//Albán győztesek, macedón vesztesek
A Zoran Zaev (elől középen) vezette kormány tagjainak bemutatása Szkopjéban 2020 augusztus 31-én #moszkvater

Albán győztesek, macedón vesztesek

MEGOSZTÁS

Kemény tárgyalásokat követően megalakult az új macedón kormány. Korábbi vitáik ellenére újra együtt kormányoznak a Zaev vezette szociáldemokraták és az egykori macedón UCK-ból kinőtt albán DUI. A minimális parlamenti többségért a macedón fél óriási árat fizetett, ami újabb politikai és társadalmi konfliktusok lehetőségét vetíti előre. Elemzés Szkopjéból.

Radvánszki András írása a #moszkvater.com számára

A Zoran Zaev vezettej kormány tagjainak bemutatása Szkopjéban 2020 augsuztus 31-én #moszkvater
A Zoran Zaev (elől középen) vezette kormány tagjainak bemutatása Szkopjéban 2020 augusztus 31-én
Fotó:EUROPRESS/Admir Fazlagikj / Anadolu Agency

A COVID járvány miatt elhalasztott, eredetileg 2020 áprilisára tervezett macedón parlamenti választások júliusi eredménye újabb, eddig még nem látott politikai helyzetet teremtettek az 1991. óta független országban. Az elmúlt évtizedekben több súlyos politikai válságot megélő, nevét az euroatlanti csatlakozási folyamat görög blokkolásának feloldása érdekében 2019-ben Észak-macedón Köztársaságra változtató országban azonban

„nem hozott nagyobb stabilitást a legutóbbi választás sem”

A választáson a részvételi arány a korábbiakhoz képest is igen alacsonynak tekinthető, azon az 1,8 millió szavazásra jogosult mindössze 51,34 százaléka vett részt. Ennek okai között a koronavírustól való félelem, a nagy pártok mozgósításának hiánya, illetve a macedón nemzetiségű választók politikában való csalódottsága és általános fásultsága is szerepet játszott.

 „Az alacsony részvétel és az albánság nagyobb mértékű szavazási hajlandósága miatt a választások valódi győztesei az albán pártok lettek”

A leadott szavazatok számát a 2016-os választás adataival összehasonlítva megállapítható, hogy az albán pártok megerősödése, mandátumaik számának növelése mögött nem az albánság szavazótáborának jelentős növekedése, hanem a macedón nemzetiségűek szavazási hajlandóságának csökkenése áll.

Az egymással versengő kormánypárti Macedón Szociáldemokrata Unió (Socijal Demokratski Sojuz na Makedonija; továbbiakban: SDSM), és az ellenzéki Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (Vnatresna Makedonska Revolucionerna Organizacija – Demokratska Partija za Makedonsko Nacionalno Edinstvo, VMRO–DPMNE; továbbiakban: VMRO) együtt mintegy 250 ezer szavazatot vesztett el az előző választáshoz képest, amely erős kritikát mutat szavazótáboraik irányából.

„A választást a 2017 óta kormányzó SDSM nyerte választási koalícióban egy albán ellenzéki párttal a BESA Mozgalommal (Lëvizja BESA; továbbiakban: BESA)”

A MOZEME (Meg tudjuk csinálni) névre hallgató, az albán kisebbség szavazatainak nagyobb arányú elnyerését is szolgáló együttműködés a szavazók 35,89 százalékának a támogatását szerezte meg. Szemben a legnagyobb ellenzéki párttal, a macedón nemzeti oldalt képviselő 2006-16 között Nikola Gruevszki vezetésével kormányzó VMRO-DPMNE-vel szemben, amely 34,57 százalékot szerzett. A leadott szavazatok száma közötti – a politikai elemzők és közvélemény-kutatók által is megjósolt – minimális különbség a mandátum elosztásban is megmutatkozik, amelynek eredményeképpen

„az SDSM-BESA koalíció 46, a VMRO pedig 44 mandátumot szerzett a 120 fős parlamentben”

Nagyobb mozgósító erővel rendelkeztek a legnagyobb kisebbséget alkotó albán közösség különböző pártformációi. A 2001-ben aláírt Ohridi-keretmegállapodás – amely az országot polgárháborús helyzetbe sodró, macedónok és albánok között kitört fegyveres konfliktust zárta le nemzetközi segítséggel – politikailag jelentősen megerősítette az albán közösséget.

