„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
„Kurti bizonyára igyekszik majd nagyobb rugalmasságot tanúsítani politikai riválisaival szemben, hogy elkerüljön egy olyan exlex állapotot, amelyben se parlamentje, se kormánya, se elnöke nem lenne az országnak”
Fotó:EUROPRESS/Armend NIMANI/AFP
December 28-án tartották meg Koszovóban a 2025-ös év második parlamenti választását. A január elején nyilvánosságra hozott előzetes eredmények alapján a hivatalban lévő kormányfő, Albin Kurti pártja, a baloldali nemzeti Önrendelkezés Mozgalom (LVV) 51 százaléknyi szavazatot szerzett. A szavazóhelyiségekből azonban sok csalást, szabálytalanságot jelentettek, ezért a Központi Választási Bizottság úgy döntött, újraszámolják a szavazatokat. A legkirívóbb szabálytalanság Prizrenben történt, ahol összesen 20 ezer szavazatot adtak a szavazatok összeszámolásakor más pártoknak, és nem azoknak, amelyekre a választók leadták őket. Egyedül a Koszovói Demokrata Pártnak (PDK) 6 ezret. A győztes Albin Kurti pártja, az Önrendelkezés Mozgalom (LVV) eredménye az újraszámolás után sem változott lényegesen, a leadott szavazatok 51,10 százalékát szerezte meg. Ezzel az eredménnyel a 120 fős törvényhozásban 57 mandátumra számíthat. A 120-ból 10 mandátum a szerb kisebbség, további 10 pedig a többi, nem albán kisebbség számára van fenntartva. Az albán pártok, tehát, összesen százon osztoznak. A második helyre a Koszovói Demokrata Párt (PDK) futott be, 21,4 százaléknyi szavazattal, ami 17 képviselői mandátumot ér. A Koszovói Demokratikus Liga (LDK) 19,3 százalékkal harmadik, ami szintén 15 képviselői helyet ér. A szerb pártok közül a Szerb Lista 4,49 százalékos szavazati arányával a szerb kisebbségnek járó 10 helyből 9-et nyert el.
„Jóllehet az újraszámlálás nem sokat változtatott az LVV eredményén, a végeredmény mégis kecsegtet némi reménnyel, hogy talán elhárul az általános intézményi válság veszélye Koszovóban”
Ez komolyan fenyegetett a tavaly februári választás után, amikor második nekifutásra sem tudott megalakulni az új kormány. Ilyen esetben a koszovói alkotmány arra kötelezi az államfőt, hogy írja ki az új választásokat. A LVV akkor 42 százalékot szerzett, de az ellenzéki pártok közül egyik sem volt hajlandó vele koalícióra lépni. Most sincs garancia arra, hogy az LVV szerencsésebb lesz, ezért Kurti most visszafogottabb is volt az ünneplésben. Talán sejti, hogy szüksége lesz az ellenzékre, például a költségvetés elfogadásában, és Vjosa Osmani köztársasági elnök utódjának megválasztásában, ami márciusban lesz esedékes.
„Kurti bizonyára igyekszik majd nagyobb rugalmasságot tanúsítani politikai riválisaival szemben, hogy elkerüljön egy olyan exlex állapotot, amelyben se parlamentje, se kormánya, se elnöke nem lenne az országnak”
Az eddig is jelentős gazdasági hátrányt okozott Európa legfiatalabb államának. Az utóbbi megállapítás a lakosság korfájára is értendő, nagyon sok a fiatal, és köztük a munkanélküli. Parlament nélkül Koszovó nem fér hozzá a neki járó 882 millió euróhoz az Európai Unió (EU) Reform- és Fejlesztési Tervéből. További 120 millió eshetne kútba, amelyre abból a három megállapodásból számíthatna, amelyeket a Világbank fejlesztési szervezetével (IDA) kötött, és 2024 vége óta várnak parlamenti ratifikálásra. Nem elképzelhetetlen, hogy Kurtinak szüksége lesz koalíciós partnerre. A két számba jöhető jelölt a jobbközép PDK és az LDK. Az előbbit hátrányba hozza, hogy legfontosabb tagjai nemzetközi bíróság előtt állnak, háborús bűnök elkövetésének vádjával. Az LDK alapítójának és sok éves elnökének, Ibrahim Rugovának a halála (2006) óta sokat veszített támogatottságából.
