó projektet, hiszen a térugrást még Musk se fedezte fel.
Az USA halálos ölelése alól így szándékoznak kibújni az örmények, de ez csak színház a közönségnek, ugyanis az iráni határ amerikai ellenőrzéséről a jereváni komprádorok már rég megegyeztek, amit Washingtonban nemsokára aláírnak, miután a főnökeik odarendelték őket.
Tuco says:
“Elárulok neked egy szörnyű titkot, de ne mond el senkinek”
Inkább ne osszon meg velem “szörnyű titkokat”, ha kérhetem.
Az egymás véleményét tiszteletben tartó, érvek ütköztetésén alapuló értelmes vitákra nyitott vagyok, a lekezelő, fölényeskedő hangnemre viszont nem vagyok vevő.
További szép napot.
brüsszelita says:
Vita helyett a térképet se árt néha nézegetni, nemcsak a vaker duma, persze azt szigorúan tiszteletben tartva. Azonban én sem vagyok a térképek tudója, így én is tévedhetek hébe-hóba, akár az euklídeszi geometria rovására.
Merthogy a legújabb kutatások szerint két pont közt nem a legrövidebb út az egyenes, hisz a félkör lazán kenterebe veri az okoskodókat, de Annelinánál is a teljes kör az, ami a kiindulási pozícióba a visszajutását biztosítja ahelyett, hogy a hülyeségeivel száznyolcvan fokban menekülne.
Különösen az a félkör igaz, amelyik az iráni határt Örményország felől blokkolja, és itt a kör bezárult, nincs apelláta! Ezt most épp megosztottam Önnel, mert rohadtul ráérek mások cikizésére, de majd visszafogom magam, ami Trumpról nem mondható el. Igaz, nem is én vagyok az amerikai elnök, aki megteheti, mert a kutya nem szól neki!
brüsszelita says:
Mi a ráknak ezer amerikai katonai egy 40 km-es terepszakasz biztosítására, amikor azt az örmény hadsereg hatékonyabban tehetné meg, nem pedig 25 katona egy kilométerre széthúzva, ami egy katona negyven méterre, fél katona húszra és így tovább, amíg el nem fogynak a vitézek.
Meg különben is: Ki veszélyeztetheti a közlekedést a két azeri országrész között, hacsak nem maguk az örmények, viszont minek ahhoz amerikai katonák, hogy feloldják a blokádjukat? Nem lenne elég hozzá egy washingtoni ejnye-bejnye, különösen Pasinjánnak, a lefizetett bábjuknak?
Tudtátok, hogy a jereváni amerikai követség olyan, mint egy hatalmas katonai erőd, az a világ egyik legnagyobb követsége egy olyan országban, amelyik a zsebemben is elférne, viszont jenki katonai alakulatokkal, speciális osztagokkal, kémekkel, ügynökökkel és egyebekkel, meg persze pénzzel.
Amúgy meg minden ellenkező híreszteléssel szemben a szóban forgó folyosó nem biztosít közvetlen átjárást Baku és Ankara között, mert az azeri exklávé egyedül Iránnal határos, viszont Teherán nem ősi török cimbora, viszont Azerbajdzsán ellenlábasa, aki az olaj és egyéb csővezetéket, meg vonatokat és kamion konvojokat aligha fogja átengedni puszira, a harckocsikról már nem is szólva.
Így a brit és amerikai olajcégek igencsak rá vannak szorulva Grúziára, meg persze Türkmenisztán gázára, mármint annak hasznára, viszont Grúzia most szintén nem megbízható cimbora, ezért próbálkoznak itt is, ott is, meg amott, ahol csak lehet. A lényeg, nehogy az üzletükbe az oroszok beletenyereljenek, sőt még meg is csiklandozzák a hóna alatt.
Hisz a lényeg nem az, hogy Azerbajdzsán területeit összekössék, hanem hogy a közép-ázsiai török nyomulást megelőzzék, és azt amerikai ellenőrzés alá vegyék, ami Oroszországnak sincs ellenére. Majd Trumppal erről is megegyeznek, akárcsak a közép-ázsiai türk államokról, – hogy a NATO hol van eközben? A fasorban sem, hisz az védelmi szervezet, nem? Viszont a törököknek már elege van, hogy a saját szövetségese szívatja állandóan.
z.zur says:
azt nem úgy mondják magyarul hogy “etnikailag örmény”, hanem úgy, hogy “örmény etnikumú”