„ Olyan alkotmányos eszközöket adva a kezükbe, amelynek segítségével az albánok megkerülhetetlen politikai szereplőkké váltak”

Az albán közösség nemzeti céljait tekintve azóta nagyjából egységes álláspontot képvisel. Politikai és alkotmányos jogaik folyamatos kiterjesztésével az albánság teljes egyenjogúságát célozták meg a macedón többségű államban, valamint szoros együttműködést kívántak elérni Albániával és Koszovóval. Ennek részét képezi az albánság képviselőinek kormányba való kötelező bevonását előíró keretmegállapodás, vagy az albán és macedón nyelvet egyenjogúvá, így az országot alkotmányosan is kétnyelvű tevő 2018-as nyelvtörvény is.

„Az albán közösség által elért, sokszor a nemzetközi közösség támogatását is élvező eredmények azonban nemhogy csökkentenék, inkább növelik a macedón nemzetiségűekben jelenlévő feszültséget és frusztrációt, mivel ezeket a macedónok államuk, nyelvük, identitásuk elvesztéseként élik meg”

Az albán közösség legerősebb és legszervezettebb pártja a 2002 óta szinte minden kormányban szerepet kapó, és a helyi albán Nemzeti Felszabadító Hadsereghez (Ushtria Çlirimtare Kombëtare; továbbiakban: UÇK), másnéven macedón UCK-hoz ezer szállal kötődő Demokratikus Unió az Integrációért (albánul: Bashkimi Demokratik për Integrim; macedónul: Demokratska Unija za Integracija; továbbiakban DUI), amely a mostani választás során a szavazatok 11,48 százalékát kapta, ezzel 15 mandátumot szerezve.

A párt több évtizedes regnálása azonban súlyos konfliktusokat okozott az albánságon belül, tekintve a DUI-t jelenleg is vasmarokkal vezető Ali Ahmeti személye és családja körüli botrányokat, nepotista személyzeti politikáját, illetve a pártot érintő súlyos korrupciós botrányokat.

„Ezek okán a korábbi parlamentben is az ellenzéki padsorokban ülő, magukat a DUI-val szemben meghatározó albán pártok is igen jól szerepeltek a választáson albán közösségen belül”

A korábban önállóan működő, azonban választásokon koalícióban induló Albánok Szövetsége (albánul: Aleanca për Shqiptarët, macedónul: Alijanca za Albancite) és Alternatíva (albánul: Alternativë, macedónul: Alternativa; továbbiakban együttAA-Alternativa) pártok közösen 12 mandátumot szerezve a második legerősebb albán formációvá váltak. A küszöböt éppen csak átlépve ismételten bekerült az egy mandátumot szerzett Albánok Demokratikus Pártja (albánul: Partia Demokratike Shqiptare; macedónul: Demokratska Partija na Albancite; továbbiakban: DPA) is.

„A tisztán albán pártok összmandátumának száma (a SDSM-mel koalícióban lévő BESA-t leszámítva) így 28 az összesen 120 fős parlamentben”

Az albánságot képviselő parlamenti pártok mandátumai közötti minimális különbség (15-13) még inkább nyilvánvalóvá tette az albán szavazók közötti törésvonalat is. Függetlenül attól, hogy továbbra sem sikerült megtörni a DUI albánságon belüli hegemóniáját. Meg kell jegyezni azonban, hogy a DUI eredményeit az összes albán ellenzéki párt, illetve a macedón pártok is vitatták az albán körzetekben történt állítólagos választási visszaélések miatt, azonban ezeket a kifogásokat a Választási Bizottság elutasította.

A választáson két mandátumot szerzett még a magát baloldali pártként meghatározó, azonban sok szempontból a jobboldali radikális pártokra jellemző nemzeti politikát hangoztató Levica is. Éles NATO és EU ellenességével és az albánság számára előnyt jelentő megállapodások elleni fellépésével valószínűleg a nemzeti oldal VMRO-ban csalódott radikálisainak szavazatait szerezte meg.

„Az alkotmány szerint a kormányalakításra az a párt kaphat megbízást, amely biztosítani tudja a minimum 61 fős többséget a parlamentben. A szoros választási eredmények nyilvánvalóvá tették, hogy ez nagy kihívások elé állítja a különböző pártokat”

Az SDSM, amely 2017-től kormánykoalícióban vezette az országot a DUI-val, már a kampány során igyekezett attól eltávolodni, sok kérdésben élesen bírálva azt, illetve többször hangoztatva, hogy a DUI-val való további együtt kormányzást sem tartja kívánatosnak.

