„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kusturica és Dodik – két szerb Boszniából

2025. júl. 07.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Szarajevó a Balkán egyik legizgalmasabb városa, építészete hűen tükrözi az elmúlt évszázadok viharos történelmét. Óvárosa, a világhírű Bascsarsija a török időkben épült, keleties negyed, úgy mondják, hogy az 1930-as években lerombolt budai Tabán lehetett hozzá hasonló. Mellette van az osztrák-magyar időkben épült negyed, amelyet egy magyar városban is el tudnánk képzelni. Mindezek mellé oda épültek a szocialista Jugoszlávia beton tömbjei, majd a nyugati kapitalizmus és a győztesen visszatérő iszlám jellegzetes alkotásai is. A világ lakosságának túlnyomó többsége mégsem építészeti és kulturális értékei, hanem Ferenc Ferdinánd 1914-es meggyilkolása okán gondol Szarajevóra. A város neve örökre összekapcsolódik az első világháborúval, amelyben több tízmillió ember halt meg és régi birodalmak hullottak szét.

Hegyi Gyula írása a #moszkvater.com számára

Emir Kusturica szerb filmrendező (balra) és Milorad Dodik boszniai szerb politikai vezető (jobbra) beszélget Kusturica Andricgrad álfalujának avatóünnepségén Visegrádban, Bosznia-Hercegovinában, 2014. június 28-án #moszkvater

Emir Kusturica szerb filmrendező (balra) és Milorad Dodik boszniai szerb politikai vezető (jobbra) beszélget Kusturica Andricgrad álfalujának avatóünnepségén Visegrádban, Bosznia-Hercegovinában, 2014. június 28-án
Fotó:EUROPRESS/Kemal Zorlak/ANADOLU AGENCY/AFP

A város múltja mindmáig rátelepszik a jelenére is. Névleg ma is az egész Bosznia-Horvátország fővárosa, így a bosnyákok, horvátok és szerbek közös államának székhelye. A valóságban egyre inkább csak bosnyák város, a szerbek a közeli hegyekben levő külvárosokba szorultak ki. Mai történetét jól példázza egyik legnevesebb szülötte, Emir Kusturica sorsa. A hazánkban is rendkívül népszerű Macska-jaj és több hasonló kultuszfilm rendezője vallását nem gyakorló muszlim családban nőtt fel. Apja a Tito-rendszer kisebb beosztású alkalmazottja volt, aki azzal mentette meg fiatalkori balhékba keveredett fiát, hogy beajánlotta a filmesekhez. Ebben önmagára talált. Elvégezte a híres prágai film főiskolát és első munkái a cseh új hullám hatását mutatták.

„Harmincas évei derekán élte meg Jugoszlávia széthullását és a rendszerváltozást. Az etnikailag és kulturálisan sokszínű szövetségi állam felbomlása után egyre inkább a szerbséggel azonosult”

Felvette a szerb ortodox vallást, azzal a magyarázattal, hogy ortodox szerb ősei kétszázötven esztendővel azelőtt a török megszállás miatt hagyták el régi hitüket, tértek át az iszlámra. Fültanúja voltam, amikor Berlinben egy amerikai újságírónak azt mondta, hogy semmilyen más nyelven nem beszél, csak „jugoszlávul”. (Persze jól tud angolul és ráadásul francia állampolgársága is van, no meg Becsületrendje,) Filmjei nagy sikert arattak szerte a nyugati világban, tanított az Egyesült Államokban, zenekarával is bejárta a fél világot, benne Budapesttel. Regényt és punk operát írt, jó értelemben világhírű celeb lett.

„Emir Kusturica – akinek házát a városi legenda szerint földig rombolták, és a helyét sóval hintették be Szarajevóban – szerb és ortodox fordulata után egyre inkább szembe fordult az általa imperialistának tartott nyugati politikával”

Koszovót nyilvánosan Szerbia részének nevezte, jó viszonyt ápolt a szerb vezetőkkel és Vlagyimir Putyin elnökkel, egyre többet dolgozott Oroszországban is. Két filmje épített díszleteiből apró városkákat teremtett Szerbiában és a Boszniai Szerb Köztársaságban. Ez utóbbi városkát Ivo Andric Nobel-díjas íróról nevezte el, aki katolikus horvátból vált a titói Jugoszlávia írófejedelmévé. Kusturica szervezőképességének hála Drvengrad és Andricgrad ma felkapott kulturális és turisztikai helyszínek, ahol a hollywoodi módival szemben az alternatív és szerb népi produkciók aratnak sikert.

Bizonyos értelemben szükségszerű volt, hogy a szerb Bosznia legismertebb művésze és a boszniai szerbek vezetője politikailag egymásra találjanak. Kusturica tanácsadói szerepet vállalt Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovinán belüli Szerb Köztársaság (Republika Srpska, a továbbiakban RS) elnöke mellett. Ez a sajátos állam az államban a daytoni béke megállapodás egyik terméke egy rendkívül bürokratikus és nehézkes rendszeren belül.

„Maga MIlorad Dodik a boszniai szerb szociáldemokraták elnöke és az ottani szerbség ikonikus vezetője. Kusturicához hasonlóan sokáig ő is nyugatosnak számított. Idővel azonban szűknek érezte a hatalommegosztás tárgyalóasztalon kialakított, merev kereteit. A szerbek úgy érzik, hogy nemzeti létüket durván korlátozza a központi hatalom, míg a bosnyákok és nyugati támogatóik attól félnek, hogy az RS kiválik az államszövetségből és egyesül Szerbiával”

A daytoni megállapodás szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa külföldi főmegbízottat nevez ki az ország élére, akinek a szövetségi rendszer működésének ellenőrzése a feladata. A 2021 óta regnáló főmegbízott, Christian Schmidt német politikust az Európai Unió a Biztonsági Tanács egyetértése nélkül, szabályellenesen nevezte ki. Működését a szerbek magukra nézve ellenségesnek érzik. Schmidt saját hatáskörében, parlamenti jóváhagyás nélkül törvényeket hoz, s egy ilyen törvény megsértésének vádjával börtönbe akarta záratni a boszniai szerb elnököt. Fontos hangsúlyozni, hogy Dodik betartja a daytoni szerződést, csak a német politikus egyszemélyes törvényeivel száll szembe, Maga az Interpol is elutasította kiadatási kérelmét, politikainak nevezve a vádat.

„Christian Schmidt azonban továbbra is Bosznia teljhatalmú uraként próbál viselkedni. Dodik a szerbiai szerb vezetőkkel együtt az orosz és kínai kapcsolatok elmélyítésével ellensúlyozza a német főmegbízott hatalmát. Idén részt is vett a moszkvai győzelem napi ünnepségen”

Egy biztos, a boszniai alkotmányos rendszer recseg-ropog, és egyáltalán nem biztos, hogy az Egyesült Államok vezette NATO az idők végezetéig garantálja a működését. Egy lehetséges forgatókönyvként a két szerb köztársaság egy nagy Szerbiában egyesülhet, cserébe a szerbek elengedik Koszovót (talán az északi sáv kivételével), s a két albán állam Nagy-Albániává alakulhat. A Nyugat-Balkán konfliktusai közül a két legveszélyesebb megoldódna, és a bosnyákok önmagukban gyengék lennének ezzel a megoldással szemben.

MEGOSZTÁS

#moszkvater
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

  1. Dodik Viktornak a másik haverja, itt már többször is vendégül látta. Sőt úgy volt, hogy bújtatja, amikor nemzetközi elfogtóparancsot adtak ki ellene, de az Interpol észbe kapott, hogy ennyire mégsem kéne magát lejáratnia. Nem úgy, mint a Hágai bíróság, aminek még joghatósága sincs Netanjahu felet, hisz Izrael annak illetékeségét nem ismeri el. Ahogyan az USA sem, ő csak kibicel és belepofázik a munkájába, ha az érdeke úgy kívánja, a Viktor legalább karakánul ott hagyta őket a francba, Dodik se véletlenül utálja az EU-val egyetemben, melyek a balkáni háborúért egyedül Szerbiát tették meg felelősnek, és kiáltották ki főbűnösnek politikai megrendelést teljesítve, ha már egyszer jogtalanul megbombázták őket – az kiabál, akinek a háza ég!

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Foci és feszültség a Balkánon

2025. júl. 13.
A sorsolás szeszélye folytán Szerbia és Albánia egy selejtezőcsoportban küzd a 2026-os labdarúgó világbajnokságra kijutásért. Még június ele...

Átrendeződés a szlovén pártpalettán

2025. júl. 1.
Jóllehet még 10 hónap van hátra a jövőre esedékes törvényhozási választásokig, már megkezdődtek a háttérhatalom manőverei, és a pártok is mo...

Djokovics, a felfedezett meglepetés

2025. jún. 17.
Olyan elánnal árasztják el a Novak Djokovicsról szóló hírek a közösségi médiát, mintha nem lenne holnap. A 24-szeres Grand Slam-bajnok szerb...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK