Már hónapok óta a szétesés fenyegeti Mateusz Morawiecki jobboldali kabinetjét, ám a koronavírus kedvezőtlen hatásait enyhíteni hivatott európai helyreállítási alap parlamenti szavazása megerősítette a kormányt, és gyengítette mindazokat, akik ellene szavaztak. Úgy tűnik, a lengyelek nagyon is tudják, hogy mi az érdekük.

Az elkövetkezendő öt évben 36 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra, illetve nagyon kedvezményes hitelre számíthatnak a lengyelek az európai helyreállítási alapból. Így aztán félretette az euroszkepticizmust még a nemzeti konzervatív kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) is, és mindent megtett vannak érdekében, hogy átvigye a parlamenten az európai alap lengyelországi felhasználásáról szóló tervezetet.

A PiS-től jobbra álló koalíciós partner, a Zbigniew Ziobro vezette Szolidáris Lengyelország kezdettől fogva a Fideszéhez hasonló érvekkel támadta a javaslatot, míg az ellenzék derékhada azért utasította el, mert az európai segély a nehéz gazdasági helyzetben bizony a kormányzó erő mozgásterét szélesíti. Főképp úgy, hogy a PiS a többségében az ellenzék kezén lévő önkormányzatoknak inkább a hitelezési részből juttatna támogatást, míg magának megtartaná a vissza nem térítendő támogatást.

„A posztkommunista Baloldali Párt ennek ellenére besegített Kaczynskiéknak, és megszavazta a tervezetet, amely kérésükre szociális lakások építését is tartalmazza. Ellenállt viszont az egyik kis koalíciós partner és az idáig első számú ellenzéki erőnek számító Polgári Platform (PO). A lengyelek nem díjazták ezt a lépést”

Ahogy a United Surveys felmérése mutatja, a lengyelek többsége (47 százalék) szerint a ratifikációs vitában a Jog és Igazságosság nyert. Emellett 23,5 százalék szerint nyert a szavazással a Baloldali Párt is, és 9 százalék úgy véli, hogy Kaczynskiék másik kis koalíciós partnere, az Egyetértés is jól jött ki a voksolásból. Eközben 38 százalék úgy látja, hogy a Polgári Platform veszített, és 15 százalék melléje sorolja a Szolidáris Lengyelországot is. Azért feltűnő az is, hogy meglehetősen sokaknak (38 százalék) nincs véleménye a kérdésről. Az is érdekes, hogy maga a baloldali tábor megoszlik a kérdés megítélésében, hiszen 17 százalékuk szerint a pártjuk nyert a tervezet támogatásával, míg 15 százalékuk úgy véli, hogy vesztett. Az egyik oldal ideológiai, míg a másik szociális érvekkel támasztja alá a véleményét.

„A magyar kormányzó erő számára is figyelmeztető, hogy egy másik felmérés szerint is hibáztak azok az erők, akik nem kérnek az európai helyreállítási alapból. Főképp, ha látjuk, hogy a lengyel gazdaság jobb helyzetben van, mint a magyar”

A Rzeczpospolita a Piaci és Szociális Kutatások Alapjának felmérését idézi, amely szerint a megkérdezettek 54 százaléka elítéli, hogy a Polgári Platform tartózkodott a szavazáson, és ezt a lépést csak 24 százalék támogatja. A radikális jobboldali Ziobro Szolidáris Lengyelországának elutasítását több mint 70 százalék ítéli el, és majdnem ugyanennyien nem fogadják el a markánsan jobboldali Konföderacija nemjét is.

„Egy szó, mint száz, a voksolásból a problémák ellenére jól jött ki a PiS, és az őt támogató két ellenzéki erő, Holownia mozgalma és a baloldal”

A Rzeczpospolita ennek kapcsán pontosítja, hogy amennyiben most tartanák a választásokat, akkor nyerne a Jog és Igazságosság (34 százalék), megelőzve Szymon Holownia Lengyelország 2050 mozgalmát (19 százalék), míg a Polgári Platformra 15, az egyesült baloldalra pedig 11 százalék szavazna, míg a Konföderacija 9 százalékot kapna.

Mindez azt jelenti, hogy Kaczynskiék gyengülnek, de erősek, a jobboldali liberális Polgári Platform már nem a legerősebb ellenzéki erő, és lassan leírja magát, új erőként ott van Holownia mozgalma, a baloldal pedig most éppen jót húzva erősödik. A választásokig azonban még van idő, így izgalmas másfél-két év elé néz Lengyelország.