Ennek érdekében kötött választási koalíciót egy viszonylag kisebb, progresszívebb irányvonalat képviselő, de ismert albán ellenzéki párttal a BESA-val, illetve tárgyalt a sokkal erősebb AA-Alternativa formációval is a választásokat megelőzően, amely tetézte a koalíciós partner DUI haragját. Az albán ellenzéki pártok (BESA, AA-Alternativa, DPA) eleve a DUI-val szemben határozták meg magukat, így egy domináns szerepre törő DUI és bármelyikük közt kötendő kormányzás egy macedón nemzeti párttal karöltve nem is jöhetett számításba.

„A jobboldali nemzeti értékrendet hirdető macedón VMRO kormánykoalícióját az albán pártokkal viszont eleve nehezítette, hogy a párt folyamatosan hangoztatta a Preszpa-megállapodás (ország nevének megváltoztatásáról szóló 2018-ban aláírt görög-macedón szerződés) elutasítását, illetve az albán nyelvet a macedónnal egyenjogúvá tevő nyelvtörvény kapcsán is éles kritikákat fogalmazott meg, amely kérdésekben azonban alapvető egyetértés van az albán pártok soraiban”

Ugyanakkor a VMRO 44 fője együtt a DUI 15 képviselőjével, vagy az AA-Alternativa 12 képviselőjével is kevés lett volna ahhoz, hogy a kívánt 61 fős többséget elérjék.  Emellett tovább nehezítette a két nagy macedón párt egyikével való koalíció lehetőségét a DUI választási kampánya is. A párt ugyanis azzal próbált előnyt szerezni és mozgósítani az albán közösségen belül – kiváltva a többi albán párt neheztelését – hogy mérhetetlen populista eszközökkel élve az ország történetében először albán nemzetiségű miniszterelnök megválasztását ígérte szavazóinak.

„A korábban miniszteri tisztséget is betöltő Nasser Ziberi listavezetővé tétele, illetve annak követelése, hogy a DUI-val kötendő kormánykoalíció esetén a miniszterelnöki tisztséget a DUI adhassa, nagyon komoly ellenállást váltott ki a macedón pártok vezetése, és támogatóik körében is”

A Levica bármely formációban szereplő kormányzati részvétele annak albán, illetve EU és NATO ellensége miatt eleve kizárható volt. A némelyek által remélt SDSM-VMRO nagykoalíció lehetősége pedig szintén korán elveszett, tekintettel arra, hogy a két nagy macedón entitás olyan, egymás politikáját élesen elítélő, tagadó, személyeskedésektől telített kampányt folytatott, amely lehetetlenné és szavazóik szemében hiteltelenné tette volna a pártok bárminemű együttműködését.

„Így a kormányalakításra Zoran Zaev korábbi miniszterelnök, az SDSM elnöke és a Mozeme listavezetője úgy kapott megbízást, hogy a parlamenti pártok közül matematikailag a DUI nélkül kormányt alakítani mással nem tudott volna”

Az első perctől az SDSM 46 fős és a DUI 15 fős képviselő csoportjának együttműködése tűnt az egyetlen lehetőségnek, amely biztosítani tudta az alkotmányban megkövetelt 61 fős többséget. Ezt viszont nagyon nehézzé tették a már említett feszültségek a párt vezetői között, illetve az albán miniszterelnök személyéhez való ragaszkodás is, amely teljes mértékben elfogadhatatlannak tűnt Zoran Zaev és az SDSM részére.

Azonban a Zaev féle vezetés mindenképpen ragaszkodott ahhoz, hogy kormányt alakíthassanak, mert ennek hiányában a VMRO kapott volna lehetőséget, vagy újabb választások kiírására kerülhetett volna sor, amely a COVID válság miatti óriási gazdasági visszaesés közepette mindenképpen negatív eredményeket hozhatott volna az SDSM részére.

„Ennek következtében a DUI-t vezető Ali Ahmeti kezébe került a kormányalakítás sikerének kulcsa, amellyel végig élt is, újabb és újabb engedményekre kényszerítve a háromszor olyan erős frakcióval rendelkező SDSM-t”

Hosszas tárgyalásokat követően, amely során a DUI folyamatos kitartott miniszterelnök jelöltje mellett, végül létrejött a két párt között a koalíciós megállapodás, melyhez csatlakozott az egyetlen mandátummal rendelkező DPA is. Így augusztus 30-án a 62 fős parlamenti többség 51 fő ellenében megszavazta a kormányprogramot és az új kormányt.

