„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Macedónia nevének megváltoztatása ellen tüntetők örülnek a szkopjei parlament előtt 2018. szeptember 30-án, hogy az erre kiírt népszavazás a szavazáson megjelentek alacsony száma miatt érvénytelen lett
Fotó:EUROPRESS/AFP/Armend NIMANI
Azt már előre látni lehetett, hogy a referendum sikere a részvételi arányon múlik. A népszavazás érvényességéhez ugyanis az szükséges, hogy a választásra jogosultak 50 százaléka plusz egy fő leadja a szavazatát. Így a kormánypárt az Európához közeledéssel mozgósított, amelyhez Szkopjéba látogató neves nyugati politikusok sora adta az arcát. Az Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápoló ellenzék az alacsony részvételben bízva bojkottra szólított fel. Végül utóbbiak ünnepelhettek, hiszen mindössze a választók alig több mint 36 százaléka járult az urnákhoz. Így aztán hiába volt több mint 90 százalékos az igenek aránya, a referendum érvénytelen. Az eredmény láttán fellélegezhettek Moszkvában is, míg Washington és Brüsszel bosszankodhat. Ám mivel a referendum nem volt ügydöntő, a mostani eredmény alighanem csak elodázza a névváltást, hiszen azt és a balkáni ország euroatlanti integrációját a nagyok már eldöntötték. A kormányfő most az igenek döntő többségét hangsúlyozza, s a parlament elé viszi szavazásra a kérdést. Azt is kilátásba helyezte, hogy ha kell, előrehozott választásokon keresztül viszi át a névváltoztatást, s gyorsítja fel az ország európai integrációját.
Miután 1991-ben a volt jugoszláv tagköztársaság függetlenné vált, Görögország azonnal tiltakozni kezdett új északi szomszéd neve ellen. Görögország északi tartományát ugyanis szintén Makedóniának hívják, ráadásul itt macedón kisebbség is él. Athén attól tartott, hogy az új ország területi követelésekkel állhat elő. A görögök azt sem akarták, hogy egy másik ország magáénak vallja az ókori makedónok, Nagy Sándor örökségét.
A görög tiltakozás miatt Macedónia csak 1993-ban került be az ENSZ Közgyűlésének tagjai közé. Méghozzá azzal a feltétellel, hogy hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepel. A macedón alkotmányba persze ez a név nem került be, s Szkopje a Macedón Köztársaság nevet használta. Így a vita Athén és Szkopje között folytatódott. Görögország megvétózta, amikor Macedónia 2008-ban csatlakozni próbált a NATO-hoz, a macedón vezetés pedig egyfajta válaszként az ókori hősöknek emelt szobrok sorával erősítette az identitását.
Közben különböző javaslatok merültek fel annak kapcsán, hogy miként is lehetne rendezni az elmérgesedő vitát. A változást az hozta el, amikor 2017-ben Zoran Zaev balközép kormánya került hatalomra Macedóniában, és tárgyalásokat kezdett Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel. Ez év nyarára meg is állapodtak arról, hogy Athén kérésére Macedónia Észak-Macedóniára változtatja meg a nevét. Cserébe a görögök elfogadják, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságban macedónok élnek – sokak szerint ezek valójában bolgárok, s nagy számú az albán etnikum is -, s nem gátolják az ország euroatlanti integrációját.
A macedón parlament egyszerű többséggel elfogadta a megállapodást, és ezzel az Észak-Macedónia nevet is. Így érkeztünk el a népszavazásig. A kormányzó baloldal azzal kampányolt, hogy ez a lépés megnyitja az utat az euroatlanti integráció, azaz a gazdasági felemelkedés előtt.
Különösen a lakosság negyedét kitevő fiataloknak tetszett ez a szlogen, akik az oktatási lehetőségek bővülését, a munkanélküliség csökkenését várták tőle. Ezt megerősítendő, Angela Merkel német kancellártól Mike Pompeo amerikai külügyminiszteren és Federica Mogherinin, az EU külügyi főképviselőjén át Jens Stoltenberg NATO-főtitkárig vezető politikusok sora látogatott az elmúlt hetekben Szkopjéba.
Gjorge Ivanov államfő ezzel szemben bojkottra szólított, s a vele együtt a macedón jobboldali ellenzék, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) is tiltakozott alkotmányellenesnek nevezte az ország nevének a megváltoztatását. Emellett azzal érveltek, hogy Bulgária már 11 éve tagja az Európai Uniónak, mégis súlyos szociális gondokkal küzd. Eközben az ellenzék hazaárulással vádolta a kormányzó baloldalt, míg Zaevék oroszbarátnak nevezte Ivanovékat, akik így akarják megakadályozni az ország csatlakozását a NATO-hoz.
A névváltoztatást a referendum sikeressége esetén még görög követelésre az alkotmányba is be kell venni, amihez a parlament kétharmados többségének szavazata szükséges. Ehhez Zaevéknek még 11 voks is kellene. De év végéig a görög parlamentnek is ratifikálnia kell a megállapodást, amelyet még Ciprasz koalíciós partnere sem támogat. Arról nem beszélve, hogy ez a társadalom ellenállása miatt sem egyszerű menet. Egyes közvélemény-kutatások szerint ugyanis a többség ellenzi, hogy a Macedónia szó szerepeljen az északi szomszéd elnevezésében.
A referendum elbukása belpolitikai válságot indíthat el, hiszen megkérdőjelezi Zoran Zaev legitimációját. Ráadásul a kormányfő úgy akarta mobilizálni a lakosságot, hogy kilátásba helyezte, lemond, ha kudarcot vall a népszavazáson. Ezek után csak az tűnik biztosnak, hogy a lassan három évtizede folyó névvita egyelőre nem zárul le.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
