„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Szolga Réka írása a #moszkvater.com számára
Dr. Ördögh Tibor
Fotó:UNI-NKE/Szilágyi Dénes
– Hogyan értékeli a V4-ek szerepét a Nyugat-Balkán integrációs folyamatában?
– Magyarország vezetésével a V4-ek az Európai Unió bővítésének szorgalmazói csoportját képezik. Fontos kiemelni hazánk szerepét ebben, mivel Csehország, Szlovákia és Lengyelország nem közvetlenül határos a térséggel, így nincs kialakult közvetlen érdekük sem ezzel kapcsolatban. Vagyis a három állam semlegessége a témában megfelelő ahhoz, hogy a V4-ek együttesen tudjanak kialakítani egy álláspontot az EU-ban. Magyarország közvetlen érdeke hármas, így ez a V4-eken belül is kirajzolódik. Egyrészt a térség stabilitásának a biztosítása fontos prioritást jelent, elkerülendő a szélsőséges politikai instabilitást. Úgy látják, hogy az EU-hoz történő csatlakozás politikai értelemben is stabilizálni tudja a régió országait. Másrészt a gazdasági érdekeket kell megemlíteni, mely a még EU-n kívüli piacok és szektorok megszerzését jelenti. A logika szerint még a csatlakozás előtt kell megszerezni fontos piaci szegmenseket ahhoz, hogy később az EU-ban már a szabályozási környezetben biztos pontokat jelenthessenek a V4-ek számára, és megelőzzék a többi nyugat-európai országot ebben. Harmadrészt 2015 óta megjelent a biztonságpolitikai vonzata is a térségnek, ugyanis a menekültválság nyomán kockázatot jelentenek ezen szomszédos országok. A V4-ek a Visegrádi Alap jóvoltából demokráciaépítő és konszolidáló projekteket is támogatnak a térségben, ezzel mintegy anyagi motivációt is adnak a demokratikus működésnek. Ebben azonban „verseny” van, mert a Visegrádi Alapon túl számos más forrást is biztosítanak államok (pl.: Egyesült Államok, Kína, közel-keleti kormányok, stb.) és NGO-k (pl.: Norvág Alap, Nyílt Társadalom Alapítvány, stb.) a nyugat-balkáni országoknak.
– Ön szerint van-e szerepe a visegrádi országoknak az Európa Tanács márciusi pozitív döntésében?
– Véleményem szerint a márciusi pozitív döntéshez – melyben a Tanács zöld jelzést adott Albániának és Észak-Macedóniának a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez – a visegrádi országoknak nem volt szerepük. Túl kicsi politikai, gazdasági hatalommal bírnak ahhoz, hogy például a Franciaországot vezető Emmanuel Macron számára megfelelő kompromisszumot nyújtsanak. A holland és dán álláspontra ez ugyancsak érvényes. Ebben a kompromisszumban az Európai Bizottság és az egyes vétót emelő országok között jött létre kompromisszum.
– Miként változhat meg a V4-ek és a Nyugat-Balkán kapcsolata a sikeres integrációt követően?
– Háttérversengés alakulhat ki a már EU-tag Nyugat-Balkánért. A V4-ek célja, hogy a középe-európaiak sorába állítsák majd be ezeket az országokat (lásd Horvátország bevonását a V4-ek egyes lépéseibe). Így a régiek és újak tudnak egymásnak feszülni nagyobb erővel az EU döntéshozatalban a közösségi pénzekért, és nem utolsósorban a közösség napirendjének meghatározásáért és a főbb projektek megvalósításáért. Például a közös költségvetésből mire mennyi pénzt fordítsunk a jövőben; kell-e szorosabb politikai uniót építeni vagy a szuverenista felfogáshoz térjünk vissza és a nemzetállamokat erősítsük az unión belül; politikai kérdésekkel foglalkozzunk (pl.: jogállamiság) vagy gazdasági kérdésekkel.
– Várható-e a folyamat gyorsulása? A V4-es, illetve magyar szemszögből, milyen megtérülő kapcsolatokról beszélhetünk?
– A bővítési fáradtság látszólag eltűnt az új Európai Bizottság felállásával és Várhelyi Olivér biztos bővítési stratégiájával. Azonban a meghirdetett javaslatok jelentős újdonságokat nem hoznak, a politikai egyeztetésekre helyezik a hangsúlyt. Kérdéses, hogy ez nem megy-e majd a szakértői szint rovására a jövőben. Hoznak-e olyan kompromisszumokat, amelyekben bizonyos hiányosságokat elfogadnak a csatlakozáskor a minél korábbi beléptetés szimbolizálása érdekében. Amennyiben az eddigi jogharmonizációhoz és az EU-s elvekhez tartják magukat a közösség részéről, akkor nem várható gyors előrehaladás és az eddigi lassú tempó válik meghatározóvá. Montenegróval és Szerbiával való tárgyalások jelzik, hogy problémák vannak ezen országokban, ahol a látszat ellenére további reformokra van szükség. Albánia és Észak-Macedónia ugyan megkapta a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges jóváhagyást, de ennek valódi megtartása várat magára, ez akár éveket is jelenthet. Magyarország és a visegrádi országok haszna mindenképpen az, hogy a jó politikai kapcsolatokat, amelyeket kialakítanak most, később is gyümölcsözők lesznek. A jó együttműködésen túl ennek gazdasági vonzatai is lesznek, amelyek a V4-ek számára stabil kereskedelmi vagy tulajdonosi kapcsolatokat fognak jelenteni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
