A világ most Belaruszra figyel, ám közben a posztszovjet térség egy másik országában is egyre zűrzavarosabb a helyzet. Egyes külső és belső politikai szereplők úgy gondolják, hogy az őszi elnökválasztás előtt a káosz erősíti a pozícióikat. Hiába, ezek a választások mostanában nem tesznek jót e térség országainak!

Az elmúlt hónapokban a világ figyelmét a koronavírus-járvány okozta megrázkódtatások, a közeledő világgazdasági válság, majd most a belarusz helyzet kötötte le. A többi hírt ezek az események elhomályosítják. Nem meglepő hát, hogy ebben a helyzetben valahogy mindenki elfeledkezett Európa legszegényebb országáról, a szerencsétlen sorsú Moldováról.

„A világsajtó gyakorlatilag egyetlen szót sem szól arról, hogy mi történik Chisinauban. Annak ellenére, hogy Modovában nagyon érik a konfliktus, amelyből aztán könnyen az Európai Unió számára is fájdalmas válság nőhet ki”

A végrehajtó hatalom gyakorlatilag már most lebénult a Bukarest által fűtött és támogatott ellenzék szabotázsa következtében. A gazdaságot és az egészségügyet is fájdalmasan érintő, egyre mélyülő válság közepette a moldovánok azt látják, hogy a hatalmi elit tehetetlen és nyakig elsüllyedt a reménytelen hatalmi harcban. A legutóbbi, a szocialisták és a demokraták koalícióját hozó átrendeződéskor a hatalomból kiszorult unionisták most abban érdekeltek, hogy a romló gazdasági helyzet és a járvány okozta nehézségek növeljék a kormánnyal szembeni elégedetlenséget, ami aztán az ő malmukra hajtja a vizet. Közben az Európai Unió sem nagyon sietett a segítséggel. Chisinau végül két részletben 15 éves lejáratú 100 millió eurós hitelt kapott, ami jelentős segítség a koronavírus-járvány következményei miatt is nehéz helyzetben lévő Moldovának.

„A következő összecsapás az ősszel esedékes. November 1-jén tartják ugyanis az elnökválasztást, amelyen a jelek szerint Maia Sandu próbálja kitúrni a szocialista Igor Dodont az államfői székből”

A végrehajtó hatalom lebénulása miatt a választások könnyen a káoszba, tüntetésekbe torkollhatnak. A fejlemények ilyetén, az ukrán forgatókönyvet követő alakulása mindenek előtt az ellenzéknek kedvezne, és a mögöttük álló Bukarest mozgásterét szélesítené. Ugyanakkor ez a helyzet újabb, a Donbasszt idéző tűzfészket eredményezne a térségben. Most éppen ez hiányzik még Moldovának, amelynek a területén már van egy el nem ismert szeparatista alakulat, az úgynevezett Dnyeszteren túli Köztársaság. Emellett nem rendezett a gagauz autonóm terület körüli helyzet sem.

Egy újabb, akár fegyveres szembenállással kísért konfliktus elkerülhetetlenül aktivizálná a Moldova körül érdekelt külső erőket is. Így például Romániát, amely ebben a helyzetben ha nem is nyíltan, de közvetett módon nagy eséllyel beavatkozna. Ezt követően pedig a rendezésben érintettsége miatt olyan diplomáciai szerepet játszhatna, mint például Oroszország az úgynevezett normandiai formátumban.

„A fejlemények ilyen alakulása aligha kedvezne Budapestnek”

Orbán Viktor ugyanis ez év március 12-én azzal a Ion Chicu kormányfővel írta alá a stratégiai együttműködésről szóló megállapodást, aki egy ilyen forgatókönyvnek minden bizonnyal a vesztese lenne. Az ebben foglaltak teljesítése ugyanis alapvetően a jelenlegi vezetés hatalomban maradásától függ. Egy váltással az egész megállapodás jó eséllyel kútba eshetne.

A belpolitikai helyzet eszkalálódása azonban nem érdeke az Európai Uniónak sem. A novemberi elnökválasztás előtt ezért Chisinau nyugati partnereinek az ország stabilitását kellene szem előtt tartaniuk, és minden segítséget megadniuk ahhoz, hogy Moldova ne sodródjon az ukrán szcenárió felé. Azt már ne is említsük, hogy errefelé lökni Európa jelenlegi problémái közepette milyen meggondolatlanság lenne. Éppen ezért az ellenzéket most nem kellene a káosz növelésére bátorítani, hanem inkább visszafogni.

„A Belarusz körül kialakult válság, az ukrán kérdés megoldatlansága közepette egy újabb konfliktus kirobbanása aligha hiányzik Európának”

Ebben a stabilitást erősítő európai politika erősítésében, az újabb kataklizma elkerülésében elsősorban a Moldovához közeli országok, így Magyarország játszhatnának komoly szerepet.

Látva a térségben zajló folyamatokat, a nemzetközi közösség nem várhatja meg, amíg a moldovai ellenzék és a mögötte álló Bukarest az eseményeket az erőszakos szembenállás felé terelve kész tények elé állítja. Demonstrálnia kellene, hogy figyel Moldovára és nem ad teret a Fekete-tenger térségét destabilizáló kalandor forgatókönyveknek.