„Bármilyen kormány is alakuljon, így egy vagy kétpárti, Kurtinak nem lesz könnyű dolga. Továbbra is ki lesz téve külső-belső nyomásnak bizonyos döntések meghozatalára, amelyek szintén korábban megkötött megállapodások folyományai”
Ilyen például a Brüsszeli Megállapodás és az Ohridi Megállapodás Kiegészítő Jegyzőkönyve, amely a végrehajtásáról rendelkezik. Nem lehetnek illúziói, hogy a „bunkósbot és sárgarépa” módszerét továbbra is alkalmazni fogják vele szemben. Nem kedvence a Nyugatnak, így valószínű, hogy nem az ő győzelme reményében oldotta fel az USA és az EU korábbi megszorító intézkedéseit Koszovóval szemben. Kurtit nem terhelik háborús bűnök, és a szavazók szemében talán a legmagasabbra értékelt tulajdonsága a következetessége, amellyel kitart Koszovó függetlensége mellett.
Ez kötelezi is olyan nehéz kérdések megoldásában, mint a kapcsolatok normalizálása Szerbiával. Az Ohridi Megállapodás „megfelelő szintű önrendelkezés biztosítását” írja elő a szerb kisebbség számára. Belgrád szemében ez az észak-koszovói szerb lakta járások szövetségét, egyfajta területi autonómiáját jelenti. Ezt a koszovói parlament nem ratifikálta. Ezzel kapcsolatban tanúsított óvatossága indokolt, hiszen nem túl bíztató példa a boszniai Szerb Köztársaság a szomszédságában, ami állam az államban, és folyamatosan a Bosznia-Hercegovinából való kiszakadással fenyegetőzik.
„Kurtinak előző miniszterelnöki megbízatása idején sikerült az ország egész területére, a korábban a szerbek által féltékenyen őrzött északi járásokra is kiterjeszteni a pristinai központi hatalom ellenőrzését, legalábbis részben”
Koszovóira cserélték például a szerbiai rendszámtáblákat. Történtek lépések a párhuzamos és Szerbiából fenntartott oktatási és egészségügyi intézmények megszüntetésére, illetve ezeknek integrálására a koszovói rendszerbe, de a finanszírozásuk még megoldatlan. A népszerűtlen lépéseket – így például az előbbi probléma megoldása, vagy ha nemzetközi nyomásra horribile dictu pénzért Kurti mégis belemegy a szerb járások szövetségébe – óvatosan kell adagolnia, hogy el ne veszítse a választói bizalmát. A szorítás Szerbia és a Nyugat részéről folyamatos, és az lesz továbbra is. Nemtetszést váltott ki a rendszámok lecserélése, és nem maradt negatív visszhang nélkül a párhuzamos szerb intézményrendszer megszüntetése sem.
„Az utóbbi napok fejleménye, hogy Hágában fejenként 45 év szabadságvesztésre ítélték a Koszovói Felszabadítási Hadsereg UҪK) négy parancsnokát”
Ez valószínűleg nem tántorítja el Kurtit attól, hogy koalícióra lépjen a pártjukkal, a PDK-val, ha szüksége lesz rá, de ezt sem fogják tőle jó néven venni Brüsszelben vagy Londonban, hogy csak két „ellendrukkert” említsünk. Vjosa Osmani államfő az ítélet kapcsán kijelentette, minden kísérlet arra, hogy egyenlőségjelet tegyen az UҪK és az agresszor háborús bűntettei közé, csökkenti az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat és veszélyezteti a tartós békét. „Similis simili gaudet” (Hasonló a hasonlónak örül), nemrégiben katona együttműködési megállapodást kötött Koszovó, a saját szabadságharcának téves nyugati megítélése miatt neheztelő Horvátország és Albánia. Különösen a dróngyártást akarják közös erővel felfuttatni. Jóllehet Szerbiát hárman együtt se főzik le fegyverkezésben, Belgrád ezt máris közvetlenül ellene irányuló ellenséges lépésnek minősítette. Hiába, mindig akkor van baj, ha a másik visszaüt.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