Így felállt egy olyan Zoran Zaev által vezetett kormány, amelynek kulcsminiszteri pozícióit egy, az albánság nagyjából felét képviselő albán párt adja. A koalíciós tárgyalások legvégén ugyan a DUI elengedte az albán miniszterelnök ideáját, (amellyel a kampány során előnybe került albán vetélytársaival szemben), azonban az SDSM kiszolgáltatottsága miatt megszerezte az eddig nem létező első miniszterelnök-helyettesi, egyben politikai rendszerért és közösség közötti kapcsolatokért felelős, a külügyi, pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi, illetve az információs társadalomért és a közigazgatásért felelős miniszteri posztokat. A miniszteri posztokon felül további meghatározó fontosságú minisztériumokban, beleértve a belügyi- és a honvédelmi tárcát is, hat miniszter-helyettesi pozíciót is szerzett.  Emellett továbbra is a DUI adja a parlament munkáját és napirendjét nagymértékben befolyásolni képes házelnököt is.

„A párt ezzel olyan politikai hatalomra tett szert, amelyet eddig nem láthattunk a macedón belpolitikában”

Egy 120 fős parlamentben mindössze 15 fős frakcióval rendelkező párt hat olyan miniszteri pozíciót, beleértve az első miniszterelnök-helyettesi posztot is szerzett a 16 minisztériumot magába foglaló kormányból, amellyel nagymértékben meghatározhatja az ország további sorsának alakulását.

A külügyek, a pénzügyek és gazdaság albán kézbe adása azonban tovább erősíti az egyébként is megosztott társadalom körében a macedónok albánoktól való félelmeit, illetve felerősíti az eddig is meglévő nemzeti ellentéteket. Ezt az első miniszterelnök-helyettesi pozíciót betöltő Artan Grubi kormányalakulást követő és történelmi áttörést említő szavai, amellyel a régióban először jelenlévő három albán külügyminiszter létét ünnepelte, szintén alátámasztották.

„Az SDSM azzal, hogy választási ígéreteivel szemben újra a DUI-val lépett koalícióra – amelynek ráadásul sokkal nagyobb teret is enged az ország kormányzásában – óriási kockázatot vállal”

A DUI-nak tett engedmények már az SDSM vezetésében és tagságában is konfliktusokat okoznak. A párt, amelynek szavazótábora még mindig alapvetően macedón nemzetiségű, már saját támogatói körében is erősítheti az elmúlt években a nemzeti oldal által folyamatosan hangoztatott, a macedón nemzetet eláruló, illetve identitását feladó párt képét. Egy nem megfelelően kialakított gazdaságpolitika, vagy a külpolitika irányvonalának átszabása egy erőteljesebb albán érdekeket képviselő irányba súlyos veszélyeket rejt magában, amelynek vesztese sokkal inkább az SDSM lehet.

„Kérdés az is, hogy a sokszor agresszív albán nacionalista politikát követő, és az albánság egészének támogatását sem élvező DUI ilyen mértékű kormányzati szerepvállalása hogyan segítheti a koronavírus járvány által felerősített problémák – gazdasági visszaesés, munkanélküliség növekedése – megoldását vagy a macedón nemzetiségűek közötti politikai, illetve szélesebb módon az albán-macedón nemzeti megosztottság megszüntetését”

A Zoran Zaev által vezetett kormánynak gyorsan, valós eredményeket kell felmutatnia, visszafogva albán koalíciós partnerének újabb, visszatetszést kiváltó követeléseit – például az albán nyelv oktatásának kötelezővé tételét az iskolákban, vagy az albán többségű országokkal prioritást élvező külpolitika felerősítését – és nyitnia kell a macedón nemzetiségű szavazók másik felét képviselő VMRO-DPMNE irányába is, hogy az ország ne sodródjon egy korábbiaknál is nagyobb politikai válságba. Az ország jövője szempontjából különösen fontos, hogy létrejöjjön egy nemzeti minimum, és ismételt párbeszéd a macedón pártok között, amely vissza tudja szerezni a még mindig többséget jelentő macedón nemzetiségű lakosság bizalmát a politikai rendszerben, és olyan egyensúlyt tudjon létrehozni, amely valóban segíti a macedón és albán lakosság békés és hosszú távú együttélését.

MEGOSZTÁS