//Az ember, aki megmentette a horvát devizahiteleseket
Goran Aleksic #moszkvater

Az ember, aki megmentette a horvát devizahiteleseket

MEGOSZTÁS

Visszajár az árfolyamkülönbözet is a devizahiteleseknek Horvátországban, a teljes körű kártérítésről a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság döntött július közepén. Ki volt az, aki győzelemre vitte a horvát frankhiteleseket?

Goran Aleksic #moszkvater
Goran Aleksic
Forrás:Facebook

– Nem vagyunk kisemberek. Több tízezren vannak velünk, akiknek ugyanaz a problémájuk. Így pedig már nem csupán emberek, hanem hadsereg vagyunk – így nyilatkozott öt éve egy horvát lapnak Goran Aleksic, a Frank Egyesület koordinátora, miután a zágrábi kereskedelmi bíróság a devizahitelesek javára döntött a perben, amelyet nyolc különböző bank ellen indítottak a svájci frankban felvett hitelek drágulása miatt. A horvát devizahitelesek ügye azóta részben rendeződött, de a „hadsereg” nem állt meg: tovább folytatták a pert a kártérítésükről.

De miért döntött a horvát vasúttársaság főmérnöke úgy, hogy a devizahitelesek élére áll? Aleksic így magyarázza a választását: neki is volt ilyen hitele, de a legfőbb ok sokkal inkább az volt, hogy rájött, milyen durván hágták át a törvényeket a bankok, hogyan manipulálták a kamatokat, és ehhez még a jegybank is segítséget nyújtott. Ez sem akadályozta meg a pénzintézeteket a machinációkban, de a törvényhozás és a kormány sem értette meg, mi történik az országban. Ez ráébresztette őt, hogy valakinek meg kell állítania a törvénytelenségeket.

Aleksic korábban egészen más életet szeretett volna. Gyermekkorában zenész akart lenni, arról álmodott, hogy egy nap a saját szerzeményeit adja elő az együttesével, amelyben gitározik. Ma már büszkén mondja, hogy ezt a célját is elérte: kétszer is felléptek a horvátországi Chansonfesten.

1988-tól a horvát vasútnál kezdett dolgozni, ezt az állását csak most adta fel, miután bekerült a parlamentbe. Idáig rögös út vezetett. Miután másokkal együtt megalapította a Frank Egyesületet, rengeteg jogi csatát kellett megvívniuk a pénzintézetekkel. A legtöbbször Aleksic tájékoztatta a médiát a küzdelem alakulásáról – többek között a magyar olvasókat is, így a Horvátországból érkező hírek a hazai frankhiteleseknek is bátorítást adtak.

Ekkor Aleksic még úgy látta, érdemes lenne valamelyik párthoz csatlakoznia, hogy felkarolják a hitelesek ügyét. Először a Horvát Néppárt tagja lett, majd a baloldallal próbálkozott, végül egy zöldpártnál kötött ki. Csakhogy egyik sem hozta el a várt áttörést. A döntő fordulathoz az járult hozzá a leginkább, hogy a Frank Egyesület idővel a kormány és a bankok tárgyalópartnere lett. Addigra szinte tarthatatlanná vált a helyzet: miután a svájci jegybank 2014 végén eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét, az árfolyama jelentősen megerősödött a többi devizával, köztük a horvát kunával szemben. Az egyesület ekkor azt követelte, hogy a magyar modellhez hasonlóan náluk is a nemzeti fizetőeszközre váltsák át a devizahiteleket. Végül a horvát törvényhozás rábólintott a módosításra, igaz, ott nem kunára, hanem euróra kellett átváltaniuk a hiteleket a bankoknak. Ezért kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Horvátország ellen: Brüsszel szerint a horvátok megszegték a befektetésekről szóló uniós törvényeket.

Aleksic ma úgy látja, a Frank Egyesület munkájának hála rengeteg pénz maradt a polgárok zsebében, a költségvetésnek is több jut, erősebb lett a jogbiztonság, így nőtt a fogyasztás, a foglalkoztatás és a gazdaság teljesítménye.

De a hitelkárosultak vezetője szerint a bankoknak is jót tett azzal, hogy fel kellett hagyniuk az eddigi gyakorlatukkal. – Nem vagyok a bankok ellensége, épp ellenkezőleg, a legnagyobb barátjuk vagyok, hiszen csak a helyes útra tereltem őket – vonja meg a hosszú párharc eredményét Aleksic.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.