„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Az ember, aki megmentette a horvát devizahiteleseket

2018. aug. 22.
Majláth Ronald

MEGOSZTÁS

Visszajár az árfolyamkülönbözet is a devizahiteleseknek Horvátországban, a teljes körű kártérítésről a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság döntött július közepén. Ki volt az, aki győzelemre vitte a horvát frankhiteleseket?

Goran Aleksic #moszkvater

Goran Aleksic
Forrás:Facebook

– Nem vagyunk kisemberek. Több tízezren vannak velünk, akiknek ugyanaz a problémájuk. Így pedig már nem csupán emberek, hanem hadsereg vagyunk – így nyilatkozott öt éve egy horvát lapnak Goran Aleksic, a Frank Egyesület koordinátora, miután a zágrábi kereskedelmi bíróság a devizahitelesek javára döntött a perben, amelyet nyolc különböző bank ellen indítottak a svájci frankban felvett hitelek drágulása miatt. A horvát devizahitelesek ügye azóta részben rendeződött, de a „hadsereg” nem állt meg: tovább folytatták a pert a kártérítésükről.

De miért döntött a horvát vasúttársaság főmérnöke úgy, hogy a devizahitelesek élére áll? Aleksic így magyarázza a választását: neki is volt ilyen hitele, de a legfőbb ok sokkal inkább az volt, hogy rájött, milyen durván hágták át a törvényeket a bankok, hogyan manipulálták a kamatokat, és ehhez még a jegybank is segítséget nyújtott. Ez sem akadályozta meg a pénzintézeteket a machinációkban, de a törvényhozás és a kormány sem értette meg, mi történik az országban. Ez ráébresztette őt, hogy valakinek meg kell állítania a törvénytelenségeket.

Aleksic korábban egészen más életet szeretett volna. Gyermekkorában zenész akart lenni, arról álmodott, hogy egy nap a saját szerzeményeit adja elő az együttesével, amelyben gitározik. Ma már büszkén mondja, hogy ezt a célját is elérte: kétszer is felléptek a horvátországi Chansonfesten.

1988-tól a horvát vasútnál kezdett dolgozni, ezt az állását csak most adta fel, miután bekerült a parlamentbe. Idáig rögös út vezetett. Miután másokkal együtt megalapította a Frank Egyesületet, rengeteg jogi csatát kellett megvívniuk a pénzintézetekkel. A legtöbbször Aleksic tájékoztatta a médiát a küzdelem alakulásáról – többek között a magyar olvasókat is, így a Horvátországból érkező hírek a hazai frankhiteleseknek is bátorítást adtak.

Ekkor Aleksic még úgy látta, érdemes lenne valamelyik párthoz csatlakoznia, hogy felkarolják a hitelesek ügyét. Először a Horvát Néppárt tagja lett, majd a baloldallal próbálkozott, végül egy zöldpártnál kötött ki. Csakhogy egyik sem hozta el a várt áttörést. A döntő fordulathoz az járult hozzá a leginkább, hogy a Frank Egyesület idővel a kormány és a bankok tárgyalópartnere lett. Addigra szinte tarthatatlanná vált a helyzet: miután a svájci jegybank 2014 végén eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét, az árfolyama jelentősen megerősödött a többi devizával, köztük a horvát kunával szemben. Az egyesület ekkor azt követelte, hogy a magyar modellhez hasonlóan náluk is a nemzeti fizetőeszközre váltsák át a devizahiteleket. Végül a horvát törvényhozás rábólintott a módosításra, igaz, ott nem kunára, hanem euróra kellett átváltaniuk a hiteleket a bankoknak. Ezért kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Horvátország ellen: Brüsszel szerint a horvátok megszegték a befektetésekről szóló uniós törvényeket.

Aleksic ma úgy látja, a Frank Egyesület munkájának hála rengeteg pénz maradt a polgárok zsebében, a költségvetésnek is több jut, erősebb lett a jogbiztonság, így nőtt a fogyasztás, a foglalkoztatás és a gazdaság teljesítménye.

De a hitelkárosultak vezetője szerint a bankoknak is jót tett azzal, hogy fel kellett hagyniuk az eddigi gyakorlatukkal. – Nem vagyok a bankok ellensége, épp ellenkezőleg, a legnagyobb barátjuk vagyok, hiszen csak a helyes útra tereltem őket – vonja meg a hosszú párharc eredményét Aleksic.

MEGOSZTÁS

Majláth Ronald
Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Össztűz az olajra, magyar-horvát olajháború

    2026. márc. 1.
    Még alig ültek el az előző olaj afférunk hullámai, máris itt van az új. A sajtó mindkét országban igyekszik a maximumot kihozni belőle, ez...

    Miért nézi el Trump Kijev energiazsarolását?

    2026. febr. 21.
    Kettős játékot űz Donald Trump azzal, hogy konzervatív értékeket valló szövetségesként tünteti fel magát, miközben szemet huny Ukrajna energ...

    Miért nem működik a daytoni béke?

    2025. dec. 18.
    December 14-én lesz 30 éve, hogy 1995-ben Párizsban aláírták a boszniai háborúnak véget vető békét. A háború is sokáig tartott, és a békesze...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater