Kezdőlap » Szerkesztő ajánlata » Elsöpörheti a felháborodás az ingus elnököt
Ingus tüntetők tiltakoznak a szomszédos Csecsenfölddel megkötött területcsere miatt Ingusföld fővárosában Magasban, 2018. október 7-én #moszkvater

Elsöpörheti a felháborodás az ingus elnököt

A Csecsenfölddel megkötött területcserébe bukhat bele az észak-kaukázusi köztársaságot vezető Junusz-Bek Jevkurov

Ingus tüntetők tiltakoznak a szomszédos Csecsenfölddel megkötött területcsere miatt Ingusföld fővárosában Magasban, 2018. október 7-én #moszkvater
Ingus tüntetők tiltakoznak a szomszédos Csecsenfölddel megkötött területcsere miatt Ingusföld fővárosában Magasban, 2018. október 7-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Vasily MAXIMOV

Nem szűnik a felháborodás Ingusföldön a szomszédos Csecsenfölddel a közakaratot semmibe véve megkötött területcsere miatt. A fővárosban Magaszban napok óta tartanak a tüntetések. Több mint tízezren gyűltek össze, s egyre forróbb a hangulat. A tiltakozók már az autonóm köztársaságot tíz éve irányító elnök Junusz-Bek Jevkurov távozását követelik. Egyre megosztottabb a helyi parlament is. A képviselők közül már 13-an jelentették be, hogy nemmel voksoltak a megállapodás megerősítésére, míg Jevkurov állítja, hogy a mintegy 400 ezer lakosú, háromezer négyzetkilométer területű észak-kaukázusi köztársaság törvényhozásának 25 jelen lévő tagja közül három ellenszavazat és öt tartózkodás mellett 17-en szavaztak igennel. Az ingus alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy a határszerződést nem a parlamentnek, hanem népszavazásnak kell megerősítenie.

A határvonalat a Csecsen-Ingus Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaság 1991-ben történt széthullása óta nem állapították meg pontosan. 1993-ban az Oroszországból akkor kiszakadni próbáló Csecsenföld, valamint az abban megmaradni akaró Ingusföld elnöke, Dzsohar Dudajev és Ruszlan Ausev megállapodást írt alá, amelynek értelmében a szunzsai járás nagy része, Szernovodszk és Asszinovszkaja község kivételével Ingusföld része maradt. A szeptember 26-án megkötött határmegállapodás értelmében Ingusföld a felső-tyereki járás, Csecsenföld pedig a malgobeki járás egy-egy lakatlan, erdős részét engedte át a másik köztársaságnak. A területcsere azonban de facto csak papíron történik a határőrizet megszűnte miatt.

„A két észak-kaukázusi köztársaság között a Szovjetunió széthullásával éleződött a feszültség, amelyet az elmúlt évtizedben tovább élezett a két elnök, Kadirov és Jevkurov személyes ellentéte”

Amikor csecsenek deklarálták az elszakadást, akkor az ingusok a maradás mellett döntöttek. Ezt követően a csecsen-orosz háború nehezítette az ingusok dolgát, majd az utóbbi években a határ rendezetlensége miatt volt nyugtalan a helyzet.  Még 2013-ban például elrendelték a két oroszországi régió közötti „határellenőrzés” megerősítését. Történt ez azt követően, hogy csecsen erők, melyeket a köztársaság rendőrfőnöke és a duma egyik képviselője vezetett, a határhoz közeli Arsti faluig nyomultak be. A 300 fős csapat érkezése összetűzéshez vezetett a helyi rendfenntartó erőkkel. Az eset után két embert kórházba szállítottak, többen is sérülést szenvedtek.

 A falut és a hozzá tartozó területet a csecsenek már régóta maguknak követelték. Groznij később azt állította, hogy rendőreik Doku Umarov terroristavezért követve lépték át a határt. Magasz ezt a kifogást visszautasította, s a kormány vezetői kijelentették, ilyen rendfenntartó műveletet nem engedélyeztek Ingusétia területén. Szerintük a csecsenek megpróbáltak „pszichológiai nyomást gyakorolni a hely lakosságra” annak érdekében, hogy szakadjanak el Ingusétiától és csatlakozzanak Csecsenföldhöz.

A jelenlegi helyzet érdekessége, hogy Jevkurovot annak idején éppen Ramzan Kadirov csecsen elnök térségbeli ellensúlyaként képzelték el Moszkvában, s ezzel a céllal nevezték ki. Az Ingus Köztársaság azonban Oroszország egyik legszegényebb régiója, melyet ráadásul folyamatos konfliktusok is terhelnek az orosz-csecsen harcok következtében. Így Magasz nem tud lépést tartani és versenyezni a politikai okokból erősen dotált Groznijjal. Éppen ezért Jevkurovnak engednie kellett, amit az ingusok az elnök gyengeségeként értelmezték. Emellett az ingus vezető komoly konfliktusban áll a helyi muftikkal, amely egy olyan vallásos régióban, mint a Kaukázus, nem jó előjel. A politikai válság kitörése így csak idő kérdése volt.

„A jelenlegi helyzet Jevkurov távozásához vezethet”

A regionális politikával foglalkozó szakértő Ilja Grascsenkov szerint eddig őt azért nem váltották le, mert a helyére nem igazán pályázott senki, most azonban könnyen lehet majd találni jelentkezőt. Az elemző kiemeli, hogy az új vezetőnek mindenek előtt meg kell egyeznie a tiltakozókkal. Ezt minden bizonnyal megpróbálja maga Jevkurov is, aki ezzel időt nyerhet. Grascsenkov szerint a váltás ez esetben is valószínűsíthető, csak kitolódik. Ezt a forgatókönyvet támogatná Moszkva is, hiszen a Kreml nem szeret senkit a „tér Követelésére” leváltani.

Ezt a verziót valószínűsíti Abbasz Galjamov politológus is, megjegyezve, hogy Jevkurov már amúgy is elkoptatta magát, ideje lejárt. Az elemző szerint a váltást előre hozhatja a politikai helyzet romlása. Ellenkező esetben Jevkurovot felfelé buktatják Moszkvába, ami azt jelenti, hogy a határkérdést sem lehet felülvizsgálni.  Ezt erősíti meg a Kremlhez közel álló szakértő Dmitrij Orlov is, megjegyezve, hogy a föderális központban a posztján a közelmúltban ismételten megerősített ingus elnök pozíciói az utóbbi időben megerősödtek. A tüntetések azonban felülírták ezt, s így a váltás szerinte is csak idő kérdése. A szintén a Kremlhez közel álló tanácsadó Alekszej Muhin mindezt kiegészítve úgy látja, Jevkurov ugyan távozhat, a tüntetők azonban a földkérdésben nem érnek el semmit.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.