Andrzej Duda a varsói gettó emlékműnél mond beszédet 2018-ban
Fotó:EUROPRESS/JANEK SKARZYNSKI/AFP
A lengyel-orosz történelmi viták jegyében emlékeznek az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulójára. Varsó posztsztálini revizionizmussal, és a történelem meghamisításával vádolja Moszkvát, és szerinte a Szovjetuniót ugyanolyan felelősség terheli a II. világháború kirobbanásáért, mint a náci Németországot. Erre válaszként a II. világháborús győzelmet a mai orosz identitásának egyik sarokkövévé tevő Vlagyimir Putyin emlékeztetett arra, hogy Sztálin volt az utolsó, aki megnemtámadási szerződést kötött Hitlerrel. Utalt arra, hogy Józef Pilsudski már 1934-ben megtette ezt, az akkor Berlinben szolgáló lengyel nagykövetet pedig elnök „gazembernek” és „antiszemita disznónak” nevezte. Felidézte azt is, hogy Józef Lipski egy diplomáciai jelentésben támogatta Hitlernek a lengyelországi zsidók Afrikába telepítésére vonatkozó terveit.
„Az orosz elnököt nem hívták meg az auschwitzi megemlékezésre, Andrzej Duda pedig Putyin jelenléte miatt nem ment el a jeruzsálemi Jad Vasem központban ma zajló Holokauszt Világfórumra”
A lengyel államfő a Financial Timesnak nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy távolléte tiltakozás a Kreml retorikája ellen. Felrótta a szervezőknek azt is, hogy míg Putyin felszólal a Jad Vasemben, addig neki ezt a lehetőséget nem adták meg. Ezt nehezményezte egyébként Volodimir Zelenszkij is, az ukrán elnök azonban ennek ellenére megígérte, hogy ott lesz Jeruzsálemben. El is utazott, aztán az utolsó pillanatban magára a fórumra mégsem ment be. Lényegében azzal az indokkal, mint Duda. Pedig a lengyel elnöknek azt is felajánlották, hogy ő mondja a nyitóbeszédet Netanjahu fogadásán. Méghozzá a sajtó jelenlétében. Hiába. Duda ehelyett arról értekezett a konferencia napján is, hogy a Vörös Hadsereg nem akkor és nem úgy szabadította fel Auschwitzet, mint kellett volna. A Jad Vasem kommunikációs igazgatója Simmy Allen közben a távollévők miatt felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvényen a terveknek megfelelően az izraeli államfőn és a rendezőkön kívül a német elnökön kívül csak az egykori szövetségesek képviselői kaptak szót.
„A fórumon 45 állam vezetője vesz részt, köztük Vlagyimir Putyin orosz, Emmanuelle Macron francia, Frank-Walter Steinmeier német államfő, Mike Pence amerikai alelnök és Charles herceg, brit trónörökös. Magyarországot Áder János elnök képviseli”
A világfórumot előrelátóan néhány nappal az auschwitzi évforduló elé szervezték, hogy a politikusok mindkét megemlékezésen részt vehessenek. Az átpolitizált hangulatot egyébként jól mutatja, hogy a Vörös Hadsereg által felszabadított Auschwitzban a szervezők nem fogadták be a moszkvai Győzelem Múzeumának és a jeruzsálemi Holokauszt Központnak az ideiglenes kiállítását sem. Állítólag azért, mert nem értettek egyet a holokauszt áldozatainak a számában és Lengyelország 1939 és 1941 közötti határainak a meghatározásában. Hát így néz ki, amikor parlamentek és politikusok foglalkoznak a történelemmel, és a múlt a mai geopolitikai csatározások eszközévé válik. Mert mi mással magyarázhatnánk, hogy a nyugati fősodor egyenlőségjelet tesz a Szovjetunió és a náci Németország közé, és ugyanolyan felelőssé teszi Sztálint a II. világháború kirobbanásáért, mint Hitlert.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater