„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Duda nem ment el Jeruzsálembe

2020. jan. 24.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A lengyel elnök a Kreml retorikája elleni tiltakozásul nem ment el Jeruzsálembe a Holokauszt Világfórumra

Andrzej Duda a varsói gettó emlékműnél mond beszédet 2018-ban #moszkvater

Andrzej Duda a varsói gettó emlékműnél mond beszédet 2018-ban
Fotó:EUROPRESS/JANEK SKARZYNSKI/AFP

A lengyel-orosz történelmi viták jegyében emlékeznek az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulójára. Varsó posztsztálini revizionizmussal, és a történelem meghamisításával vádolja Moszkvát, és szerinte a Szovjetuniót ugyanolyan felelősség terheli a II. világháború kirobbanásáért, mint a náci Németországot. Erre válaszként a II. világháborús győzelmet a mai orosz identitásának egyik sarokkövévé tevő  Vlagyimir Putyin emlékeztetett arra, hogy Sztálin volt az utolsó, aki megnemtámadási szerződést kötött Hitlerrel. Utalt arra, hogy Józef Pilsudski már 1934-ben megtette ezt, az akkor Berlinben szolgáló lengyel nagykövetet pedig elnök „gazembernek” és „antiszemita disznónak” nevezte. Felidézte azt is, hogy Józef Lipski egy diplomáciai jelentésben támogatta Hitlernek a lengyelországi zsidók Afrikába telepítésére vonatkozó terveit.

„Az orosz elnököt nem hívták meg az auschwitzi megemlékezésre, Andrzej Duda pedig Putyin jelenléte miatt nem ment el a jeruzsálemi Jad Vasem központban ma zajló Holokauszt Világfórumra”

A lengyel államfő a Financial Timesnak nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy távolléte tiltakozás a Kreml retorikája ellen. Felrótta a szervezőknek azt is, hogy míg Putyin felszólal a Jad Vasemben, addig neki ezt a lehetőséget nem adták meg. Ezt nehezményezte egyébként Volodimir Zelenszkij is, az ukrán elnök azonban ennek ellenére megígérte, hogy ott lesz Jeruzsálemben. El is utazott, aztán az utolsó pillanatban magára a fórumra mégsem ment be. Lényegében azzal az indokkal, mint Duda. Pedig a lengyel elnöknek azt is felajánlották, hogy ő mondja a nyitóbeszédet Netanjahu fogadásán. Méghozzá a sajtó jelenlétében. Hiába. Duda ehelyett arról értekezett a konferencia napján is, hogy a Vörös Hadsereg nem akkor és nem úgy szabadította fel Auschwitzet, mint kellett volna. A Jad Vasem kommunikációs igazgatója Simmy Allen közben a távollévők miatt felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvényen a terveknek megfelelően az izraeli államfőn és a rendezőkön kívül a német elnökön kívül csak az egykori szövetségesek képviselői kaptak szót.

„A fórumon 45 állam vezetője vesz részt, köztük Vlagyimir Putyin orosz, Emmanuelle Macron francia, Frank-Walter Steinmeier német államfő, Mike Pence amerikai alelnök és Charles herceg, brit trónörökös. Magyarországot Áder János elnök képviseli”

A világfórumot előrelátóan néhány nappal az auschwitzi évforduló elé szervezték, hogy a politikusok mindkét megemlékezésen részt vehessenek. Az átpolitizált hangulatot egyébként jól mutatja, hogy a Vörös Hadsereg által felszabadított Auschwitzban a szervezők nem fogadták be a moszkvai Győzelem Múzeumának és a jeruzsálemi Holokauszt Központnak az ideiglenes kiállítását sem. Állítólag azért, mert nem értettek egyet a holokauszt áldozatainak a számában és Lengyelország 1939 és 1941 közötti határainak a meghatározásában. Hát így néz ki, amikor parlamentek és politikusok foglalkoznak a történelemmel, és a múlt a mai geopolitikai csatározások eszközévé válik. Mert mi mással magyarázhatnánk, hogy a nyugati fősodor egyenlőségjelet tesz a Szovjetunió és a náci Németország közé, és ugyanolyan felelőssé teszi Sztálint a II. világháború kirobbanásáért, mint Hitlert.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Ostrom alatt a lengyel jogállamiság

    2026. nov. 1.
    Alkotmányos válság Lengyelországban. Felfüggesztették az Alkotmánybíróság vezetőit, rendőrök jelentek meg az intézményben, az államfő pedig ...

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    A felőrlő háború régen és most

    Bonaparte Napóleon 1812. október 19-én elrendelte a visszavonulást Moszkva alól. Ezzel nemcsak az oroszországi hadjárat, hanem az addig legy...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater