//Duda nem ment el Jeruzsálembe
Andrzej Duda a varsói gettó emlékműnél mond beszédet 2018-ban #moszkvater

Duda nem ment el Jeruzsálembe

A lengyel elnök a Kreml retorikája elleni tiltakozásul nem ment el Jeruzsálembe a Holokauszt Világfórumra

Andrzej Duda a varsói gettó emlékműnél mond beszédet 2018-ban #moszkvater
Andrzej Duda a varsói gettó emlékműnél mond beszédet 2018-ban
Fotó:EUROPRESS/JANEK SKARZYNSKI/AFP

A lengyel-orosz történelmi viták jegyében emlékeznek az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulójára. Varsó posztsztálini revizionizmussal, és a történelem meghamisításával vádolja Moszkvát, és szerinte a Szovjetuniót ugyanolyan felelősség terheli a II. világháború kirobbanásáért, mint a náci Németországot. Erre válaszként a II. világháborús győzelmet a mai orosz identitásának egyik sarokkövévé tevő  Vlagyimir Putyin emlékeztetett arra, hogy Sztálin volt az utolsó, aki megnemtámadási szerződést kötött Hitlerrel. Utalt arra, hogy Józef Pilsudski már 1934-ben megtette ezt, az akkor Berlinben szolgáló lengyel nagykövetet pedig elnök „gazembernek” és „antiszemita disznónak” nevezte. Felidézte azt is, hogy Józef Lipski egy diplomáciai jelentésben támogatta Hitlernek a lengyelországi zsidók Afrikába telepítésére vonatkozó terveit.

„Az orosz elnököt nem hívták meg az auschwitzi megemlékezésre, Andrzej Duda pedig Putyin jelenléte miatt nem ment el a jeruzsálemi Jad Vasem központban ma zajló Holokauszt Világfórumra”

A lengyel államfő a Financial Timesnak nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy távolléte tiltakozás a Kreml retorikája ellen. Felrótta a szervezőknek azt is, hogy míg Putyin felszólal a Jad Vasemben, addig neki ezt a lehetőséget nem adták meg. Ezt nehezményezte egyébként Volodimir Zelenszkij is, az ukrán elnök azonban ennek ellenére megígérte, hogy ott lesz Jeruzsálemben. El is utazott, aztán az utolsó pillanatban magára a fórumra mégsem ment be. Lényegében azzal az indokkal, mint Duda. Pedig a lengyel elnöknek azt is felajánlották, hogy ő mondja a nyitóbeszédet Netanjahu fogadásán. Méghozzá a sajtó jelenlétében. Hiába. Duda ehelyett arról értekezett a konferencia napján is, hogy a Vörös Hadsereg nem akkor és nem úgy szabadította fel Auschwitzet, mint kellett volna. A Jad Vasem kommunikációs igazgatója Simmy Allen közben a távollévők miatt felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvényen a terveknek megfelelően az izraeli államfőn és a rendezőkön kívül a német elnökön kívül csak az egykori szövetségesek képviselői kaptak szót.

„A fórumon 45 állam vezetője vesz részt, köztük Vlagyimir Putyin orosz, Emmanuelle Macron francia, Frank-Walter Steinmeier német államfő, Mike Pence amerikai alelnök és Charles herceg, brit trónörökös. Magyarországot Áder János elnök képviseli”

A világfórumot előrelátóan néhány nappal az auschwitzi évforduló elé szervezték, hogy a politikusok mindkét megemlékezésen részt vehessenek. Az átpolitizált hangulatot egyébként jól mutatja, hogy a Vörös Hadsereg által felszabadított Auschwitzban a szervezők nem fogadták be a moszkvai Győzelem Múzeumának és a jeruzsálemi Holokauszt Központnak az ideiglenes kiállítását sem. Állítólag azért, mert nem értettek egyet a holokauszt áldozatainak a számában és Lengyelország 1939 és 1941 közötti határainak a meghatározásában. Hát így néz ki, amikor parlamentek és politikusok foglalkoznak a történelemmel, és a múlt a mai geopolitikai csatározások eszközévé válik. Mert mi mással magyarázhatnánk, hogy a nyugati fősodor egyenlőségjelet tesz a Szovjetunió és a náci Németország közé, és ugyanolyan felelőssé teszi Sztálint a II. világháború kirobbanásáért, mint Hitlert.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.